A közüzemi költségek továbbszámlázása a változó jövedelemadó szabályok tükrében 2019. évtől az Szja tv. változása kapcsán új szabályként jelenik meg, hogy ingatlan bérbeadás esetén, a magánszemély önálló tevékenységéből származó bevételének nem része az ingatlan használatához kapcsolódó, más személy által nyújtott, e személytől vásárolt szolgáltatásnak a bérlő részére áthárított díja. E rendelkezésből adódóan nem minősül a magánszemély önálló tevékenységből származó bevételének a bérlő által megtérített közüzemi költségek összege. Barleti díj számlázása . A változó jövedelemadó szabályoktól függetlenül, ha a bérbeadó (adószámos) magánszemély a bérleti díjról számlát állít ki, akkor a bérleti díj részeként áthárított rezsiköltségek ellenértéke 2019. évben is a bérleti díj áfaalapjába beletartozik, mivel az Áfa tv. adóalapra vonatkozó rendelkezései változatlanok maradtak. Ennek okán a bérleti díjhoz kapcsolódó közüzemi díjakat is ki kell számlázni a bérlő részére feltéve, ha a bérbeadó számlát állít ki a bérleti díj összegéről.
Hogyan járunk el helyesen, ha az adókötelessé tételt csak a lakóingatlanra nem választottuk? A válasz egyszerű, ugyanis a lakóingatlant adómentesen, míg az üzletrész bérleti díját adóval növelten fogjuk számlázni partnerünk felé. Az adóalany, aki él a választási jogával, öt évig nem térhet el a választásától, azaz ha valaki például 2018 év végéig bejelentette, hogy a bérbeadását öt évig adókötelesen végzi, az legközelebb 2024 január elsejétől kezdődően kérheti, hogy adómentesen végezhesse bérbeadási tevékenységét. Adófórum • Téma megtekintése - bérleti díj és közös költség számlázása. Az adókötelezettség választására három lehetőség áll az adóalanyok rendelkezésére, az egyikről – év végi – már volt szó, de ezen felül még további két alkalom kínálkozik. Akkor is élhet a választásával, amikor az adóalanyiságát megkezdi, illetve a harmadik opció, amikor a bérbeadási tevékenységét megkezdi. Mikor tekinthetünk egy bérbeadási tevékenységet megkezdettnek? A jelenleg érvényes gyakorlat alapján, amikor a bérleti szerződés alapján a bérlő elfoglalja az ingatlant, azaz még önmagában egy bérleti szerződés megkötése sem tekinthető megkezdett tevékenységnek, szükség a bérlő birtokba lépése is.
Amennyiben az ingatlan-bérbeadást a bérbeadó – választásával – áfakötelessé tette, akkor arról számlát köteles kiállítani a bérbevevő adóalany felé. Amikor a bérbevevő az ingatlant kibérli, célszerű a bérbeadótól az áfa tekintetében egy nyilatkozatot kérni, vagy esetleg magáról a bejelentőről másolatot kérni. A bejelentő adatlap alapján győződhet meg arról a bérbevevő, hogy a szolgáltatás nyújtója áfás adózást választott-e avagy sem. A nyilatkozat a felelősség megosztására lehet jó, hiszen evvel lehet bizonyítani a körültekintő hozzáállást. Előfordulnak olyan bérbeadások is, amelyeket összekevernek az ingatlan-bérbeadással. Adószámos magánszemély bérleti díj számlázása - ART témájú gyorskérdések. Mindig áfaköteles körbe tartozik például a gépjármű elhelyezését szolgáló bérbeadás, az ingatlannal tartósan összekötött gép vagy berendezés bérbeadása, és például a széfbérbeadás. Véleményem szerint fontos még egy dolgot megemlíteni. Sok esetben lehet találkozni olyan megoldással – főleg az utóbbi években –, amikor több cég vesz bérbe egy adott ingatlant, úgy, hogy egy cég lesz kvázi a főbérlő, és ez a cég számlázza tovább a bérleti díjat a többi bérlő felé.
