"– Kérem, József úr, ön egy verset irt a Szeged múlt szerdai számába. Többek között azt írta, hogy nincs se istene, se hazája. És hogy ha kell, eladja magát és embert öl. Kérem, én a bölcsészeti kar álláspontját közlöm önnel: ön középiskolai tanár ilyen felfogással nem lehet, ilyenre nem lehet oktatni a magyar ifjúságot, ön elvégezheti a bölcsészeti tanulmányokat, de tanári oklevelet, míg én itt leszek, nem fog kapni. – De professzor úr, mikor én azt a verset írtam, már három napja nem ett... – Kérem! – ezt a kérem-et igen élesen dobta közbe, elvágva Attila szavát – a verse megjelent. Csak ennyit akartam önnel közölni. Leült. Nem nézett fel. " (Fehér Ede, József Attila egykori hallgatótársának visszaemlékezése a Horger Antal szobájában történtekről. ) Azt nem tudni, hogy Horger csupán a dékáni tanács álláspontját közölte-e akkor, mikor közölte a költővel, hogy nem kaphat tanári diplomát, vagy esetleg személyes ellenszenv is meghúzódott az eset mögött. Bár erre nincsen semmiféle perdöntő bizonyíték, egy időben még olyan pletykák is szányra kaptak, miszerint Horger Antal homoszexuális volt és a József Attilával való összetűzés epicentruma nem a Tiszta szívvel megjelenése volt, hanem az, hogy a költő rendszeresen visszautasította a professzor közeledését.
Valójában ez nem igaz. Szerb Antal sorai ellentmondanak a mítosznak, mert azt írta, hogy a "professzorok nagyon kedvesek voltak hozzám, legkivált Horger Antal". Közben Horger sorra adta ki írásait a nyelvtudomány kérdéskörében. 1924-ben adták ki A magyar szavak története című könyvét, 1929-ben az Általános igeragozást, 1931-ben A magyar igeragozás történetét, 1934-ben pedig A magyar nyelvjárásokat. Megalkotta a magyar nyelvjárási térképet. Máig őrzi nevét a Horger-szabály, amely szerint a három vagy annál több szótagú szavakban, amennyiben az első és második szótag nyílt, a középső rövid magánhangzó kiesik. 1940-ben a második bécsi döntés értelmében Észak-Erdélyt visszacsatolták Magyarországhoz. Ekkor a bölcsészkar visszaköltözött Kolozsvárra, így Horger Antal is követte a kart. A II. világháború romba döntötte a megkezdett tudományszervezési munkát. Horger visszaköltözött Budapestre, de a háború után már nem játszott szerepet a tudományos életben. Horger élete tragikusan alakult: háromszor nősült, de egyik házassága sem volt boldog.
Horger Antal 1914 előtt Született Horger Antal Albert 1872. május 28. Lugos Elhunyt 1946. április 14. (73 évesen) Budapest Állampolgársága magyar Nemzetisége magyar Foglalkozása nyelvész, egyetemi tanár Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem Sírhely Fiumei Úti Sírkert A Wikimédia Commons tartalmaz Horger Antal témájú médiaállományokat. Horger Antal (teljes nevén: Horger Antal Albert, írói álnevein: Halász Péter, Horgász Pál, Ne félj Mátyás [1]) ( Lugos, 1872. – Budapest, 1946. [2]) nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A szegedi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Karának dékánja 1927 -től 1928 -ig. [3] Élete [ szerkesztés] Horger Antal 1872 -ben született Lugos városában, Krassó-Szörény vármegyében, német gyökerű családban. Apja Horger János cipész, 1892 -től egyúttal a Lugosi Népbank igazgatósági tagja, anyja Grau Antónia volt. Katonai szolgálatát követően 1896 -tól a Brassói Főreáliskola helyettes tanára, 1898 -tól véglegesített tanára.
Horger Antal professzor eltanácsolta József Attilát a szegedi egyetemről a ''Tiszta szívvel'' című verse miatt. 97 éve A Szeged című napi közölte 1925. március 25-én a verset, ami jobboldali körökben botrányt robbantott ki; a Szegedi Új Nemzedék 1925. március 29-i számában két cikkben is támadták a költőt. A Szegedi Tudományegyetem, a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Karának dékánja Horger Antal, 1925. március 30-án, hétfőn reggel a Szegedi Új Nemzedék című lap vasárnapi számában megjelent kritikák hatására magához hívatta József Attilát, és két tanú jelenlétében közölte vele a bölcsészeti kar álláspontjaként feltüntetett magánvéleményét, miszerint a Tiszta szívvel c. verse miatt az egyetem nem látja szívesen többé hallgatói között. Ezt a konfliktust örökítette meg a költő a Születésnapomra című versében is.
Hosszasan virágzik, nagy lombtömeget fejle... Piroslevelű virágosnád... ~ ot (Lonicera japonica), amelyet íves, hosszú porzó s virágai tesznek különlegessé. 4-5 méter magasra fut. Télre kifejlődő kékes-fekete bogyói mérgezőek! Napra, még inkább félárnyékba való. Közepes vízigényű, de jó minőségű talajt igényel. A ~ fajták akár 8-10 méterre is felkapaszkodhatnak csavarodó hajtásaikkal. Ovális levelei 4-8 cm hosszúak, 2-3 cm szélesek. Virágaik lehetnek fehérek, halvány sárgák, rendkívül illatosak. Bogyóterméseik fekete színűek, borsó méretűek. Félárnyékos, de jól megvilágított helyet kedveli. ~ Lonicera japonica Japán, Kína, Korea a hazája. Japán lopnc Archívum - Abéliáskert gyümölcs és díszfaiskola - Kertészet Szeged. 5-6 m magasra növő, szőrös hajtású kúszó cserje. Tojásdad levelei mindkét oldalukon szőrösek. Kezdetben fehér, elnyíláskor sárga, illatos virágait júniustól nyílnak. Humuszos, üde, középkötött talajba ültessük! ~ Lonicera japonica Halliana... Az örökzöld ~ (Lonicera japonica 'Halliana'), Kelet-Ázsiában honos kúszónövény, mely rendkívül dekoratív, ráadásul finom illattal árasztja el a kertet.
Lonicera japonica Kerítések, pergolák befuttatására alkalmas, télizöld kúszócserje. Tojásdad alakú levelei mindkét oldalukon szőrösek. Kezdetben fehér, majd sárga színű, rendkívül kellemes, intenzív illatú virágai júniustól több hullámban nyílnak, ilyenkor különösen szép! Tulajdonságok Szállítási méret: 30-40 cm Nedvesség: Átlagos vízigényű
Falra és támasztékra egyaránt jól kapaszkodik, de szintén lassúbb növésű, mint a vadszőlő. Idős korára megváltozik a növekedése, termőre fordulása után inkább törzses fának mondható, nevelhető. Mire kipusztul alóla a drótkerítés, már megáll a saját lábán.