2021. április 12. - 17:18 0 komment Petry Zsolt kapusedzőt egy Magyar Nemzetben megjelenő interjú miatt menesztettég a Hertha BSC-től. Facebook fotó A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) megkereste Petry Zsolt kapusedzőt, akit bevándorlással szembeni kritikus véleménye miatt menesztett a Hertha BSC csapata. A véleményét a múlt hétfőn megjelent Magyar Nemzetben fogalmazta meg. A mostani FAZ-nak adott interjújában Petry azt állította, hogy állításait a német sajtóban rosszul fordították, és kiragadták szövegkörnyezetéből. Hozzátette azonban azt is, hogy a Gulácsi Péter szivárványcsaládok melletti kiállásáról szóló mondatai a Magyar Nemzetben végül másként jelent meg. A FAZ-nak azt mondta, hogy kihagyták belőle a következő állítást: "nagyon is el tudja képzelni, hogy egy gyermek nagyon boldogan nőhet fel egy homoszexuális családban". Délután a Magyar Nemzet reagált Petry Zsolt vádjára. Azt mondták, hogy Petryvel egyeztetve hagyták ki a mondatokat. Az eredeti bekezdés így hangzott volna (a vastaggal szedett rész maradt ki): "Nem is értem, hogy Európa hogyan képes morálisan ilyen mélyre süllyedni, mint ahol most van.
Petry Zsoltot, a Hertha BSC segédedzőjét, egykori válogatott kapust kérdezte a Magyar Nemzet arról, hogy mi a véleménye Gulácsi Péter jelenlegi válogatott kapus szerepvállalásáról a Család az család kampányban, gondolom, azon az alapon, hogy egy kapus politikai nyilatkozatáról érdemben leginkább egy másik kapus tudna mit mondani. Petry Zsolt Fotó: Steindy / Wikimedia Commons CC BY--SA 4.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung hétfői cikke is megjegyzi, Petry ügye politikai ügy lett. Megszólalt az ügyben Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöke is. Az MLSZ honlapjának nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy "tudomásul kell venni, hogy minden közösségben, a munkahelyeken és a sportegyesületeknél is, világnézeti és értékrendbeli kérdésekben eltérő vélemények léteznek. Ha ezek nem kirekesztők, rasszisták, akkor ezekkel együtt kell tudni élni, el kell fogadni, hogy az emberek különbözőképpen gondolkoznak. A véleménye miatt senki nem kerülhet hátrányba – ez egyaránt igaz Gulácsi Péterre és Petry Zsoltra is". Csányi hozzátette, reméli, hogy a jövőben a Gulácsi Pétert ért méltatlan támadások nem folytatódnak. Mint a Magyar Nemzet szerkesztőségi cikkéből most kiderült, a lap valóban kihagyott részeket az inkriminált interjúból. – Én nem Péter véleményével szemben állok, még azt is elképzelhetőnek tartom, hogy egy kisgyerek jól érzi magát egy homoszexuális családban. Csak azt kérem, hogy ne ez legyen az irányadó – fogalmazott Petry, ám ez a két mondat feltehetően "terjedelmi okok" miatt kimaradt a szövegből.
A menesztett kapusedző bemutatta azt a levelet is, amit Gulácsi Péter küldött neki. Petry Zsolt azt állítja, hogy a Magyar Nemzet és a cikket átvevő német sajtó is pontatlanul adta vissza, amit a melegházasságról, illetve a bevándorlásról mondott a magyar lapnak, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ). A kapusedző, akit az interjú miatt a Hertha Berlin labdarúgó csapata azonnal hatállyal utcára tett, most azt közölte a német konzervatív lappal, hogy ami megjelent, azt kiragadták az összefüggésből, nem teljes egészében tükrözte az általa kifejtetteket és félreértések is becsúsztak. Emlékeztetőül: a kapusedző menesztése után a magyar külügyi tárca berendelte a német ügyvivőt, Gulyás Gergely pedig a náci időket emlegette az eset kapcsán és kétségbe vonta a német jogállamiságot, amit azután Berlin felháborodottan visszautasított. Maga az érintett arról beszélt az FAZ-nek, hogy a Magyar Nemzet egyeztetés nélkül megváltoztatta a tartalmat: az egyeztetés után mondatokat hagyott ki a nyilatkozatból.
