A kutatónak a legnagyobb fiú, Horvát Attila 1869-es rajzai alapján sikerült rekonstruálni a család Hársfa utca 1. (ma Hársfa u. 54. ) szám alatti családi otthonát, A házaspár Petőfi Zoltánnal és első közös fiukkal, Attilával költözött ide, majd itt született meg a kisebbik fiú, Árpád 1855-ben, a korán elhunyt Viola 1857-ben, és Ilona 1859-ben. A házaspár Szendrey 1867-os különköltözéséig élt itt. Attila nemcsak a szobákat, de azok berendezéseit, és a kert növényeit is jelezte a térképeken. Ebből kiderül, hogy a korban szokatlan módon Szendrey Júlia saját dolgozószobával rendelkezett. "Az alkotáshoz szükséges berendezési tárgyak jelenléte Szendrey Júlia szobájában felhívja a figyelmet arra, hogy a család női tagja is elmélyült szellemi munkát folytat. Mindez nemcsak a szoba lakójának műveltségét jelzi, akinek a napi igényei közé tartozott a rendszeres olvasás és írás, hanem azt is, hogy a korszakban szokatlan módon a nőnek külön szoba állt rendelkezésére" - mutat rá Gyimesi. Emellett előkerült a gyerekek készítette folyóirat néhány példánya is.
A történész ezekben a sorspróbáló időkben egyedül állt ki a költő özvegye mellett. A professzor feleségeként Júlia pesti polgárnévé vált, s mentesült mindenféle "közigazgatási hercehurcától. " Horvát Árpád és Szendrey Júlia esküvőjét a legnagyobb titokban, a nyilvánosság teljes kizárásával tartották meg a lipótvárosi plébánián. Az eskető pap Szántófy Antal volt. Ő volt az a derék hazafi, aki titokban eltemette gr. Batthyány Lajost, s titokban átvitette új, Kerepesi úti sírjába, Kisfaludy Károlyt is. Szántófy Petőfi halálát bizonyító iratot kért az özvegytől, s miután ezt megkapta, Szendrey Júliát mint hajadon t jegyezte be az anyakönyvbe… Szendrey Júlia újabb házassága azonban nem sikerült. Horvát Árpádnak igen rossz híre volt: kicsapongó, féktelen nemi vágyú ember volt, aki állandóan zaklatta feleségét, de rendszeresen járta a bordélyházakat is. Júlia súlyosan megbetegedett, nemsokára méhnyakrákot diagnosztizáltak testében. Miután szeretett húga, Gyulai Pál felesége, Marika, 1866. -ben, kolerában meghalt, úgy döntött, hogy elköltözik egyetemi tanár férjétől.
Szendrey Júlia életművét saját imázsa takarja el: írásainak jelentős része kiadatlan maradt, miközben személyéről nemzedékek sora formált markáns véleményt. Pályafutása során olyan társadalmi közegben kellett alkotnia, amelyben rendkívül ellentmondásos volt azoknak a nőknek a megítélése, akik írtak, publikáltak, elismerésre vágytak, vagyis a nyilvánosság terében mozogtak. Alig tizenkilenc éves volt, amikor nagy érdeklődést kiváltó naplópublikációi (Petőfiné naplója; Naplótöredék) megjelentek a korabeli sajtóban, alig huszonkilenc, amikor több évnyi hallgatás után nyilvánosság elé lépett első versével, valamint önálló kötetben publikált Andersen-fordításaival, és harminchét, amikor egy korabeli antológia bevezetője ezt írta róla: "Szendrey Júlia nyitja meg azon időszakot, midőn költőnőink általános irodalmi szinvonalra emelkednek. " A későbbi irodalomtörténet-írás második házasságának tényén képtelen volt túllépni, s arról sem vett tudomást, hogy Szendrey Júlia nemcsak múzsa, hanem alkotó is volt, akinek életműve jelentős része nem jelent meg nyomtatásban.
Árpád 1864-ben arról is beszámolt, hogy mit kaptak Mikulásra és újévre: "Mikulásra pedig kaptunk az apátul két skatulya olyan port mely parázs vagy tűzre hintve a legszebb bengali világítást vagy görögtüzet álitja elö. Ujévre pedig 64 lap olyan papirost, mely meg gyujtva olyan mint a nap s oly nagy fényt terjeszt hogy az ember szeme el káprázik s leg kisseb hamuja sincs. " Ezek a mai szemmel veszélyesnek – és a 19. századdal kapcsolatban gyakran emlegetett klasszikus ajándékokhoz (hintaló, katonafigurák, babaház) képest különlegesnek – tűnő játékok a korabeli árjegyzékben és reklámhirdetésekben "ártalmatlan szobai tűzijátékként" szerepeltek. Ajándék a szülőknek A család kéziratos hagyatékában fennmaradt az egyik legkülönlegesebb olyan ajándék, amelyet Szendrey Júlia kapott a gyermekeitől 1865 karácsonyán: egy kis füzet, amelynek elején nagy, piros betűkkel szerepelt a főcím: Tarka Művek. Alatta az aranysárgára színezett egyes szám jelezte, hogy egy folyóirat első számát tartja kezében az olvasó.
