Föld Napja kezdeményezés Az első Föld napján, Denis Hayes amerikai egyetemista kezdeményezésére, 1970. április 22-én 20 millió amerikai emelte fel szavát a természetért. Ez a történelmi jelentőségű esemény az Egyesült Államokban – és az ország határain túl is – fontos változásokat hozott: az USA-ban szigorú törvények születtek a levegő és a vizek védelmére, új környezetvédő szervezetek alakultak, és több millió ember tért át ökológiailag érzékenyebb életvitelre. Világmozgalom Húsz évvel később Denis Hayes és barátai, az ökológiai válság jeleit – a bioszféra pusztulását, az ipari szennyezést, az őserdők irtását, a sivatagosodást, az üvegházhatást, az ózonlyukakat, a veszélyes hulladékokat, a túlnépesedést, a savas esőt, az óceánok szennyezettségét stb. – látva kezde-ményezték, hogy az 1990-es évek a környezet évtizedeként a közös felelősségre hívják fel a figyelmet. Ennek érdekében Denis Hayes és barátai 1989-ben Kaliforniában létrehozták a Föld Napja Nemzetközi Hírközpontot, és havonta küldtek hírlevelet a világ minden országába, hogy a városi tömeg-felvonulásoktól kezdve szabadegyetemi előadásokig, faültetéstől a hulladékok újrahasznosításának megszervezéséig, a nemzetközi hírközlési rendszerek bevonásától falusi majálisokig sokféle akcióval ünnepeljék április 22-én a Föld napját a világ minden országában, a környezetbarát, fenntartható társadalom közös vágyával.
Ültessünk virágokat, fákat, tisztítsunk tavakat, sétáljunk nagyokat a természetben, kézműveskedjünk, gondozzunk állatokat a gyerekekkel - most 20 érdekes program közül is választhattok április 22-én, a Föld Napján. A világ eljutott arra a pontra, hogy a Föld Napját nem csak ünnepelni kell, hanem tenni is azért, hogy megóvjuk a levegőt, a vizeket, a növényeket, madarakat, állatokat. Az első lépés, hogy megtanítjuk a gyerekeket is a Föld védelmének fontosságára - nagyszerű alkalom lehet erre, ha ellátogatunk egy olyan rendezvényre április 22-én, mely a Föld Napja jegyében zajlik. Kép: PublicDomainPictures / Pixabay Föld Napja programok: 1. LEGYEN MINDEN HÉTEN FÖLD NAPJA Erre szólít fel mindenkit a húsmentes hétfő világmozgalom, mert heti egy zöldséges nappal sokat tehetsz a környezetért, egészségedért. Kezd szombaton, 2017. április 22-én, a Föld napján, és folytasd 24-én, hétfőn, egész évben minden hétfőn, vagy heti rendszerességgel a hét bármelyik napján a klímaváltozás ellen, a Földért, egészségedért.
Egy nap a holnapért, a klímáért! Létünk alapja az élővilág változatosságának megőrzése: erre figyelmeztet a 30. magyar és az 50. világméretű Föld napja. Jó alkalom ez arra, hogy a gyerekek figyelmét is felhívjuk a környezetvédelem fontosságára, közvetlen környezetünk és bolygónk gondozására, beszéljünk az újrahasznosításról, a komposztálásról, a környezetszennyezésről és a Földről, mindezt persze játékos, kreatív formában. Ezekkel az ötletekkel élmény a tanulás az ovisoknak és a kisiskolásoknak. Versek a Föld napjára Szekér Zsuzsa: Föld napja Ma van a Föld napja, fogd meg a kezem, emeld jó magasra, én is ezt teszem. Örüljünk a Földnek, ne gyötörjük agyon, szeressük, óvjuk, vigyázzunk rá nagyon. Tamkó Sirató Károly: A nagy természet De szép is a nagy természet, hol haldoklik, hol meg éled! Hóból víz lesz, vízből hó lesz… Más szavunk sem lehet erre: így is jó lesz, úgy is jó lesz! Orgoványi Anikó: A föld napja Földünk egy nagy pöttyös labda, száguld, röpül, mi meg rajta csücsülünk, pörög, forog az ebadta, csoda, hogy nem szédülünk.
Év végéhez közeledve már készülök az ismétlésre. Szeretek játszani, játékos feladatok formájában tálalni a gyerekeknek az ismeretanyagot. Ezzel a kis összeállítással az éven vett néhány klasszikus mesét fogjuk majd feleleveníteni. Nem mostani munkám, pár éve készítettem, régi Tanítóból, és az internetről is vannak benne kérdések. (Köszönet érte a feladatok kitalálójának. ) Nincs sok feladat, mivel a megvalósításra is csak 45 perc áll rendelkezésre. MESÉK VÁNDORÚTJÁN vetélkedő 1. Ha beírod a meghatározásoknak megfelelő szavakat az ábrába, megfejtésül egy meseszereplő nevét kapod. (A kétjegyű betű 2 négyzetbe kerül! ) 1. Hamuból válogatta ki a lencsét. 2. Csókkal ébresztette fel Csipkerózsikát. 3. Gonosz tulajdonságú meseszereplő. 4. Ilyen orra van a boszorkányoknak. 6. A néma törpe neve. 7. Ő ette meg a nagymamát. Ki ő? Melyik mese szereplője? ________________________________ 2. Ki adhatta fel az alábbi apróhirdetéseket? · Bányászotthonban mosást, főzést, takarítást vállal mostoha körülmények közé került királylány.