Bár az öt éves kötöttség önmagában sem kevés, de az adókötelezettség választása kapcsán nem feltétlenül erre az időtartamra kívánom felhívni az olvasó figyelmét, hanem arra, hogy a tárgyi eszközként beszerzett ingatlan hasznosításának figyelési időtartama 240 hónap, azaz 20 év. Magyarán ha valaki úgy szerez be adóköteles tevékenységéhez ingatlant, hogy él adólevonási jogával, majd később bérbeadási tevékenységét adómentesre változtatja, akkor pótlólagos adófizetési kötelezettsége fog keletkezni a figyelési időszakon belül. Ez persze fordítva is igaz, ha valaki adómentes bérbeadási tevékenységéhez ingatlant szerez be, és nem él – nem is élhet – adólevonási jogával, majd később adókötelezettséget választ bérbeadására, akkor pótlólagos adólevonási joga fog nyílni a korábbi beszerezése kapcsán. Bérleti díj továbbszámlázása | Költségvetési Levelek. Ezt azért ne tekintsük automatikusnak, a levonási hányad alakulását mindig vegyük figyelembe, amikor pótlólagos levonható-fizetendő adót kalkulálunk. A szerző Molnár Péter független adótanácsadó Kapcsolódó cikkek 2022. április 5.
Az ingatlan bérbeadása főszabály szerint mentes az áfa alól az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés l) pontja alapján. A törvény speciális szabálya ( Áfa tv. 88. § (1) bekezdése) lehetőséget teremt, hogy a mentesség helyett az adó alanya adókötelességet válasszon az ingatlan bérbe/haszonbérbeadására vonatkozóan. Azért fontos ez a lehetőség, hiszen ha csupán adómentesen lehetne végezni ezt a tevékenységet, akkor adólevonási jog nem illetné az adóalanyt sem a beszerzéskor, sem a hasznosítás során, azaz nem lenne jogosult az előzetesen felszámított áfa levonásba helyezésére, ami nagyon komoly hátrány lenne, akár egy nagyobb értékű beszerzés vagy felújítás során. Fontos kiemelni, hogy az adókötelessé tétel külön-külön és együttesen is gyakorolható valamennyi ingatlan bérbeadására, illetve csak a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanok tekintetében. A mindennapi gyakorlatban gyakran találkozhatunk nem teljesen "tiszta" helyzetekkel, azaz például olyan lakással, amellyel fizikailag egybe van épülve egy garázs, esetleg üzlethelyiség.
Mentés Ingatlan bérbevétele során arról mindig meg kell győződni, hogy a bérbeadó jogosult-e áfás számlát kiállítani a bérbeadásról. Amennyiben a vevő nem győződik meg erről a tényről, egy esetleges revízió során a jogosulatlan áfa-visszaigénylést az adóhatóság meg fogja állapítani. Nem egyszer előfordult már, hogy a bérbeadó elmulasztotta az áfabejelentést megtenni, a bérbevevő nem tájékozódott körültekintően, majd a lefolytatott ellenőrzés során szembesült a fájó következményekkel. Az áfa rendszerében az ingatlan-bérbeadás főszabály szerint adómentes tevékenység, azonban az adózó dönthet úgy is, hogy adókötelezettséget választ e tevékenységére. A döntést az állami adóhatósághoz előzetesen be kell jelenteni. Ha az adóalany élt e választási jogával, attól a választása évét követő ötödik naptári év végéig nem térhet el. A választást külön-külön lehet megtenni a lakóingatlannak minősülő és a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanok bérbeadása esetében. Nem élhet az adókötelessé tétellel két speciális áfajogállású kör, az alanyi mentességet választók és az evaalanyok.
irodalom, történelem egyszerűen 2017. júl 06. ILIÁSZ ÉS ODÜSSZEIA ÖSSZEHASONLÍTÁSA ILIÁSZ Akhileusz FŐHŐS ODÜSSZEIA Odüsszeusz gyors lábú, hős, fényes ÁLLANDÓ JELZŐI leleményes, sokat tűrt fényes, hős Hiú, önző, gőgös, arogáns. Csak külső tulajdonságai jellemzik, mert Akhileusz alakja a tragikus királyt testesíti meg. Alattvalóinak nem kell őt szeretni, hisz hatalmát az istenektől kapta. Engedelmeskedni kell neki. JELLEME A külső tulajdonságok mellett megjelennek a belső tulajdonságok is. Az emberekhez való viszony már egyenrangúságot tükröz, hiszen parancsok helyett, tanácsot ad, amit az emberek büntetlenül megszeghetnek. Ha tekintetbe vesszük, hogy ő egy király, akkor az eposz által tükrözött világ átmeneti állapotban van a királyság és a demokrácia között. SZ.12/E - Irodalom - 1. Az Iliász és Odüsszeia embereszménye. Az istenek közvetlenül szólnak bele a cselekménybe. Kedvükre szórakoznak az emberekkel. Az emberek egyetlen lehetséges magatartása, hogy méltósággal tűrik ezt. ( pl. : a trójai háború 10 évig elhúzódik, pedig már kezdete előtt eldőlt a kimenetele az istenek között) A görög hősök legtöbbje pontosan tudja mikor és hol fog meghalni, mégsem elkerülik, inkább elébe mennek végzetüknek.
