Magyarország megyéi Budapest főváros Bács-Kiskun megye · Baranya megye · Békés megye · Borsod-Abaúj-Zemplén megye · Csongrád megye · Fejér megye · Győr-Moson-Sopron megye · Hajdú-Bihar megye · Heves megye · Jász-Nagykun-Szolnok megye · Komárom-Esztergom megye · Nógrád megye · Pest megye · Somogy megye · Szabolcs-Szatmár-Bereg megye · Tolna megye · Vas megye · Veszprém megye · Zala megye
2009-ben 272 országos védelem alatt álló műemléket tartottak nyilván. Ez mind terület, mind népességarányosan jelentősen elmarad az országos átlagtól (Magyarországon 2009-ben összesen 9827 objektum élvezett országos védettséget). A műemlékek száma a megyében a polgárosodottabb, korábbi évszázadokban is jelentős szerepet betöltő mezővárosokban a legmagasabb, közülük is messze kiemelkedik Kecskemét és Baja (48 és 41 műemlék), melyek együttesen a megye műemlék-állományának harmadát adják. Bács-Kiskun megye úthálózati térképe. [B XV c 1101] | Térképek | Hungaricana. forrás: Dövényi Zoltán [szerk]: Magyarország kistájainak katasztere. 2., átdolgozott kiadás. MTA FKI, Budapest, 2010.
BÁCS-KISKUN MEGYE Turisztikai régió Dél-Alföld Megyeszékhely Kecskemét Terület 8445, 15 km 2 Népesség 533 710 fő (2008) Népsűrűség 63, 1 fő/km 2 Települések száma 119 Bács-Kiskun megye a Dél-Alföld legnyugatibb megyéje. 8445 km² területével Magyarország legnagyobb területű megyéje. Keletről Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok, északról Pest, nyugatról Fejér, Tolna és Baranya megye, délről Szerbia határolja. Tájak [ szerkesztés] Kiskunság Illancs Duna-mellék Közigazgatása [ szerkesztés] Kistérségek [ szerkesztés] Területi beosztás: 2007. szeptember 25., terület és lélekszám: 2007. Kategória:Bács-Kiskun megye települései – Wikipédia. január 1.
Az országon belül leginkább az Alföldön, azon belül pedig Bács-Kiskun megyében a legelterjedtebb. A tanyás települések az Országos Területfejlesztési Koncepció ban meghatározott sajátos adottságú vidékies térségtípusok jellemző településtípusát képezik. A meghatározás szerint azon települések tartoznak a tanyás települések közé, ahol a népszámlálás szerint a külterületi népesség száma meghaladja a 200 főt, aránya pedig a 2%-ot. Az ország így lehatárolt 280 tanyás településéből 62, vagyis az összes 22%-a Bács-Kiskun megyében található, ami a megyék között a legmagasabb arányt jelenti. Bács-Kiskun megye térképe. A tanyás településtípus jelenléte a megye nyugati, Duna-menti részét leszámítva a megye teljes területére jellemző. Természet- és tájföldrajzi adottságok Bács-Kiskun megyében három természetföldrajzi középtáj (mezorégió) kiterjedése a számottevő: a Duna-menti síkság, a Duna-Tisza közi síkvidék és a Bácskai-síkvidék. A Duna-menti síkság területének nagy részét középkötött jó termőképességű öntéstalaj foglalja el, amelyen valamennyi szántóföldi növény sikerrel termeszthető.
Az évi csapadékmennyiség 540-670 mm között mozog, a napsütéses órák átlagos évi száma pedig 1440-1490 óra. A táj keleti peremén a növénytermesztés szempontjából kedvezőtlen adottságú szikesek nagyobb foltjai találhatók, amelyeket természetvédelmi szempontból értékes gyepterületek borítanak. A térség jellegzetes növényei a fűszerpaprika és a zöldpaprika. A Duna-Tisza közi síkvidék főleg meszes lepelhomokkal fedett, kiterjedt futóhomok buckák vonulataiból és közöttük pangó vizes mélyedésekből tevődik össze. A lepelhomokos sík felszíneket humuszos, illetve humuszban szegény homoktalajok, – a közéjük ékelődő löszös felszíneket csernozjom –, a mélyedéseket réti és lápos talajok fedik. Az évi csapadékösszeg mindössze 500-550 mm, amelyből a nyári félévben 290-340 mm hullik. A Duna-Tisza közi síkvidék az ország legnagyobb összefüggő homokterülete, ahol a gazdálkodást a gyenge termőképességű talajok mellett a kevés és egyenlőtlen eloszlású csapadék is nehezíti. A táj jelenlegi hasznosításában a szőlő- és gyümölcstermesztésnek nagy jelentősége van.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A Wikimédia Commons tartalmaz Bács-Kiskun megye települései témájú médiaállományokat. Bács-Kiskun megye települései A(z) "Bács-Kiskun megye települései" kategóriába tartozó lapok A következő 118 lap található a kategóriában, összesen 118 lapból.
