): A digitális oktatási kultúra módszertana. Eger, Magyarország, Eszterházy Károly Egyetem (2017), 207 p. • Molnár, György (szerk. ): Oktatás és technológia, Budapest, Magyarország: Typotex Kiadó (2014), 592 p. • Molnár György: Hozzájárulás a digitális pedagógia jelenéhez és jövőjéhez (eredmények és perspekvák) MTA-BME NYITOTT TANANYAGFEJLESZTÉS KUTATÓCSOPORT KÖZLEMÉNYEK 4. sz.. : 2018/1 pp. 1-70., 70 p. Digitális oktatási módszerek a munkaerőpiacon. (2018) • Szűts Zoltán (2018): Online. Wolters Kluwer, Budapest A 2. 1 és 2. 2. pontban megfogalmazott célok és tanulási eredmények elérése a gyakorlatokon tanúsított aktív részvétel (részteljesítmény értékelés) és a hospitálások speciális szempontok alapján történő dokumentálása alapján történik. Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: - Egyéni és Csoportmunka feladatokban való aktív részvétel. - A félév során az egyes digitális pedagógiai alkalmazások, módszerek fejlesztése vagy használata. - Az elméleti anyagból zárthelyi dolgozat a félév végén. szintfelmérő értékelés (ellenőrző ZH): 20% részteljesítmény értékelés (házi feladat): 60% részteljesítmény értékelés (aktív részvétel): 20% összesen: 100%% Excellent 95-100 Very good 90-95 Good 85-90 Satisfactory 80-85 Pass 50-80 Fail < 50 - Az aktív részvétel – jellegéből adódóan – nem pótolható, nem javítható, továbbá más módon nem kiválható vagy helyettesíthető, jó és korszerű digitális pedagógia gyakorlatok, módszereke bemutatásával azonban az érdemjegy javítható.
Kiemelt cél, hogy minden magyar polgárnak lehetősége legyen az alapszintű digitális írástudás elsajátítására térítésmentes képzéseken lakó- vagy tartózkodási helyén, vagy annak legfeljebb 30 kilométeres környezetében. Elrendelték az elektronikus oktatás-adminisztrációs szolgáltatások körének kibővítését, a tanulói életút szempontjából meghatározó adatbázisok összekapcsolását, valamint a megszerzett oktatási tanúsítványoknak az Oktatási Anyakönyv Rendszeren keresztül történő közhiteles, elektronikus hozzáférhetővé tételét. További érdekességeket a Digitális Oktatási Stratégiáról itt olvashatsz.
Elkötelezett a tanulást támogató digitális ellenőrzési-értékelési módszerek mellett. Elkötelezett a tanulók alapvető digitális készségeinek fejlesztésére, a jó gyakorlatot átadására Materials supporting learning Kötelező és ajánlott irodalom: • Barabási-Albert László: Villanások. A jövő kiszámítható. Nyitott Könyvműhely, Budapest, 2010. • Benedek András: Tanulás és tudás a digitális korban. In: Magyar Tudomány, 2007. 9. sz. • Benedek, András (szerk. ): Mikrotartalmak alkalmazása - módszerek iskolai szemmel, MTA-BME NYITOTT TANANYAGFEJLESZTÉS KUTATÓCSOPORT KÖZLEMÉNYEK: 2019/2. pp. 1-72., 72 p. (2019) • Benedek, András: Tanterv - tananyagegység - mikro-tartalom online környezetben, MTA-BME NYITOTT TANANYAGFEJLESZTÉS KUTATÓCSOPORT KÖZLEMÉNYEK: 2019/1. 5-31. Digitális oktatási módszerek az óvodában. Paper: 1, 27 p. (2019) g-mikro-tartalom-online-kö • Digitális Pedagógia 2. 0. - (Szerk. Benedek András) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, 2013. 85-133. ISBN: 978-963-279-807-3, • Hülber, László (szerk.
A DOT azért jött létre, hogy hatékony válaszokat kaphassunk digitális oktatással, blended learninggel kapcsolatos kérdésekre; egy szakértői csapat támogatásával új módszerekkel fejleszthessük, modernizálhassuk a kurzusainkat; a tudáshálóban korszerű módszerek, eszközök és platformok alkalmazását sajátíthassuk el, mélyíthessük jártasságunk. Digitális Módszertár. A Digitális Oktatás- és Tanulástámogatás (DOT) elhivatott szakértői csapatának célja, hogy támogatást nyújtson a virtuális tér lehetőségeit kiaknázók által használt hibrid oktatási eszközök finomhangolásában, azok hatékony kezelésében, a blended learning jegyében készített és átadott tananyag minél magasabb szintre emelésében. A DOT épp úgy szól a digitális eszközöket már magabiztosan kezelőkhöz, mint a bizonytalanabbakhoz, a módszertani kérdésekben eligazodó, vagy éppen válaszokat kereső kollégákhoz. Érdekelnek a részletek
Kettejük kialakuló kapcsolata, nézeteik és munkamódszereik különbözősége egyszerre segíti és hátráltatja közös nyomozásukat, hogy aztán az első évad végére valamiféle furcsa alapokon nyugvó baráti viszony alakuljon ki közöttük. Az első évad középpontjában lévő gyilkossági hullám a végére természetesen meghozza azt a kötelező csavart, amelyre mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy kiszámítható. Az első és az utolsó epizód szálai közé a készítők ügyesen beleszőtték azokat a komoly szociológiai, társadalmi és politikai vírusokat, amelyek valóságos fertőzésként rágják belülről a két északi országot. Az aktuális belügyi problémák felvonultatása mellett azonban bőven marad idő a két nemzetet jellemző sztereotípiák meglehetősen magas színvonalú kifigurázására is. Sokat játszanak a nyelvek különbözőségével (maga a híd szó is csak egy betűben különbözik a két nyelvben), illetve igyekeztek a két karakter jellemét is úgy felépíteni, hogy azok sarkosan foglalják össze a két nép egymásról megfogalmazódott előítéleteit.
