Az 500 termelőt tömörítő szentesi DélKerTÉSZ ugyanis 2, 7 milliárd forintos beruházással növeli logisztikai kapacitásait. A több mint 10 ezer négyzetméteres komplex logisztikai központ 2022 végére készül el, a csarnokban többek között csomagolóüzem és hűtőház is lesz, a raktározást pedig a jövőben robotizáció segíti. A beruházás célja, hogy gyorsabbá és hatékonyabbá váljanak a logisztikai folyamatok, a termelők pedig bíznak benne, hogy egész évben, így a téli időszakban is egyre több zöldséggel tudják ellátni a magyar piacot. Jelentős fejlesztések jönnek a DélKerTÉSZ-nél: TÖBB MINT 10 EZER NÉGYZETMÉTERES KOMPLEX LOGISZTIKAI CSARNOK ÉPÜL 2, 7 MILLIÁRD FORINTBÓL. Új 50 forintos 2012 relatif. A BERUHÁZÁS 2022 VÉGÉRE KÉSZÜL EL, ÉS JELENTŐSEN FELGYORSÍTJA MAJD A LOGISZTIKAI FOLYAMATOKAT, AZ ÁRU KI- ÉS BERAKODÁSÁT. Az új logisztikai központban többek között csomagolóüzem, hűtőház, és 16 kamion számára kiépített nagykapacitású komissiózó is lesz – derül ki az 500 termelőt tömörítő szentesi DélKerTÉSZ közleményéből, írja az Origo.
"Ezzel a beruházással jelentősen gyorsítani tudjuk a logisztikai folyamatainkat és végső soron növelni tudjuk a termelők által megtermelt mennyiség megfelelő kereskedelmét, azaz egyre több magyar paprikát és paradicsomot tudunk eljuttatni a vásárlókhoz. Részvényenként 18 forint osztalékot fizet a CIG Pannónia - ProfitLine.hu. Néhány éven belül 28-31 ezer tonna körüli mennyiséget forgalmaz majd a DélKerTÉSZ, ez jelentős előrelépés a jelenleg forgalmazott 24-25 ezer tonnához képest" – mondta a DélKerTÉSZ elnöke, Nagypéter Sándor. Fotó: MTI Nagypéter Sándor hozzátette, hogy a folyamatok felgyorsításához további csomagológépeket vásárolnak, és robotizáció segítségével oldják meg a raktározást. A fejlesztésekre szükség is van, mivel a termeléskapacitás a jövőben tovább nő majd: a 2020-as vidékfejlesztési programban több termelő is részt vett, így újabb üvegház- és fóliafejlesztések valósulnak meg Szentesen és környékén. Nagyberuházásokra 2021-ben egyébként 370 millió forintot költött a DélKerTÉSZ, többek között létrejött két helyen egyenként 3500 négyzetméteres fóliablokk és egy válogatócsarnok is.
"Indonézia és több európai ország is versenyzett ezért a beruházásért, ami nem csoda, hiszen ez egy 26 milliárd forintos beruházás, amely 250 új munkahelyet hoz létre"- hangsúlyozta a miniszer. Hozzátette: a kormány 6, 6 milliárd forintos támogatást biztosított, és ezáltal a tízezer négyzetméteres új gyártóegység Magyarországon, Szombathelyen jön létre. Nagy autóipari beruházásnak örülhet Szombathely - Infostart.hu. Beszédében rámutatott, hogy a koronavírus-járvány olyan korszakban "rúgta ránk az ajtót", amikor már egyébként is zajlott két alapvető, a világgazdaságot dinamikusan átalakító változás: a Távol-Kelet megerősödése és az elektromos autóipar felfutása. Míg 2010-ben a globális beruházások 80 százalékát nyugati tőkéből finanszírozták, és csak 20 százalékát keletiből, tavaly ez az arány teljesen megfordult, s a Kelet részesedése 70 százalékosra nőtt, míg a Nyugaté 30 százalékosra csökkent. A távol-keleti országok technológiailag felzárkóztak, stabil pénzügyi háttérrel rendelkeznek, a lakosságszámot illetően pedig mindig is előnyben voltak - mondta.
Annál több figyelmet kell azonban fordítanunk a járványok elleni védekezésre. Hasonlóan a középkorhoz, az újkor első századaiban sem volt magyarországi egyetem, és így a diákok tanulóéveiket külföldön töltötték. Ezt a helyzetet kívánták megváltoztatni, amikor egy 1769-ben kelt rendelet a nagyszombati katolikus egyetemet állami intézménnyé szervezte, és orvoskarral egészítette ki. Vesztegzár állította meg az utolsó magyarországi pestisjárványt | Patrióták. Az egyetem később Budára, majd Pestre költözött. A külföldi egyetemeken végzett orvosok már tevékeny részt vettek a járványok elleni küzdelemben, sőt jelentős tudományos és klinikai megfigyeléseket tettek. Közülük kettőről emlékezünk meg: Jordán Tamásról (1539-1585), aki elsőnek írt le egy extragenitális syphilis járványt, és Paterson Hain János eperjesi főorvosról, aki Leeuwenhoek-kel egyidőben készített mikroszkópján először látott erjesztő gombákat, és azoknak szerepet tulajdonított a bor ecetesedésében. Valószínű, hogy ezek a külföldröl hazatért orvosok is szerepet játszottak annak az "Ordo pestis"-nek a megfogalmazásában (1692), amely Kollonics érsek nevéhez fűződik,.