A Hertha BSC által menesztett kapusedző, Petry Zsolt a német Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) lapnak nyilatkozva elmondta, hogy a Magyar Nemzet több mondatot is kihagyott a vele készített interjúból. A Magyar Nemzet ezzel szemben azt állítja, hogy a Petry-interjú hangfelvételen is megvan, de azt a szakember érdekében nem hozzák nyilvánosságra. Petry Zsolt arról beszélt a Frankfurter Allgemeine Zeitung(FAZ) német napilapnak, hogy a Magyar Nemzet pontatlanul írta le, amit a szivárványcsaládokról és a melegházasságról mondott a nekik adott interjújában, sőt azt is hozzátette, hogy a német sajtó is rosszul fordította le a szavait. Ezek végeredményben pedig félreértések sorát szülték. Ahogy azt több cikkben is megírtuk, a korábbi válogatott hálóőrt az után menesztette a bundesligás csapat, hogy a Magyar Nemzetnek adott interjújában arról beszélt: nem érti, miért állt ki Gulácsi Péter a homoszexuális, transzvesztita és egyéb nemi identitású emberek mellett, továbbá a migrációról úgy fogalmazott, hogy emiatt Európa morálisan mélyre süllyedt.
Más kérdés, hogy egyetértenek-e az emberek az ő álláspontjával vagy sem. Én sportolóként az ő helyében a futballra koncentrálnék, és nem fogalmaznék meg semmilyen álláspontot közéleti, társadalompolitikai kérdésekben. Elvégezném azt a munkát, amit a klubom és a magyar válogatott elvár tőlem. A közvéleményt megosztja a társadalmi kérdésekben kinyilvánított vélemény. A sportolókat, adott esetben Gulácsi Pétert azért szeretik az emberek, mert bravúrral véd, vagy megfog egy tizenegyest, és magyar címerrel a szíve fölött szenzációs teljesítményt nyújt a kapuban. Teljesen felesleges ellenségeket szerezni egy-egy politikai megnyilvánulással, főleg nem egy Európa-klasszis kapusnak" – mondta Petry. Az interjúból az is kiderül, hogy a Németországban dolgozó kapusedző a nemzeti oldallal szimpatizál, nem érti, Európa hogyan tudott morálisan ilyen mélyre süllyedni, az európai bevándorláspolitika szerinte erkölcsi leépülést jelez: "Európa keresztény földrész, én nem szívesen nézem végig azt az erkölcsi leépülést, ami végigsöpör a kontinensen.
"Ez nem engedhető meg, a másik ember véleményét ritkábban tolerálják, főleg akkor, ha az illető konzervatív álláspontot képvisel" - fejtegette annak apropóján, hogy Gulácsit a szivárványcsaládokat támogató álláspontja miatt támadják azok, akik Petrihez hasonlóan úgy gondolják, hogy jobb lett volna azt magában tartania.