"gyobb embernek tartom a komikust, aki elfeledteti a napi gondokat, mint azokat, akik a bajokat okozzák. " 130 évvel ezelőtt született az egyedülálló tehetségű Kabos Gyula, aki sosem adta fel, s aki a mellékszerepekből is képes volt főszerepeket kreálni. Élete volt a színház, a film, célja pedig, hogy az emberek arcára mosolyt varázsoljon. Első színpadi fellépése még diákkorában, statisztaként történt a Népszínház színpadán. Egy operettben, a kínai menyegző jelenete lámpavivőjeként elvétette nagy izgalmában a lépést, és a zenekari árokban kötött ki. Főoldal - Győri Szalon. A zene abbamaradt, mert a brácsásra esett. Erre a fellépésére, amely inkább "lelépés" volt, így emlékezett vissza: " A közönség felugrált, a zene abbamaradt, amikor nagy nehezen feltápászkodtam, az egész Népszínházban az emberek egymás hasát fogták a röhögéstől. Szóval, mindjárt a pályakezdeten azt csináltam, ami később is megmaradt szerepkörömnek: tragikus figurát alakítottam. Komikus volt, mert nevettek az emberek – tragikus, mert úgy megütöttem magam, hogy utána két hétig nyomtam az ágyat. "
Feleségével ezért az Egyesült Államokba költözött. Mások is megtették ezt, sokuknak sikerült is megvetniük a lábukat az idegen földön – de neki nem. 1939-ben kötöttek ki New Yorkban azzal a tudattal, hogy a kinti magyarok biztos és fizető közönséget jelentenek. Az ezt biztosító kapcsolattartóval, Szenes úrral azonban egy félreértés miatt összeveszett, így egyetlen filmvállalat sem alkalmazta. Maradtak az alkalmi fellépések, később a teljes mellőzöttség. Magyarországról azért kellett elmennie, mert zsidó volt, de amikor pénzt küldött haza a rászoruló gyerekeknek, vagy kiállt az országáért, már nácinak bélyegezve szidták. Senki sem dadogott olyan zseniálisan, mint Kabos Gyula. Eddigre a felesége egészsége is megrendült. Kabos 1941-ben lett nagyon rosszul előadás közben, s miután nem tartotta be az orvos által előírt pihenőidőt, ezt további betegeskedés követte. Tüdőgyulladással vitték kórházba, ahol hiába töltött két hetet oxigénsátorban, szervezete feladta a küzdelmet. Még a sírfeliratát is elrontották Alig két és fél évvel Amerikába érkezése után Kabos Gyula elhunyt.
Később megszerette ezt a műfajt, és volt olyan időszak, amikor már csak akkor engedtek magyar filmet gyártani, ha Kabos is szerepelt abban, hiszen ő volt a siker záloga. 1935–1937 között a Víg, 1937–1938-ban a Magyar és Andrássy Színházhoz kötötte szerződés. Amerika Az 1930-as évek végétől az első zsidótörvény értelmében már nem a darab és a tehetség számított a szereposztáskor. Zsidó származása miatt kikezdték személyét, így családjával az Egyesült Államokba települt. Fiát a londoni egyetem autómérnöki karára küldte tanulni, majd feleségével útnak indult külföldre. Budapestről Ostendébe mentek, majd onnan Doverbe, s 1939. február 1-jén indultak el Southamptonból a 28 000 tonnás Paris nevű tengerjáró hajón, mely 1939. február 11-én kötött ki New Yorkban. Amerikában alkalmi fellépésekkel szórakoztatta a magyarul tudó közönséget. Ők törték darabokra nagyanyáink szívét: Kabos Gyula, a magyar Chaplin - Dívány. Filmvállalatok közül egyik sem alkalmazta, teljesen mellőzték, és utolsó évei keserűségben teltek. Az emberekbe vetett bizalma már korábban megingott, így amikor leszállt a vonatról New Yorkban, hitelt adott egy asszony szavainak, aki azt mondta: óvakodjon Mr. Szenestől.