A járvány természetesen nem kímélte sem a kuruc, sem a császári sereget és sorsdöntőnek bizonyult, hogy az Érsekújvár félmentésére indult 16 ezer főnyi kuruc sereg a járvány következtében már csak 3 ezerre apadt. A járvány egyik áldozata Vak Bottyán volt, de a pestis még a bujdosó kurucokat sem hagyta el: Rodostóban ez a betegség végzett Mikes Kelemennel. Az áldozatok számát ma már nehéz megbecsülni, de utólagos becslések szerint mintegy másfélmillió ember halt meg. A történelem legpusztítóbb betegségei: a kolera. Néhány éves szünet után a pestis újból támadt, előbb 1717-19 között, majd 1738- ban: az utóbbi áldozatainak számát 300 ezerre becsülik. Az 1770-71-es erdélyi járványról még a belga Adam Chenot számol be részletesen - akit van Swieten küld Brassóba a járvány megfékezésére - de ettől kezdve a leírások egyre gyérülnek, és 1828-ban jegyezték fel az utolsó, bizonyíthatóan pestises esetet. Hogy a himlő mikor jelent meg hazánk területén, nem tudni, az első megbízható adatok a XVII. század végéről valók. Ekkor írja le Spinler Pál pozsonyi orvos az enyhének induló, majd egy év múlva már rosszindulatúvá váló "fekete himlő" járványt, amely előjátéka volt a XVIII.
Az 1867-es kiegyezés után addig soha nem látott dinamikus fejlődés indult el az országban, ami az élet minden területére, benne az oktatásra, a kultúrára, a tudományokra, és az egészségügyre is kiterjedt. A régi, sok évszázados szokások és hiedelmek azonban a gyors polgárosodás ellenére sem szűntek meg egyik napról a másikra. A 19. század második felében faluhelyen többnyire még mély bizalmatlanság övezte az orvosokat, mert jobban bíztak a népi gyógyászatban, mint a modern orvostudományban. Ez a szemléletmód is szerepet játszott abban, hogy az 1872. szeptember 14-én kitört nagy magyarországi kolerajárvány rendkívül sok, egyes források szerint 250 ezer halálos áldozatával az utolsó nagy középkorias pandémia lett Magyarországon. Pestis járvány magyarországon 2021. Négy évszázadon át tombolt a "fekete halál" A 14. századtól egészen az 1700-as évekig a "fekete halál", vagyis a pestis számított a legpusztítóbb járványnak Magyarországon. A Krím-félszigetről Európába behurcolt, és a kontinens akkori lakosságának csaknem a harmadát kiirtó 1347-1349-es nagy pestisjárvány a korabeli Magyar Királyságot sem kerülte el.
Ez volt az újkori magyar történelem legutolsó nagy pandémiája. Megelőzés, karbolsav, és éterrel kevert kámfor 1872. kora őszén, szeptember 14-én Rahóról jelentették az első megbetegedést. A járvány kitörésekor gróf Lónyay Menyhért kormánya volt hivatalban. Pestis járvány magyarországon ksh. A miniszterelnök és belügyminisztere, Tóth Vilmos, a csaknem fél évszázaddal korábbi járványból okulva, nagyon komolyan vették a pandémia jelentette fenyegetést. A belügyminiszter utasítására a hatóságok és az orvosok mindent megtettek a járvány időben való feltartóztatására. Lónyay Elemér gróf, miniszterelnök és kormánya nagyon komolyan vette a járvány fenyegetését Forrás: Wkimedia Commons A védekezés irányítására járványorvosokat neveztek ki, akik közvetlenül a magyar királyi belügyminiszternek lettek alárendelve. A járvánnyal érintett területeken ingyenessé tették a fertőtlenítőszereket, és arról is gondoskodtak, hogy ezekből mindenhol megfelelő mennyiség álljon rendelkezésre. Mivel az 1870-es évek elején még nem volt ismert a kolera kórokozója, a hatóságok a betegek orvosi ellátásának megszervezésén kívül igen nagy hangsúlyt fektettek a megelőzésre is.
A járvány 1348-ban tetőzött Magyarországon, majd 1349-ben alábbhagyott a pestis tombolása, és fokozatosan megszűnt a "fekete halál" pusztítása. A városok túlzsúfoltsága és a borzasztó higénés viszonyok voltak a középkori pestisjárványok melegágyai Forrás: Wallpaper/Cave Az ezt követő évszázadokban rendszeresen felütötte fejét a pestis, így például csak 1621 és 1720 között kilenc, különböző erejű járványhullámról számolnak be az egykorú krónikák, amelyek közül az 1713-as különösen sok áldozatot szedett. Az utolsó nagyobb pestisjárvány 1738-ban tört ki Magyarországon. Bár ez után is még meg-megjelent a fertőzés, elsősorban az ország déli határvidékén, de a század végére fokozatosan megszűnt a pestis jelentette fenyegetés. Az utolsó nagyobb pestisjárványok a 18. Pestis járvány magyarországon online. században söpörtek végig Európán Forrás: WIKIMEDIA COMMONS/MICHEL SERRE A 18. század végétől egy új, veszélyes pandémia lépett a "fekete halál" örökébe, a kolerajárvány. A kolera az indiai szubkontinensről terjedt el, és Oroszországon keresztül érkezett Európába a 19. század elején.