Tatabánya egyik legfontosabb természeti látványossága egy méretes hiány a roppant mészkőfalban. Ha fölnézünk a városból - és sikerül olyan szöget találnunk, hogy egy panelház sem takarja el, - a Szelim-barlang ürege sötét foltként tátong a fehér kőzetpásztákban. Nemcsak kialakulása, nyílásai és panorámája, de régészeti leletei is érdekessé teszik. Háromlyukú barlangként is emlegethetnénk a Szelimet, hiszen két nyílása Tatabányára néz, egy pedig a beomlott plafonon tátong. A 45 méter hosszú, 18 méter magasságú csarnok szédítő látvány: az enyhén oldalra billent, roppant (dachstein) mészkőtömeg légiesen csavarodó karjai spirálszerűen vezetik körbe szemünket a falakon. Szelim barlang tatabánya. Ezt a hatalmas űrt a víz oldotta a kőzetbe, hiszen egykor forrásbarlang volt, mai kiemelt helyzete fiatal szerkezeti mozgások következménye. A mészkő vastag sávjai a kőzet keletkezésének ciklusait mutatják: a Tethys-óceán árapály-övében, ahol a víz napi járása folyamatosan mozgatta a hordalékot, vékonyabb, lemezesen rétegzett padok keletkeztek.
Az ásatás során a csarnok 12, 5 méter vastagságot is elérő, változatos faunát és legalább háromféle őskori kultúrát tartalmazó üledékkitöltését teljes egészében eltávolították. A feltárt üledéksorban 5 fő szintet (A, B, C, D, E rétegeket) különböztettek meg. A legalsó -értelemszerűen legidősebb- és a barlang belső részén további 5 szintre tagolt E jelű barlangi agyag rétegekből mamut, az ősbölény, a barlangi medve, az óriásszarvas, a barlangi hiéna és egyéb nagyemlősök csontmaradványai mellett sok kvarcittöredék és megmunkált kavics, valamint kovaeszközök kerültek elő. Pilisjárók: Tatabányai kirándulás, a Turul-emlékműhöz és a Szelim-barlanghoz. Mindez a 70-80 ezer évvel ezelőtt, a jégkorszak Riss és Würm eljegesedése közötti viszonylag meleg szakaszában itt élt neandervölgyi ősember különböző csoportjainak, a tatai típusú mamutvadász moustéri kultúra és az érdi típusú barlangi medvevadász moustéri kultúra képviselőinek jelenlétét jelzi. A laza szürke homokból álló, átlag 2 méter vastag, csontmaradványt is csak rendkívül ritkán tartalmazó D jelű réteg, valamint a barlangi medve és hiéna csontjainak tömegét tartalmazó, s ez utóbbi után hiénás rétegnek nevezett, helyenként a 4 méteres vastagságot is meghaladó barna agyagos C jelű réteg régészetileg csaknem meddőnek bizonyult, ugyanakkor a két réteg határán egy nagy kiterjedésű tüzelőgödör vált ismertté.
A barlang felső triász mészkő vastag padjaiban a kőzet ÉK-DNy irányú törésvonala mentén, de a kőzetdőléshez igazodva egykor kialakult forrásbarlang maradványa, mely a hegy kiemelkedésével vált szárazzá. Négy bejárata egy tágas, kezdetben 25-27 m, beljebb 10-12 m szélességű, 45 m hosszúságú csarnokba vezet, melynek magassága helyenként a 12-14 métert is eléri. E terem középső és belső részén egy-egy felszakadás a hegytetőre lyukad. Az oldalfalakon jól tanulmányozhatóak az üreget magába záró dachsteini mészkő nem ritkán 2 méteres vastagságot is elérő padjai. A barlang jelenlegi végpontját a mennyezet hajdani beszakadásából és az azt követő bemosódásból származó löszös agyagból, kőtörmelékből és nagy kőtömbökből álló omladék alkotja. Az omladék mögött a barlangjárat feltételezetten folytatódik. Tatabánya, Turul-emlékmű, Szelim-barlang » KirándulásTippek. A szelim-barlang fekvése és jellege alapján egyaránt ideális ősember tanyahelynek bizonyult. Régészeti jelentősége az 1934-ben megkezdett és dr. Gaál Istvánnak, a Magyar Nemzeti Múzeum régészének irányításával 4 éven át tartó ásatás eredményeként bizonyosodott be.