Hamvait 1996. november 30-án hazahozták Amerikából, és a budapesti Farkasréti temetőben helyezték el. Visszatekintve életére, színészi pályája a hazai közönség soraiban tapasztalt népszerűsége ellenére nem volt egyértelmű sikertörténet. Ahogy sok más színészt, őt is beskatulyázták. Már fiatalon egy nyilatkozatában említette, mire vágyik: " Komikus szerepeket szeretnék játszani, leginkább olyanokat, amelyek tragikumba hajlanak. Nem csak felületesen nevettetni, hanem mély, igaz emberi érzéseket szólaltatni meg a színpadon: ez minden vágyam. " Szeretett volna drámai színész is lenni. Kortársai véleménye szerint a legtökéletesebb jellemalkotó művészek egyike volt, mégis kevés alkalma nyílt komolyabb szerepekben megmutatni tehetségét. Néhány kivétel, amikor lehetővé vált megcsillogtatnia drámai képességeit: Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című drámája (Marmeladov), a Lovagias ügy (Virág úr főkönyvelő, 1936), a Papucshős (papucshős, 1938). Emberként magának való, zárkózott és bizalmatlan volt.
Kabos Gyula, a nagy nevettető, a magyar Chaplin, a harmincas évek legkedveltebb magyar komikusa volt, a Hyppolit, a lakáj, a Meseautó és számtalan más magyar film feledhetetlen alakja. A közönség imádta egyedi beszédstílusát, mimikáját, ő volt a magyar filmgyártás legtöbbet foglalkoztatott művésze, nyolc év alatt 45 filmben szerepelt, és közben a legjobb budapesti színházakban is játszott. Ünnepelt művész volt, a közönség imádta, és fantasztikus sikere volt, a magánéletben mégis sokkal boldogtalanabb volt, ő maga soha nem tartotta magát vidám embernek, ráadásul súlyos anyagi gondokkal is küzdött egész életében. Kabos Gyula eredetileg Kann Gyula néven született 1887-ben Budapesten egy zsidó családban. Édesapja, Kann Zsigmond kereskedelmi ügynök volt. Édesanyja, Meister Róza háztartásbeli. Két fiú és három lánytestvére volt. A szülei eredetileg könyvelőnek szánták. "A szüleim irigylésre méltó, józan gondolkodású emberek voltak. Érthető, hogy engem is becsületes, reális pályára szántak. "
Az 1931-ben bemutatott Hyppolit, a lakáj című filmben nyújtott alakításáról így írtak a korabeli lapok: "Kabos Gyula adja a szállítót, aki kispolgári hajlamaival lépten-nyomon szembekerül. Egy nagy komikus klasszikus alakítása ez, amely fejedelmi humorával legfőbb tartópillére a filmnek. " Bár továbbra sem mondta vissza a színházi szerepeit, a film egyre közelebb került a szívéhez, és a kritikusok is imádták a vásznon. 1934-ben a Meseautó bemutatóján hangos éljenzés és vastaps fogadta Kabost, aki ekkor vált igazi ünnepelt filmsztárrá, aki nélkül ezután szinte el sem lehetett képzelni magyar filmet. Nem szerette nézni magát Kabos Gyula annak ellenére, hogy pillanatok alatt lett az egyik legsikeresebb filmszínész hazánkban, nem értette a körülötte lévő felhajtást, és nehezen fogadta el, hogy ennyien és ennyire szeretik a vásznon. A Meseautó bemutatóján például csak pár jelenetet volt hajlandó végignézni a filmből, később pedig a családja az autóban próbálta meggyőzni arról, hogy visszavonhatatlanul sztárrá vált Magyarországon.