Hétköznap általában mezítláb jártak, de ünnepen csizmában mentek a templomba, amire mindenki úgy vigyázott, mint a ködmönre. A nyakukon még az öregasszonyok is színes, nagyobb szemű gyöngyöt viseltek. A színesebb, divatosabb öltözködésre vágyó fiatalasszonyok az 1880-as években kezdték elhagyni az "ősi" viseletet. A változás fokozatosan ment végbe: a pacsát mind egyszerűbben hordták. A férjhez készülő leányok pedig igyekeztek a Lendván kapható sokféle gyári, színes kelméből kasmír, delin vagy kékfestő szoknyáravalót vásárolni, fekete szaténból vagy klottból kötényt, elekötüt varratni. Ez utóbbit élénk színű gyapjúfonállal, hetési motívumokkal hímezték ki. Az idős, "kontyos" asszonyokat azonban a régi, pacsás viseletben temették el, pacsáikat szemfedélként terítették rájuk, ezért maradt ezekből csak igen kevés az utókorra és ezért nehéz rekonstruálni a valószínűleg több, mint 20 fogásból álló meghajtogatási módját. HETÉSI FÉRFI ÉS NŐI VISELET – Muravidéki Magyar Értéktár. A II. világháborút követően a régi stílusú hetési viselet kezdett eltűnni és helyébe egy polgárosultabb, a gyári anyagokat előtérbe helyező viselet lépett.
Gertrud fején ékkövekkel diszített széles abroncsu diadéma van, melyről byzanczi szokás szerint zsinórra fűzött gyöngysor csüng le, haja szintén byzanczi módon hálószerű vörös kelméből készült könnyü főkötőbe van foglalva. Az oklevelek, minők Bors ispán (1231) és Bezter fia Demeter nejének 81235–69) végrendelete, a női viselet darabjai közt említik: a palliumot, vagy palástot, aztán a fekete, vagy kékszinű prémes menteféle clamist, a skarlátból készült s vadmacskabőrrel szegélyezett supertunicalet, vagy felső tunikát s a hasonókép szegélyezett, szintén skarlát tunikát, melyből a régebbi ingforma ruha helyett már a XIII. század első negyedében a későbbi hosszú és újjnélküli szoknya (szlávoknál: sukna, németeknél: suckenie, sukni) kezdett kifejlődni; továbbá említik a bársonynyal bélelt subaféle bőr pelliciumot, a férfiak hadi felöltőjéhez hasonlítható újjnélküli bibor bumbachiát, az aranyozott gyöngyös főkötőt vagy vittát, a szintén aranyos és gyönyös pártát (aurifrigium) és fátyol (peplum, populum) és az aranyozott ezüst párta-ővet (cingulum de aurifrigio).
Ezekhez járult különösen a XIII. század második felétől kezdve, de már előbb is a kun befolyás, melynek jelentőségét azonkivül, hogy újabb elemeket hozott viseletünkbe, még inkább abban találom, hogy a magyar viselet keleties jellegének veszni kezdő hagyományait fölébresztette; hatása legkirívóbb módon II. István és Kun László idejével esik össze, de az Anjouk alatt sem szünetelt s kétséget sem szenved, hogy nagy befolyást gyakorolt a XIV–XV. századbeli magyar viselet alakulására. Három különböző korbeli emlékcsoport vet világot középkori viseletünk fokozatos átalakulására, ezek: a velenczei Sz. Márk-templom többször említett scythái és indusai az Árpádok korából, a Képes Krónika czímképe Nagy Lajos uralkodásának első szakából s végül a Miksa-féle Weisskunig és Triumphzug magyarjai Mátyás végéveiből s a Jagellók korából. Minden más emlék vagy töredékes képet nyújt, vagy pedig – mint föntebb is megjegyeztük – nem a magyar, hanem a nyugoti keresztyén világhoz tartozó embert akarta föltünteni.