A hasonló hangulatot megirigyelve Anglia is szeretett volna összehozni egy tipikus északi nyomozós krimit, sikerült is a Broadchurch -el, de annak ellenére, hogy ilyen hibátlan alkotásokról beszélünk, mely egytől egyig képviseli a "nordic" hangulatot, egy valamiben A híd igazán kiemelkedő: a karakterek háttértörténetének megformálásában. Az egész cím onnan indul, hogy a Koppenhágát és Malmöt összekötő Öresund hídon történik egy gyilkosság, és a későbbiekben is nagy szerepe lesz ennek a hídnak – a záró képsoroknál kiváltképp -, így ennek jelentőségét képtelenség más nemzeteknél visszaadni. A főhősnő, a svéd Saga Norén a legegyedibb karaktere ennek a világnak, ugyanis egyértelmű autisztikus vonásai nagyban segítik őt, hogy ennyire sikeres nyomozó lehessen. Egyébként a főhősnőknél jelen lévő hasonló pszichológiai betegségek nagyon népszerűek a sorozatokban, mivel ezáltal lehet a képességük kvázi "természetfeletti", így nem csoda, ha a nemrég kezdett Homeland hetedik évadában is sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek majd a főhősnő, Carrie Mathison (Claire Danes) bipoláris személyiségzavarára, mely önmaga elmondása szerint is áldás és egyben élete megkeserítője.
1 481 A híd (Bron/Broen) készítő: Camilla Ahlgren, Måns Mårlind, Björn Stein, szereplők: Sofia Helin, Sarah Boberg, Kim Bodnia, Thure Lindhardt, svéd-dán krimi, 60 perc, 4 évad, 2011-2018 (16) Minden, ami miatt ez a sorozat hiányozni fog Egészen elképesztő módon ezzel a sorozattal még nem foglalkoztunk ezen az oldalon, pedig ha valamit egy kultikus szériának lehet nevezni, akkor ezt a svéd-dán gyöngyszemet biztosan. Minden ikonikus jegyet képvisel, amiért annyira odavagyunk az északi filmekért és sorozatokért: a csodás csupasz tájak nagytotálja, a borongós éghajlat, a rideg valóság és a karakterek misztikuma. De ami tényleg beránt minket, az a hangulat, ugyanis olyan nyomasztóan vánszorog a nyomozás – a szó pozitív értelmében –, hogy öröm nézni. A skandináv krimiket olyannyira megirigyelték az amerikaiak, hogy rögvest elkezdtek "utángyártott" verziókat készíteni belőle, így ebből a sorozatból is már megy kint The Bridge néven az átformált verzió, valamint ismerős lehet sokaknak a The Killing című sorozat is, ami bár zseniális, de szintén egy feldolgozásról beszélünk, mégpedig az Egy gyilkos ügyről (Forbrydelsen).
Az évad középpontjában álló, öko-terroristák által elkövetett bűncselekmény sokkal összetettebb, szövevényesebb, és természetesen ezúttal sem maradhat el a kötelező fordulat. Ez utóbbi talán kevésbé átütő erejű, mint az első évadban, de ez nem is akkora probléma, hiszen a második évad vége ennek ellenére elképesztően letaglózó. Utolsó pillanataiban szinte a képernyő túloldalán is érezhető a két főszereplő között meghúzódó feszültség, amely folyamatosan, apró elemekből építkezik fel a szemünk láttára, egészen a fináléig. A csavaros történetek és karakterdrámák mellett azonban a sorozat igazi erejét a képi világ és a két főszereplő, Kim Bodnia és Sofia Helin adja, akik szinte lubickolnak kiválóan megírt szerepükben. Természetesen amolyan visszafogott, északi módon. A nyomasztó, barnásszürkés képi világ, az Øresund híd rendszeres vágóképe, az elmúlt évek legzseniálisabb főcímdala egyszerre mélyíti el a nézőben azt a depresszív, fagyos hangulatot, amely az északi krimiket jellemzi. És hogy mennyire ez adja az egész szívét-lelkét, arra tökéletes példa a sorozat angol és amerikai átirata, amelyek, bár jól átveszik a remekül megírt, fordulatos forgatókönyvet, mégis hiányzik belőlük az a borongós atmoszféra, amely a Hid at az elmúlt évek egyik legjobb sorozatává tette.