2013. november 15. | 09:33 Ezen a napon, vagyis november 15-én halt meg Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, aki alig másfél évtizedes uralma alatt felvirágoztatta Erdélyt. Az idén ünnepeljük Bethlen Gábor trónra lépésének 40. évfordulóját, ezért érdemes néhány szót szólni életművéről. Bethlen Gábor 1580-ben született Marosillyén és 1629. november 15-én hunyt el Gyulafehérvárott. 1613-1629 között volt erdélyi fejdelem és a magyar nemesek magyar királlyá is megválasztották. Katonaévek Már egészen ifjú korától katonáskodott, előbb Báthori Zsigmond udvarában szolgált, majd beállt Bocskai hajdúi közé Aktívan részt vett az osztrák Basta tábornok elleni küzdelemben, aki Erdélynek nagyon sokat ártott kegyetlenkedésével. Akkor ismerték meg az ottani magyarok a Habsburgok kegyetlen módszereit. Bethlen ezt követően török földön bujdosott, majd Báthori Gábor pártjára állt, úgy vélte, hogy ő majd Báthori Istvánhoz hasonlóan jó fejedelemmé válik, de sajnos, csalódnia kellett. Végül az erdélyi országgyűlés 1613-ban őt választotta meg fejedelemnek, és a választást az oszmánok is elismerték.
1629. november 15. Szerző: Tarján M. Tamás "Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet. " (Bethlen Gábor) 1629. november 15-én hunyt el Bethlen Gábor erdélyi fejedelem (ur. 1613-1629), választott magyar király, a török hűbéri sorba kényszerített államocska történetének egyik legjelentősebb uralkodója. Bethlen 16 évnyi uralkodás után fejezte be életét, országlásának köszönhetően pedig Erdély gazdasági, kulturális és diplomáciai tekintetben is beléphetett híres "aranykorába. " A köznemesi és – anyai ágon – székely lófő felmenőkkel rendelkező iktári Bethlen Gábor 1580-ban, Marosillye várában látta meg a napvilágot, amit édesapja Báthory István fejedelem (ur. 1571-1586) és lengyel király bőkezűsége folytán birtokolt. Bethlen korán árvaságra jutott, Báthory Zsigmond (ur. 1588-1594/1594-1598/1598-1599/1601-1602) pedig visszavette Illyét, később azonban gyulafehérvári udvarába hívta a fiatalembert. Erdély későbbi fejedelme már kamaszként bekapcsolódott a tizenötéves háború küzdelmeibe, harcolt például Bocskai 1595. évi havasalföldi hadjáratában, majd a hadiszerencse elpártolása után a "törökös" párt híve lett.
Hálával gondolunk legutolsó, rendkívüli szerepvállalására. Az Alapítvány 40. évfordulója alkalmából, alapító kurátorunk Király Tibor tiszteletbeli fővédnökségével – a szoboravatáson elhangzott üzenetével –, avattuk föl Nagyszőlősön, 2021. szeptember 8-án, Kárpátalja Nagyboldogasszony szobrát, Matl Péter alkotását. A Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriuma, elnöke és tagjai, valamennyien, akik ismertük és szerettük kedves, de soha meg nem alkudó személyét, búcsúzunk tőle, és tisztelgünk e kiemelkedő és hosszú jogászi pályafutás és nemzetszolgálat, e kivételes férfiú előtt! Petrik Béla Bethlen Gábor Alapítvány
Ki volt valójában Bethlen Gábor? Miért nem szerette számos kortársa azt a fejedelmet, akinek nevéhez ma Erdély aranykorának kezdetét kötik? 385 éve halt meg Bethlen Gábor, aki kora egyik legtehetségesebb politikusa volt. "Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet. " (Bethlen Gábor) 1629. november 15-én hunyt el Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, választott magyar király, Erdély történetének egyik legjelentősebb uralkodója. Bethlen 16 évnyi uralkodás után fejezte be életét, országlásának köszönhetően pedig Erdély gazdasági, kulturális és diplomáciai tekintetben is "aranykorát" élhette. Ki volt valójában Bethlen Gábor? Birtokos középnemesi családból született 1580 körül (egyes források szerint 1580. november 15-én) Marosillyén, édesapja Bethlen Farkas volt, ősei között nem találunk fejedelmeket. Korán elárvult, gyámja Lázár András királybíró volt. Báthori Zsigmond udvarában nőtt fel, rokona, Bocskai István is hatott rá. Szinte gyerekként lett katona és kezdett harcolni a török ellen, de későbbi politikájában a kibontakozást a Habsburgok elleni török szövetségben kereste.
Ferdinánd (ur. 1619–1637) öröklése ellen, a Német-római Birodalmat lángba borító konfliktusba pedig idővel Erdély is belépett. Bethlen protestáns szövetségesként, a Porta jóváhagyásával és a csehek támogatásával szinte az egész királyi Magyarországot hatalmába kerítette, Pozsonyban a Szent Koronát is megszerezte. Azonban az 1620 novemberében vívott sorsdöntő fehérhegyi csatából seregei elkéstek. Miután ebben az ütközetben a cseh felkelés ügye elbukott, a fejedelem is kompromisszumra kényszerült, vagyis annak ellenére, hogy az 1620-as besztercebányai országgyűlésen felvette a Magyarország választott királya címet, kénytelen volt tárgyalóasztalhoz ülni II. Ferdinánddal. Az 1622. évi nikolsburgi békében aztán a császár-király hasonló feltételekkel ajánlott békét ellenfelének, mint egykor Rudolf Bocskainak: Erdély visszaszerezte az 1606-os bécsi békében megkapott hét felső-magyarországi vármegyét, megerősítést nyertek az 1608. évi, magyar rendi jogokat és protestáns vallásgyakorlást biztosító törvénycikkek, ezenfelül Bethlen birodalmi hercegi címet kapott Oppeln és Ratibor birtokokkal.