A Szelim-barlang az egyik legismertebb hazai barlangunk. A Gerecse hegység Kő-hegyén található, 289 méter tengerszint feletti magasságban. Az alig ajtónyi méretű bejáraton bebújva azonnal letaglóz minket a belső csarnok gigantikus mérete. Az egyetlen teremből álló, 45 méter hosszú és 18 méter magas csarnoknak két hatalmas kerek nyílása van a felszínre. A padlószinten is található még három különböző bejárata, ahonnan remek kilátás nyílik az egész Tatai-medencére. Formakincsét erősen meghatározza a triász időszaki, vastagpados dachsteini mészkő jellege. Turul emlékmű és szelim barlang, Tatabánya, Magyarország - YouTube. A hol vastagabb, hol vékonyabb rétegek váltakozása mozgalmas felületet ad a falaknak. A barlangot kedvező elhelyezkedése és tágas terme miatt ősidőktől fogva használta az ember. Az előkerült csontmaradványok és kőeszközök arra utalnak, hogy már 70-80 ezer évvel ezelőtt a neandervölgyi ősembernek is menedékül szolgált. Az alsóbb rétegekből a vadászatok során elejtett mamut, ősbölény és óriás szarvas csontmaradványait találták meg. Bár elhelyezkedése és jellege alapján tipikusan alkalmas ősemberi hajléknak, a XX.
Természet - Tatabánya - Szelim-barlang Magyarország, Komárom-Esztergom, Tatabánya Tatabánya, 2017. október 8. A Szelim-barlang (másik nevén a Szelim-lyuk) város felé néző nyílása a Kő-hegy oldalában. A Gerecse hidrotermális barlangja a természetjáró turisták egyik kedvelt célpontja. MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba Készítette: Jászai Csaba Tulajdonos: Jászai Csaba Azonosító: MTI-FOTO-729978 Fájlnév: ICC: Nem található Model: FinePix S5 Date and Time: 2017:10:08 13:18:40 Exposure Time: 1/200 Sec Aperture: 4 Flash: Yes Quality: Unknown Zoom Length: 66 mm Exposure Program: Normal ISO Speed: 100 Shutter Speed: 1/125 Sec Exposure Bias: 21474835. 480 Metering Mode: Pattern Light Source: Unknown Bővített licensz 15 000 HUF Üzleti célú felhasználás egyes esetei Sajtó célú felhasználás Kiállítás Alap licensz (letöltés) 2 000 HUF Választható vásznak: Bővebben Bézs, Replace Premium Fehér, Replace PE 260 Választható méretek: Választható papírok: Bővebben Matt, Solvent PPG230 Fényes, Solvent PPG230 Választható méretek:
Az azóta eltelt időben többször került veszélybe fennmaradása. Először 1919-ben a kommunisták rongálták meg alaposan, ennek kijavítását 1926 május 10-én gróf Klebersberg Kunó kultuszminiszter rendelte el. A javítással Keviczky Hugó szobrászművészt bízták meg. A Rákosi-korszakban az elbontását tervezgették, ám ez végül szerencsére nem valósult meg. A 90-es évek elejére ismét felújításra szorult, a legutóbbi nagyjavítást 1992-ben fejezték be, ekkor másodszor is felavatták. Ahogy először megpillantottuk Közelebbi képek... A szobor város felé néző oldala Panoráma Tatabányára A Szelim-barlang A Tatabánya feletti Kő-hegyen, 289 méter tengerszint feletti magasságban található. A barlang 45 méter hosszú és 14 méter magas, melyet egy vízfolyás vájt ki a triász időszaki dachsteini mészkősziklából. A barlang jelentős őskori lelőhely, ősemberek tűzhelyének maradványait, elszenesedett fatöredékeket és állati csontokat tártak fel. Tatárjárás korából származó emberi csontokat is találtak itt. A legújabb kutatások eredménye szerint e barlangból származik hazánk legrégebbi, mintegy 200 ezer éves, az ember jelenlétére utaló lelet.