Idén szeptemberben nyitja meg kapuit a Svábhegyi Református Egyházközség által felhúzott Bárányfelhő Református Óvoda. A 120-125 fő ellátására alkalmas intézménybe már toborozzák a gyerekeket, akik a kiadott tájékoztató alapján igen jó körülmények közé kerülnek majd. "Az épületben tágas csoportszobák, sószoba, tornaterem, fejlesztőszoba, korszerű melegítő-tálaló konyha, az udvaron labdapálya, szakmai szempontok alapján kialakított játszótér, meseösvény, tankert fogja várni a gyerekeket. Az óvoda bútorai, játékai, pedagógiai eszközrendszere is új, korszerű, szakmai szempontok szerint felépített lesz. XII. kerület - Hegyvidék | Bárányfelhő Svábhegyi Református Óvoda. (…) Az óvodához tágas parkoló is tartozik" – áll a gyülekezet honlapján. A fenntartó által kiadott tájékoztató szerint minden óvodaköteles gyerek jelentkezhet, tehát akár más körzetből is, de túl nagy érdeklődés esetén azok lehetnek előnyben, akik tagjai a gyülekezetnek, kerületi lakosok, fogékonyak a hitbéli elköteleződés iránt, valamint akik tagjai valamelyik református vagy keresztyény közösségnek.
Az, hogy év végén, mint 2017-ben történt, afféle zárszámadásként megtörténhessék az egyházakkal való elszámolás: ki mit tett a hatalom asztalára, mennyit hozott a hatalom konyhájára, hogy aztán megkaphassa ellentételezésként a lóvét, megkaphassa a legújabb templomot, zsinagógát, mindent, mi szem szájnak ingere, pusztuljon mindenki és minden más, elvégre a hódmezővásárhelyi pap is arról beszél, hogy megérkezett a pénz a számlára (szép, jézusi parabola), lehet újabb templomot építeni, és a templom fundamentuma a transzcendens erkölcsre alapozódik majd. Köves Slomó is az önkormányzati ingatlant emlegeti, meg "Steiner Pali barátomat", akitől a Belvárosban önkormányzati ingatlant kapott, meg már spirituális átszellemültséggel beírja az EMIH transzcendens főkönyvébe és leltári állományba veszi a közeljövőben épülő és avatandó új zsinagógáit, s most a Svábhegyi Református Gyülekezet is (az, amelyiknek Orbán Viktor a tagja) transzcendens módon igyekezett megalapozni saját erkölcsi rendjét, midőn egy kormányrendeletnek (!!! )
Isten Igéje hirdettessék élettel és szavakkal. A családok az óvodán keresztül kapcsolatba kerülhessenek a gyülekezettel. Ebben a célrendszerben benne foglaltatik a magas szintű szakmaiság, a törvényesség, a gyerekek lelkiismeretes fejlesztése, a kulturális igényesség, a keresztyén lelkiség. Óvodánkat a helyi református gyülekezet, a Budapest-Svábhegyi Református Egyházközség alapította és tartja fenn. Ez azt jelenti, hogy az a hitünk, hogy az ember, az ember gyermeke személyes kapcsolatrendszerre, közösségre teremtetett, a lehető legvalóságosabban megjelenhet nálunk. A gyülekezet közösségében, munkatársaink és a családok bizalmon alapuló légkörében élhet a gyermek. XII. kerület - Hegyvidék | Felhő utcai Református Templom - Svábhegyi Református Egyházközség. Mi nem egy hivatallal állunk kapcsolatban, hanem egy lelki közösséggel akkor, amikor óvodánk ügyeit hordozzuk, intézzük a fenntartónkkal közösen. Célunk, hogy ezt a személyességet, befogadó légkört minden család, minden gyermek, minden munkatárs megélhesse az óvodában. Összefoglalva: Szeretettel hívunk és várunk a Bárányfelhő Svábhegyi Református Óvodába minden olyan családot, akik a gyermekük megkeresztelésekor a hitben való nevelésre tett fogadalmukhoz elfogadják gyülekezetünk segítségét, amit az óvodánkban folyó neveléssel nyújt.
