A technika legragyogóbb példája éppen a Körhintá ból származik: a már a maga korában csodált és máig nem avuló hatású táncszekvenciában dinamikus és statikus plánok, rövidebb és hosszabb snittek, szemmagasságból vett és extrémen alacsony kameraállásból készült képek robbannak egymásnak, a hatást a párhuzamos és a metrikus montázs kombinálása mélyíti el. (Egyrészt váltogatva látjuk a táncoló párokat, illetve a szomszédos szobában ülő-beszélgető alakokat [párhuzamos montázs], másrészt a plánok hossza egyre rövidül a jelenetben [metrikus montázs]). Körhinta teljes film magyarul. A jelenet különlegessége – egyúttal filmszerűségének kovásza –, hogy a figurák elemi erejű indulatait nem a szavak, hanem valóban a képek nyelvén, illetve a szereplők mozdulatain keresztül mutatja be, szikráztatja fel: a Körhinta ekképpen azt demonstrálja, hogy a forgatókönyvírók egyeduralma (amely a negyvenes évek végétől kezdődő sematizmus korát jellemezte) véget ért a magyar filmben, és a rendezőké következik. A Körhinta Fábri harmadik munkája az 1952-es termelési film, a Vihar és a magyar film újjászületését előlegező, 1954-es Életjel után (ha nem számítjuk a Gyarmat a föld alatt [1951] termelési filmjét, amelyben a rendező szintén dolgozott).
A politikai intenciók kivált a figurák pozicionálásán és sorsuk alakulásán látszanak: Máté az agilis országépítők rokona, a téeszből kilépők pedig negatív figurák (igaz, nem annyira elvetemültek, mint a sematikus filmek antagonistái), beszédes továbbá a happy end is, miszerint a rendszer elkötelezettje elnyeri jutalmát. A Körhinta cselekményének politikai mellékzöngéi nyilvánvalóan teljességgel érdektelenek (talán nem túlzás kijelenteni, hogy már a film elkészültekor azok voltak), a szerelmi történet ereje azonban nem kopott meg szemernyit sem, továbbá a film ábrázolásmódja is frissnek hat. Különlegessége a képi kifejezés plaszticitásában és a montázsépítkezés innovativitásában áll (a lakodalmi tánc mellett a nyitányban látható körhinta-jelenet emelendő itt ki), továbbá abban, ahogyan Fábri egységbe forrasztja a halk (lírai) életképeket és a vad (drámai) indulatokat. Körhinta. Csaknem minden együtt van tehát a filmben, amely a legkiválóbb Fábri-műveket a későbbiekben jellemzi majd. – a Nemzeti Filmintézet filmtörténeti és pedagógiai módszertani weboldala
Az eredeti verzió nemzetközi premierje az 1956-os Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában volt, a digitálisan felújított változatot pedig szintén Cannes-ban, a 70. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál Cannes Classics blokkjában vetítik. Ha hibát, pontatlanságokat talál, kérjük, jelezze a email-címen, ahol az adatbázissal kapcsolatos egyéb észrevételeit is szívesen várjuk!
Művészetének egyik megfejthetetlen titka, hogy jóllehet munkái alapvetően realista tónusúak, mégis képes volt hallucinációszerű állapotokat megfogalmazni a vásznon: ez a látszólagos ellentmondás stílusa meghatározó eleme ( Hannibál tanár úr, 1956; Édes Anna, 1958; Utószezon, 1967). A körhinta teljes film festival. Fábri az ötvenes évekbeli magyar film vezető irányzatát jelentő drámai-expresszionizmus kulcsfigurája. Formatörekvéseihez a honi előzményeket Fejős Pál munkáiban ( Ítél a Balaton, 1933), valamint Szőts Istvánnál ( Emberek a havason, 1943; Ének a búzamezőkről, 1947/1979) találjuk meg, míg az egyetemes filmtörténeti mintát – az irányzat elnevezése által sugalltakkal szemben – nem a német expresszionizmus, hanem a szovjet montázsiskola filmjei kínálták Fábri számára. Nemcsak a drámaiság extrém felfokozása – amelynek egyik eszköze az erőteljes montázsépítkezés –, hanem a konfliktuselvű dramaturgia alkalmazása bizonyítja a rendező kapcsolódását a szovjet iskolához. A drámaiságot mindenekelőtt az egymással ellentétes minőségek ütköztetése teremti meg, illetve növeli a Fábri-filmekben.
De ha így is van, sokaknak akkor is háttal áll, kivétel akkor, ha beszélés közben körbe-körbe forog, esetleg időnként hátrafordul. De ha ilyenkor körbe forogna, akkor erről a dalban is említést tett volna, mert egyáltalán nem elhanyagolható információ, ám a dalban erről nincsen szó, tehát fogadjuk el, hogy Pataky nem forog. És ha forogna is, akkor az egy hosszabb, órákig elnyúló mély baráti beszélgetés során szédüléshez vezethetne, amit csak Pataky rossz barátai kívánhatnak. Zeneszöveg.hu. A jó barátai biztos azt tanácsolnák egy ilyen szituációban, hogy ne nagyon forogjon, ha nem szeretne elszédülni. A LEGVALÓSZÍNŰBB TEHÁT AZ, HOGY PATAKY ATTILA NÉMÁN ÁLL A KÖR KÖZEPÉN, VAGY CSAK OLYAN DOLGOKRÓL BESZÉL KÖZBEN, AMIT A KÖRT ALKOTÓ BARÁTAI KÖZÜL AZOK HALLANAK, AKIK HOZZÁ KÖZEL ÁLLNAK. Esetleg röviden beszél, és ha nem is forog, azért, hogy ne legyen modortalan, legalább négy irányban megismétli a mondandóját. Szörnyű lehet így társalogni. Mindezeken kívül még számtalan kérdést felvet ez a különös szokás.
1977-ben került a zenekarba Slamovits István, akinek a zenéje meghatározta a zenekar hangzásvilágát. A klasszikus "bakancsos" felállás 1978 szeptemberére állt össze, amikor Zselencz László is a zenekar tagja lett. 1980-tól Edda Művek a nevük, és ezt tekintjük a zenekar születési évének "országosan". A zenekar nevében a "művek" szó azt szimbolizálja, hogy az együttes Miskolcon, egy tipikus északkelet-magyarországi iparvárosban – az "acélvárosban" – kezdte pályafutását. A lemezeladást nézve Magyarország egyik legsikeresebb rockcsapata lett. Szinte valamennyi lemezük "bearanyozódott". Ők voltak az elsők, akiknek vidéki létükre sikerült megtörniük a fővárosi bandák egyeduralmát. Az egyetemre való bekerülése után Griff néven alapította meg az együttest. Kör közepén álook dalszöveg . Az akkori elvárásoknak megfelelően főleg világhírű együttesek slágereit játszották. Népszerűségük hamar felfelé ívelt: bálokba, ötórai teákra, műsoros estekre hívták őket. Nem voltak hosszú távú terveik, mindössze az volt a céljuk, hogy az ösztöndíj mellé némi plusz jövedelmet szerezzenek.
Sziasztok! Ez a nap is meglehetősen kimerítő volt, de nem baj. Kellenek ezek a napok. Az embernek nem csak a testét kell megedzenie, de a lelkét is. Szívóssá kell válni, ha szeretnénk kiállni a kísértéseket, a kudarcokat. Néha úgy érzem, egy tornádó közepén állok, ezért nem érzek belőle semmit. Köszi, hogy meghallgattatok, mindenkinek kitartást!