Ki volt Sarolt, Géza fejedelem társa és Szent István édesanyja? 2021. augusztus 20. 08:54 Sudár Balázs Sarolt volt-e István anyja? 1000. december 25. | István király koronázása. A kérdést azért kell feltennünk, mert Gézának két feleségéről tudnak a történeti forrásaink: az erdélyi Gyulák közé tartozó Saroltról és a lengyel uralkodói család tagjáról, Mieszko nővéréről, Adelhaidról. Míg azonban előbbi létében nem kételkednek a kutatók, Adelhaid valóságos voltával kapcsolatban megoszlanak a vélemények. Forrásainkban sohasem említik kifejezetten, hogy Gézának két felesége lenne, és a kései adatok is inkább egy félig pogány fejedelemasszonyra utalnak, a már-már szentként leírt lengyel királylánnyal szemben. A fejedelemnek legalább hat gyermeke volt, akik – a különféle életkorbecslések alapján – két csoportra oszlottak. Három lány Géza fiatalabb korában születhetett, s a 980-as évek közepén már férjhez mentek, és maguk is gyermekeket szültek. További két lány viszont jóval később jöhetett a világra, egyikük csak 1008-ban kötött házasságot.
1000. december 25. Szerző: Tarján M. Tamás "Tudd meg, hogy a holnapi napon, a nap első órájában hozzád ismeretlen nemzet követei jönnek, akik tőled fejedelmüknek az apostoli áldás ajándékával egyetemben királyi koronát követelnek. A koronát hát, melyet csináltattál, fejedelmüknek, miként kérik, eljuttatni ne habozzál. Mert tudd meg, hogy ez néki a dicső királyi ranggal együtt élete érdemeiért jár. " (Szent Hartvik legendájában az Úr e szavakkal utasítja Szilveszter pápát a koronaküldésre) 1000. Szent istván pogány never say. december 25-én helyezték a Rómából hozott koronát nemzetünk első királyának, a később szentté avatott Istvánnak (ur. 1000-1038) a fejére. Ezzel a szertartással született meg a keresztény Magyar Királyság, mely Szent István államszervező és térítő munkájának köszönhetően később sikeresen vészelte át egy évezred megpróbáltatásait és kataklizmáit. Bár István, vagyis pogány nevén Vajk életének első évtizedeiről viszonylag kevés információval rendelkezünk – nem ismerjük például pontos születési évét, és csak sejtjük, hogy Szent Adalberttől vette fel a keresztséget –, ahhoz már kétség sem férhet, hogy a korona, a keresztény uralkodók első számú jelvényének megszerzéséig küzdelmes úton jutott el.
Ottó egy hűbéri lándzsa küldésével ismert el; erről a jelvényről a korai krónikák is tudósítottak, kézzel fogható bizonyítékot azonban csak az 1968-as nagyharsányi lelet pénzérméi adtak. Az uralkodó
Ráadásul a szerző szerint valójában ő, és nem férje irányította az országot. Merseburgi Thietmar pedig a mértéktelenül ivó, férfi módra lovagló, haragjában embert ölő, őrjöngő lelkületű nő képét festi elénk, aki bizony jobban tenné, ha inkább orsót forgatna. A leírások kései, ezredforduló környéki adatai okán felmerült, hogy esetleg ezek a leírások Adelhaidhoz köthetőek, tartalmuk azonban szöges ellentétben áll a lengyel hagyományok szent életű, a magyarokat megtérítő fejedelemasszonyéval, így aligha kétséges, hogy a cseppet sem hízelgő sorok Saroltot jellemzik. Elképzelhető persze, hogy a rosszallás a másféle életmódnak, másféle szokásoknak tudható be: a sztyeppei népek körében minden nő "férfi módra" lovagolt, nadrágot és csizmát viselt, ezeket a hagyományokat követhette Sarolt is. Az is elképzelhető, hogy a szülők pogánysága valójában a szent király érdemeinek kiemelésére szolgál. Szent istván pogány neverland. Ami már csak azért is elgondolkodtató, mert Sarolt apja, Gyula Konstantinápolyban megkeresztelkedett, térítő püspököt hozatott Erdélybe, így könnyen lehetséges, hogy maga Sarolt is keresztény volt.
Szentistván Nagyközség Önkormányzata Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén megye Kistérség: Borsod-Abaúj-Zemplén megye – Mezőkövesdi Járás Cím: 3418 Szentistván, Széchenyi u. 10. Telefon: 06-49/438-021 Fax: 06-49/338-635 E-mail: Aljegyző: Dr. Hajdú András Polgármester: Dobóné Koncz Judit Ügyfélfogadás: Hétfő: 8:00 – 12:00 Kedd: nincs Szerda: 13:00 – 17:00 Csütörtök: nincs Péntek: 8:00 – 12:00
Minden tudományág igazolja a hun hagyományt, legutóbb a genetikusok, Neparáczki Endréék találtak erre bizonyítékot, amelynek nagy sikere volt a keleti térségben, főleg Mongóliában – állítja Obrusánszky Borbála jeles történész, keletkutató, egyetemi adjunktus. Nagyon sok régészeti lelet van, ami összeköti Belső-Ázsiát a Kárpát-medencével a hunokon át. A magyarságkutató lapunk kérdésére kifejtette: valószínűleg azt a nyelvet örököltük, amit a szkíták és a hunok beszéltek, hiszen egykoron ők éltek és uralkodtak a sztyeppei térségben. Végkövetkeztetése: régi elméletek toldozgatása helyett neki kellene fogni, hogy az őstörténetünket átírjuk, és új alapokról közelítsük meg. Ön régóta képviseli, hogy a magyarság belső-ázsiai eredetű, amit összekapcsol a hunokkal. A Szovjetunió felbomlása után és a kínai változások hatására a térség népei és államai újult erővel fordulnak a történelmük felé. Egyre több ásatás és régészeti lelet kerül elő. Felvázolná röviden, miként képzeli el a magyarság eredetét?
Szervátiusz Klára Szervátiusz Klára, a Szervátiusz Alapítvány elnöke hangsúlyozta: immár 17. alkalommal gyűltek össze, hogy azokat a művészeket ünnepeljék, akik a nemzet megmaradásáért tevékenykednek, egyúttal leróják tiszteletünket a két nagy szobrászművész, Szervátiusz Jenő és Szervátiusz Tibor emléke előtt. Gaál András Gaál András erdélyi festőművész, grafikus a nemzeti kultúra gyökereit is felmutató, magas színvonalú művészi munkásságáért és az erdélyi művészeti élet megszervezéséért érdemelte ki idén az elismerést. Nagy Miklós Kund Nagy Miklós Kund marosvásárhelyi művészeti író az erdélyi magyar művészet szakértő, szeretetteljes bemutatásáért, támogatásáért, valamint magas színvonalú művészettörténeti tevékenységéért vehette át a díjat. Obrusánszky Borbála történész, orientalista a magyar nép valódi őstörténetének magas színvonalú tudományos bemutatásáért, a nemzet önazonosság-tudatának erősítéséért, valamint Magyarország jó hírének öregbítéséért végzett munkája elismeréseként vette át az elismerést.
(Történelmi folyóirat) • Sántha Attila: Magyarország déli és keleti határa a 10. század második felében • Czeglédi Katalin: A türk nyelvről és... Kelet kapuja II/4. (Történelmi folyóirat) Tortoma Kiadó, 2018 Székely Zsolt: Székelyek a keleti határon A. A. Glasev: Az észak-kaukázusi hunok neveinek az etimológiájához (szavírok) Ai... Kelet kapuja I/2.