Főoldal Sárospataki Református Kollégium Gimnáziumáért Alapítvány A Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma hirnevének és hagyományainak megfelelő színvonalu, szakmai-oktatási és lelki nevelési feladatok minél szinvonalasabb megvalósulásának Adószám: 18421356-2-05 A nyomtatható 1%-os nyilatkozat letöltése Jelenleg a szervezetnek ezen az oldalon nincs aktív adománygyűjtése! Nézd meg a szervezet weboldalát vagy keress rá hasonló tevékenységű gyűjtésekre itt: Keresés Szervezet hivatalos neve: Szervezet adószáma: A szervezet címe: 3950 Sárospatak, Rákóczi u. 1. Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma, Általános Iskolája és Diákotthona | Neumann János Számítógép-tudományi Társaság. Az alábbi adatok jelennek meg Országos Bírósági Hivatal (OBH) civil szervezeti nyilvántartásából: név, cím, adószám, célkitűzés, közhasznú jogállás. A szervezet célkitűzésének szövege a szervezet által bővíthető.
8. Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium és Kollégium (Balatonalmádi) 18. Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium 19. 10. Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium 20. Győri Kazinczy Ferenc Gimnázium és Kollégium 23. Pannonhalmi Bencés Gimnázium, Egyházzenei Szakközépiskola és Kollégium 24. Szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium 25. 14. SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium (Szeged) 28. Dunakeszi Radnóti Miklós Gimnázium 30. 16. Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola 32. Nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium 35. Miskolci Herman Ottó Gimnázium 36. Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola (Székesfehérvár) 37. Székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola 38. 21. Érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium 39. 22. Kecskeméti Katona József Gimnázium 42. Kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium 44. Gödöllői Török Ignác Gimnázium 45. Tóth Árpád Gimnázium (Debrecen) 46. 26. Vetési Albert Gimnázium (Veszprém) 47. 27. Nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnázium 48. Varga Katalin Gimnázium (Szolnok) 49.
korcsoport (5-6. évfolyam) Czifra Meliton Battáné Bodnár Klára Karsai Janka Varga György Imréné Tyukodi Dániel Próza III.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. E fejezetben közlünk elképzelhető megoldásokat a könyvben szereplő gyakorlatokra. A feladatok megoldásánál néha feltételezzük, hogy az Olvasó ismeri a naiv halmazelmélet fogalmait, egyszerűbb módszereit (tehát néha lehetnek kisebb "előreugrások" ama "aktuális" fejezethez képest, amelyben a feladatot kitűztük, ha gond van a feladattal, néha célszerűbb az aktuális után következtő 1-2 fejezetet is átböngészni). Alapfogalmak [ szerkesztés] 1. [ szerkesztés] Adjunk meg öt osztályt! megoldás: például {a}, {á}, {b}, {c}, {cs}, azaz a magyar ábécé első öt hangját tartalmazó osztályok; megoldás: Például az univerzális osztály, a minimálosztály, az üres osztály, az egyedek osztálya, meg a halmazok osztálya. megoldás: Például az Olvasóból álló osztály {O}, meg a Tankönyvíróból álló osztály {T}, valamint az az osztály, ami az előző kettő egyedet tartalmazza {O, T}; valamint az az osztály, ami az előző egy-egy egyedből álló egy-egy osztályt tartalmazza {{O}, {T}}; valamint az az osztály, ami az olvasóból álló osztályt tartalmazza {{O}}.... s. í. t. Matematikai értelemben az 1).
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Az 1. Nemzetközi Matematikai Diákolimpiát 1959-ben, Brassóban (Románia) rendezték, s hét ország 52 versenyzője vett részt rajta. Feladatok [ szerkesztés] Első nap [ szerkesztés] 1. [ szerkesztés] Mutassuk meg, hogy – bármilyen természetes számot jelentsen is – a következő tört nem egyszerűsíthető: Megoldás 2. [ szerkesztés] Milyen valós számokra lesznek igazak az alábbi egyenletek: 3. [ szerkesztés] Tudjuk, hogy Mutassunk másodfokú egyenletet -re úgy, hogy együtthatói csak az számoktól függjenek, majd helyettesítsünk be, és -et. Második nap [ szerkesztés] 4. [ szerkesztés] Szerkesszünk derékszögű háromszöget, ha adott az átfogója, és tudjuk, hogy a z átfogóhoz tartozó súlyvonal hossza egyenlő a két befogó hosszának mértani közepével. 5. [ szerkesztés] Az szakaszon mozog az pont. Az és szakaszok fölé az egyenes ugyanazon oldalára az és a négyzetet emeljük, s megrajzoljuk ezek körülírt körét is. A két kör -ben és -ben metszi egymást. Mutassuk meg, hogy az és a egyenes is átmegy az ponton.
Vajon ha Epimenidész nem kiáltja el magát, vagy nem lenne krétai; akkor is bizonyítottnak gondolhatnánk, hogy van egy "igazmondó" krétai? Eszerint egy tényigazság attól is függhet, hogy ki mit állít róla? Lehet bogozni, van-e hiba az utóbbi gondolatmenetben (és ha van, hol), mi nem vállalkozunk rá. A paradoxont azért tartják sokan mégis logikai antinómiának, mert egyszerű átfogalmazása a Russell-paradoxon logikai megfelelője. Epimenidész kijelentése ugyanis egyes szám első személyben átfogalmazható így is: "Nekem, mint krétainak, minden mondatom hazugság". Ez pedig - a "minden mondatom" kifejezést a szűkebb "ez a mondatom" kifejezésre cserélve: "Nekem, mint krétainak, ez a mondatom is hazugság". Ez már maga a Russell-antinómia, ugyanis ha a fenti mondat igaz, akkor hazugság, míg ha nem igaz, akkor nem hazugság, tehát igaz. 6. [ szerkesztés] Adjuk meg azon osztály formális, intenzionális definícióját, amely pontosan azon halmazokat tartalmazza elemként, melyek maguk nem elemei egy halmaznak sem!
Azonban szigorú felépítésünkben Ü nem létezik, mert semmilyen axióma nem garantálja ezt. Az intenzionális definícióval adott sokaságok létezésére a részosztály-axióma vonatkozik, az azonban csak majoráns alakra hozható definíciók esetén garantálja a létezést. Ha viszont az osztály-nemegyenlőséget értjük, akkor ez az egyedekre is teljesül. Igen, ha x és y egyedek, ≠ pedig az osztályegyenlőség tagadásának jele, akkor érvényes x≠y. Tehát ez értelmezésben Ü, ha létezik, nem üres. Persze, mint fentebb mondtuk, nem létezik. Lásd még itt: Definiálható-e az "egyed" fogalma?. b). Az {x | x=x} definíció az összes egyedre és osztályra is teljesül, vagyis a "dolgok" sokasága! Ez a mi felépítésünkben nem létezik, semmiképp sem osztály, így aztán nem létezik. 8. [ szerkesztés] Tudjuk, hogy az osztályok osztálya nem létezhet, de mi a véleménye ennek valódi részéről, a valódi osztályok V:= {x | x∉E ∧ ∀y:(x∉y)} sokaságáról? Ez vajon osztály (azaz: létezik)? A V sokaság természetesen nem létezik az osztályelméletben.