Ez a kéziratos lap egy 14 és egy 10 éves kisfiú műve volt: Horvát Attiláé és Árpádé. A Tarka Művek első füzetének hátoldalán fekete tollal olvasható a datálás: "1865. Decz. 24. Karácson este. " Az ajándékba készített "újsághoz" előszót is írtak, amelyben a füzetek készítésének célját is megjelölték: "Mi nem tudunk téged mással meglepni mint ezen kisérlettel […]. Ha csak pár élvezetes perczet is szerzend neked, igen megleszünk jutalmazva. " Az első cikk édesanyjuk portréját nyújtotta az elképzelt olvasóknak: Költőnő és gazdasszony! cím alatt mutatták be Szendrey Júliát. Ez a karácsonyi ajándék több okból is figyelemre méltó. Egyrészt azért, mert a magyar történetírás igen kevés olyan forrást ismer, amely azt mutatja meg, hogy a gyermekek hogyan és mivel ajándékozták meg a szüleiket. A Tarka Művek mint ajándék ráirányítja a figyelmet arra, hogy nemcsak a gyakran emlegetett századfordulós presztízsajándékok történetét érdemes kutatni, hanem az olyan egyedi, személyes ajándékokét is, amelyek az adott család életének sajátosságairól árulkodnak.
Eközben Magyarország levélben fordul az Európai Bizottsághoz, hogy a határvédelem költségeit térítse meg, mert az eddig ráköltött 500 milliárd forintból csak 7 milliárdot állt az Európai Unió. Kötelező védőoltás a munkahelyeken A Miniszterelnökséget vezető miniszter hozzátette, hogy az intézkedés az állami és az önkormányzati munkahelyeket is érinti, így ott is dönthetnek a kötelező védőoltás előírásáról, nem csak a magáncégek esetében. A kormány ezzel az intézkedéssel azt szeretné elérni, ha ismét felpörögne a védőoltások beadása. November 1-jétől kötelező lesz a maszkviselés a tömegközlekedési eszközökön Három intézkedést hozott a kormány, jelentette be Gulyás Gergely a kormányinfó elején. November 1-jétől kötelező lesz a maszkviselés a tömegközlekedési eszközökön. A cégek és a vállalkozások jogot kapnak arra, hogy a munkavállalóiknak kötelezően előírják a védőoltást. Maszkviselés november 14th. Az egészségügyi intézményekben pedig látogatási tilalmat vezetnek be. Gulyás Gergely hozzátette, hogy a szociális intézmények esetén az intézményvezetőket feljogosítják a látogatási tilalomról való döntésre.
Lesz-e újra kötelező maszkviselés? Hiába kérik a szakemberek és az ellenzék is a kötelező maszkviselés visszahozatalát, a kormány eddig rendre azt hangoztatta, hogy a negyedik hullámban az oltás a járvány elleni védekezés legfőbb eszköze. Kormányinfó: kötelező maszkviselés a tömegközlekedésen november 1-től, a munkáltató előírhatja az oltást a dolgozóknak. Más országokban azonban az oltás mellett egyre több helyen kell újra maszkot hordani: Eközben egyre több közintézményben és egyetemen kell maszkot hordani, és a járványhelyzet súlyosbodása miatt látogatási tilalmat is bevezettek egyes egészségügyi intézményekben. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
A gondozottak oltása igény szerint továbbra is biztosított, a csütörtökön megjelent jogszabály szerint az állami fenntartású szociális intézményekben dolgozók számára már munkafeltétel az oltás felvétele. Ha az intézményvezető látogatási és intézményelhagyási tilalmat rendel el, az nem terjed ki a háromszor oltott gondozottakra és a háromszor oltott látogatóikra. Az oltottság tényét minden esetben igazolni kell. Új maszkviselési szabályok léptek érvénybe a mai naptól - Blikk. Felmentés adható továbbá abban az esetben, ha valaki végstádiumú hozzátartozójától szeretne elbúcsúzni. Az intézmény a látogatási és intézményelhagyási tilalom idején is köteles a kapcsolattartás lehetőségét biztosítani az erre vonatkozó szakmai szabályok szerint. Kiemelték, hogy intézményelhagyási tilalom esetén csak indokolt esetben, például munkavégzés, vagy egészségügyi ellátás miatt, vagy az intézményvezető engedélyével különösen indokolt esetben lehet elhagyni az intézményt, illetve a fogyatékos személyek, a pszichiátriai és szenvedélybetegek ellátását biztosító intézmények szervezett szabadidős céllal hagyhatók el.