Bevezetés Az ókori görög kultúra jelentette az európai kultúra kezdetét is. Az egyetemes európai kultúra, mint múltjára tekint vissza az ógörög irodalomra, színházművészetre, építészetre és szobrászatra, s az ezekből áradó világ- és emberszemléletre. · Világszemléletük legnagyobb újdonsága az ember felfedezése: az a felismerés, hogy minden élőlény között a leghatalmasabb az ember, ő lett minden dolgok legfőbb mércéje és végső célja. Ebből az emberközpontúságból következik, hogy isteneiket is emberi formában ábrázolták (antropomorf istenkép). · Az európai irodalom kezdetét két hatalmas költemény jelzi, az Iliász és az Odüsszeia. Mindkét eposz történetének előzményei a trójai háborúval kapcsolatos mondákhoz nyúlnak vissza [ezekből alakult ki az ún. Iliász És Odüsszeia | Homérosz: Íliász, Odüsszeia Szemelvények (Diákkönyvtár) | Bookline. trójai mondakör (a legszebbé az aranyalma…)]. · Homéroszi kérdés: (Homérosz életéről semmi biztosat nem tudunk) az Iliász-költő azonos-e az Odüsszeia-költő személyével? Az irodalomtudomány szerint lehetséges, hogy Homérosz nevű író nem is létezett, de ha igen, valószínű, hogy a két mű szerzője nem ugyanaz az alkotó.
Az Odüsszeiában a közösség a háttérbe kerül, a téma: maga a címadó hős. Odüsszeusz személyiségében és sorsában már a később klasszikussá váló görög embereszmény elemit fedezhetjük fel. Szellemi-fizikai kiválóság, tudásvágy, racionalitás, közösségi felelősség, céltudatosság, alkalmazkodóképesség, végső igazságosság, és emberség nyilvánul meg tetteiben. A mű szerkezete különösen arányos és feszes. Az első 12 énekben a múlt felé fordulás dominál, a XIII-XXIV. énekben végig a jelenben vagyunk. A cselekményt isteni határozat indítja el: induljon "már" haza Odüsszeusz illetve induljon apja elébe a fiú, Télemakhosz. Az I-IV. éneket Télemakheiának is nevezik; az ármánykodó "kérők" szorongatásából Télemakhosz Póloszba az agg Nesztórhoz, Spártába Menelaoszhoz megy. E két királyi udvarban sokat megismer az elmúlt 20 év epizódjaiból. Az V-VIII. énekben hazaindul Ogügié szigetéről, de előbb a phaiákok szigetére vetődik. Iliász - Gyakori kérdések. A IX-XII. énekben pedig Odüsszeusz meséli el a hazaút első három évén, annak tíz a kalandját.
egy egész sor: "És hogy a rózsásujjú hajnal kél ki a ködből (…)" Jelenetek szerkezeti hasonlósága, pl. a harcleírásban, a vendéglátásban Az eposz kötött formájú nagyepikai mű, amely egy kivételes képességű, természetfölötti erőktől támogatott hősnek egy egész nép életében döntő fontosságú tettét beszéli el. Kellékei, állandó elemei: invokáció, propozíció, "in medias res" kezdés, enumeráció, csodás elemek, állandó jelzők és egyéb sémák, toposzok, epikus hasonlatok. Gyakori verssora a hexameter. Iliász és odüsszeia összehasonlítása. Az Íliász tárgya a trójai háború történetének egyetlen szakasza, 52 nap eseménysora a tizedik évből. Előzménye (a mondai cselekményen kívül) az ógörög mitológiából elsősorban Zeusz és Léda násza, amelyből Heléna a legszebb földi asszony megszületik, valamint Péleüsz mürmidón király és Thetisz tengeristennő esküvője, amelyet a meg nem hívott viszályistennő aranyalmája tesz nevezetessé, és amelynek következtében majd a hős Akhilleusz megszületik. A mű témáját már a kezdősor megadja: ez a harag, nevezetesen Péleidész Akhilleuszé.