A kilencvenes években újjászerveződő gyülekezet iskolai tornateremben vagy a közeli katolikus plébánia picike hittantermében éveket vészelt át, mígnem a hívek elkezdtek aláírást gyűjteni azért, hogy telket kapjon az egyház, ahová építhetnének. Tették ezt sokkal inkább az Istenbe vetett bizalom, mintsem a szükséges pénz birtokában, ahogy arról gondnok asszony, Koncz Kornélia beszámolt. Imára kulcsolódó kupola Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke Máté evangéliuma alapján hirdette az igét: "Ha ketten közületek egy akaraton lesznek minden dolog felől, amelyet kérnek, megadja nekik az én mennyei Atyám, mert ahol ketten, vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük. " – A templom titka, hogy Isten Szentlelke által újra és újra egybegyűjt az egy akarat csodájának megtapasztalására – fogalmazott a dunamelléki püspök. Szabó István elmondta, számára az a legizgalmasabb pillanat a templomépítéseknél az, amikor bezárul a templom kupolája és összeér a tető, összekulcsolódik, mint két imára kulcsolt kéz.
A Felhő utca 10. szám alatt álló templom köré ugyanis református központot építenek, ehhez pedig szükség volt a Felhő utca 6. és 8. szám alatti telkekre is. Ezeket a telkeket először 650 millió forintért vásárolta meg az állam, majd ingyenesen továbbadta a gyülekezetnek. Egy korábbi kormányrendeletben ráadásul nemzetgazdasági szempontból kiemelt üggyé nyilvánították a Református Központtal kapcsolatos hatósági ügyeket.
Az óvoda bútorai, játékai, pedagógiai eszközrendszere is új, korszerű, szakmai szempontok szerint kialakított. Óvodánk öt gyermekcsoport, azaz 120-125 gyermek elhelyezésére ad kereteket. Az óvodához tágas parkoló is tartozik. Az óvoda a XII. Kerületben, a Svábhegyen, a Felhő u. 8. sz. alatt található. De mivel fogjuk megtölteni ezt a csodálatos külsőt? Óvodánk pedagógiai programjának vezérfonala a református keresztyén szellemiségű hitéleti nevelés. Ez azt jelenti, hogy a Bibliában bemutatkozó Isten áll a középpontban. Ezzel igen magas mércét állítottunk magunk elé. Mit jelent az óvodai munka gyakorlatában ez a mérce? Első, és legfontosabb kritérium az Isten előtti felelősség fölvállalása minden tettünkért, szavunkért. (Ez nem azt jelenti, hogy sosem hibázunk, hanem azt, hogy vállaljuk a felelősséget, s mindenben Isten kegyelmére szorulunk. ) A gyermekeket (minden egyes gyermeket) Isten ajándékának tekintjük, akiket elsősorban a családjuk kapott az Úrtól. Tehát a családdal való együttműködés, a bizalom légköre a célunk.
Fájl Fájltörténet Fájlhasználat Metaadatok Nem érhető el nagyobb felbontású változat. Kattints egy időpontra, hogy a fájl akkori állapotát láthasd. Dátum/idő Bélyegkép Felbontás Feltöltő Megjegyzés aktuális 2018. október 8., 10:59 600 × 400 (152 KB) Civertan User created page with UploadWizard Az alábbi lap használja ezt a fájlt: Ez a kép járulékos adatokat tartalmaz, amelyek feltehetően a kép létrehozásához használt digitális fényképezőgép vagy lapolvasó beállításairól adnak tájékoztatást. Ha a képet az eredetihez képest módosították, ezen adatok eltérhetnek a kép tényleges jellemzőitől. Fényképezőgép gyártója NIKON CORPORATION Fényképezőgép típusa NIKON D810 Expozíciós idő 1/1 250 mp.