o Ő az eposz egyetlen fejlődő jellemű hőse, képes a megtisztulásra (Hektor holttestét – bár ő ölte meg legjobb barátját, Patrokloszt – kiadja a királynak, Priamosznak, hogy tisztességgel temethesse el fiát. Odüsszeia · Írója az Iliászt tartotta mintának. Imitáció: utánzás (eposzi jellemzők és meghaladás), új embereszmény. · A háború után 10 évvel járunk, de a mű mindössze 40 napot dolgoz fel jelen időben. (Az események többi részét elbeszélésekből és utalásokból tudjuk meg) Az Iliászban 10 év = 52 nap. · A két eposz kiegészíti egymást, az Odüsszeia nem ismétli az Iliászt. · Az eposz cselekménye egyszerre két szálon, két színtéren indul meg, egy időben, ellentétes irányban! " Iliász: kronologikus, retrospektív (visszatekintő). o Télemakhosz utazása: gyerekből felnőtté érik o Odüsszeusz utazása: héroszból emberré érik · Az emberek sorsát már nem, vagy nem kizárólagosan az Istenek intézik, csak távolról figyelik az eseményeket és közvetlen beavatkozásra nem kerül sor. · Az eposz végén diadalmaskodik az emberiség és az értelem világa.
E második cselekményszál szerves folytatásaként Odüsszeusz Alkinoosz király udvarában elmeséli a trójai háborút követő bolyongások történetét. A két cselekményszál a 13. énekben kapcsolódik össze, mikor szinte egyszerre érkezik Ithaka földjére Télemakhosz és Odüsszeusz (bár nem tudnak egymás érkeztéről. ) Az eposz második felében Odüsszeusz – fia segítségével –, leszámol a világára törő kérőkkel, felfedi kilétét Pénelopé előtt, s helyreállítja a rendet és a békét. Nézzük meg a két eposz közötti legfontosabb hasonlóságokat és különbségeket! Mindkét eposz a Kr. e. században keletkezett, de az Odüsszeia egy emberöltővel későbbi. Témájuk a trójai mondakörre épül. Azonban az Iliász a görög-trójai háború utolsó 52 napját, vagyis a harc pillanatait, míg az Odüsszeia a hős háború utáni tíz évig tartó bolyongását és hazatérését meséli el, vagyis a béke pillanatait rögzíti. A két eposzban eltérő az istenek szerepe. Az Iliászban még mindent az istenek irányítanak, az Odüsszeiában már korlátozott a szerepük.
Egy kis történelem Az ember és a méhek kapcsolata több ezer évre tekint vissza. Első jel egy Spanyolországi sziklarajzról származik. A Cromagnoni ősember sziklarajza az Arana barlangban található, mely egy lányt ábrázol, aki méhek között lépesmézet szed egy üregből. Ekkoriban a mézfogyasztás lépestől, petéstől együtt történt. A kőkorszak óta a méz nemcsak édesítőszer, hanem különleges kultikus jelentőséggel is bír. Szertartásoknál tartósító és fertőtlenítő szerként egyaránt használták. Fontos gyógyszeralapanyag is volt. Az asszírok korából egyik ékírásos tábla mézzel készült gyógyszerek receptjeivel maradt hátra. Az ókori Egyiptomban jelentős volt a méhészkedés, melyet templomi domborművek is bizonyítanak. A piramisokban mézet és mézes süteményt találtak. Nagyobb számban ismertek méhviaszból készült szobrocskák is. Az Ószövetségben szó van a méhek gondozásáról, a méhcsaládok nap és eső elleni védelméről, a füstölésről és a méz kinyeréséről. Törvény írta elő azt, hogy a kasokat a városfalon kívül kell elhelyezni.