Soproni Katolikus Egyházművészeti Gyűjtemény Sopron, Várkerület 25. Tel. : 99 / 312-221 A Gyűjtemény 2018. július 17-től, felújítás miatt bizonytalan ideig zárva tart! Az egykori Katolikus Konvent épülete (Várkerület 25. ) a gyűjteménynek helyet adó barokk épületet mai formájában 1733- 1735 között emelték. Udvari homlokzatát árkádívek nyitják meg: a reneszánsz loggiák nyomán megszületett toszkán oszlopos tornác Sopron építészetében is hosszan továbbélt. Az emeletre vezető szűk külső lépcső fordulójában a Győztes Immaculátát, a Gonoszon diadalmaskodó Máriát ábrázoló falképet láthatunk, amely 1752/53-ban készülhetett. A festmény a barokk lelkiséget meghatározó erős Mária-kultusz emléke: Tőle reméltek a ház lakói oltalmat s védelmet a legkülönbözőbb veszedelmek közepette. Sopron szent mihály templom miserend. A soproni Katolikus Konvent az országban egyedülálló intézmény, amely 1625-ben jött létre. Feladata az evangélikus többségű városban a katolikus hívek érdekeinek védelme volt, amelyhez a hátteret a késő középkori eredetű egyházi céhek javadalmainak átvétele biztosította.
Az elkövetkező századokban a Konvent részt vett a hitélet szervezésében, iskolákat alapított, a szegények javára jótékonykodott, illetve szerepet vállalt a templomok felszerelésében és a temetők működtetésében is. Tevékenysége 2004-ben szűnt meg véglegesen. Részletek
A régi temetkezések csontjait tároltál a kápolnában. 1573-től a magyar nyelvű evangélikusok a Szent Jakab kápolnában tartották az istentiszteleteket. 1674-ben a templommal együtt visszakerült a katolikusokhoz. A Szent Mihály-templom és Sekrestyésház turisztikai fejlesztése. Bél Mátyás idejében lőszert tároltak benne, majd valamikor a 180. századd első harmada után ismét tartottak benne istentiszteleteket. A 19. század közepén le akarták bontani, de Póda Endre (1840-1902) városplébános megmentette. Stornó Ferenc és Kálmán restaurálták 1885-86-ban. Napjainkban ravatalazóként használják.
A Szent Mihály dombon áll Sopron legrégebbi plébániatemploma, melyet még a tatárjárás előtt alapították a XIII. században. Első írásos említése 1278-ra tehető, de a templom mai nagyságában 1484-re készült el teljesen, és felszentelésén feltételezések szerint Mátyás király is részt vett. A hosszú építési periódusnak köszönhető, hogy a templom egyszerre hordozza magán a román kori építészet zömökségét és a gótika égbe törő stílusjegyeit. A templomot méretei és stílusjegyei alapján a hazai gótikus építészet legkiemelkedőbb épületei között tartják számon. A templom és a gótikus torony jelentős védelmi szereppel bírt a középkorban. Csaknem ez lett a veszte a török hódoltság időszakában, amikor 1532-ben - a várfal melletti Nagyboldogasszony-templomhoz hasonlóan - le akarták bontani. Szerencsére a józan ész felülkerekedett a hadászati érveken. A XV. Szent Mihály templom, Sopron. századból húsz oltár meglétéről szólnak a források, melyek egy részét 1605-ben Bocskai István erdélyi fejedelem Sopron külvárosát dúló csapatai semmisítettek meg, felgyújtva mindazt a templomban, ami fából készült.
1584-ben Ernő főherceg rendelete értelmében a városi tanácsnak el kellett bocsátania két prédikátorát és evangélikus iskolamesterét. Lackner Kristóf írásai szerint Bocskai 1605-ben Sopront ostromló katonái: "... június 27-én a Szent Mihály-templomnál vert tábort az ellenség, melyet aztán könyörtelenül elcsúfítottak. De miután néhányan kirohantak rájuk, kétszeresen bosszút álltak rajtuk a soproni polgárok. " Naprágyi Demeter győri püspök (1607-től látta el a tisztségét) tiltakozott a Szent Mihály templom közös használata ellen, inkább az evangélikusoknak engedte át teljesen. Lackner Kristóf polgármester 1613-ban II. Mátyástól kieszközölte, hogy a templom az evangélikusok birtokában maradhatott, akik ezt 1674-ig bírták. Az 1646-47-es országgyűlésen az evangélikusok megkapták a templom tornyának harangozási jogát. Szent Mihály-templom - Szent Mihály Látogatótér. 1647 és 1651 között a teljes épületet felújították, az oltárok egy részét eltávolították. 1651-ben Martini Kristóf kőművesmester meszelte és tisztította ki 150 császári forintért.
A templom, a templomkert és a sekrestyésház 2021-re teljesen megújult, ahol a Szent Mihály Látogatóközpont interaktív elemeket alkalmazó kiállítása nem csak a hívő keresztényeknek, hanem Sopron története és hazánk kiemelkedő gótikus szakrális emléke iránt érdeklődők számára is maradandó élményt fog nyújtani.
A komplex szakrális és kulturális turisztikai attrakció közvetlen célja, hogy a templom építéstörténetének, város életében betöltött több évszázados szerepének, kulturális értékeinek bemutatása mellett helytörténeti, várostörténeti, valamint a térség római katolikus örökségéből is ízelítőt nyújt son az ide érkező nagy számú turista számára. A fejlesztéssel érintett terület a Szt. Mihály templom és kertje, illetve a Sekrestyésház és annak udvara, valamint a Sekrestyésház előterét képező közterület. A fejlesztés során megvalósult a Szent Mihály-templom műemlékvédelmi szempontból hiteles teljes felújítása. Elkészült a külső vakolat helyreállítása, a kő és műkő lábazat cseréje, a megfelelő lábazati és falszigetelésekkel, a bádogos szerkezetek cseréje, ill. a tetőcsere, a támfal megerősítése és a téglakerítés újjáépítése. A belső térben a burkolat javítása illetve cseréje megtörtént. A belső vakolás javítása, pótlása restaurátor felügyelete mellett zajlott. Restaurálásra kerültek a fa-, fém-, kő- és falfelületek.
"A világot megváltoztató" Ronald Reagan elindul a szovjet emlékmű felé 2011. június 29., szerda, 16:26 A kommunizmus elszánt ellenfeleként emlékeztek meg a szónokok Ronald Reagan egykori elnökről a budapesti szobrának szerdai avatásán. Orbán Viktor magyar kormányfő arról beszélt, hogy Reagan megváltoztatta a világot, Condoleezza Rice korábbi amerikai külügyminiszter pedig arról, hogy a magyar forradalmak inspirálták a néhai elnököt. Reagan szobra épp a szovjet emlékmű felé néz. Sok fontos ember gyűlt össze szerda délután a budapesti Szabadság téren. Ott volt a magyar kormány számos tagja - köztük Orbán Viktor miniszterelnök -, és többen olyanok, akik korábban az Egyesült Államok politikájának voltak alakítói. Mindannyian a száz éve született Ronald Reagan egykori amerikai elnök szobrának avatásán vettek részt, amelyet a tér Parlament felőli oldalán állítottak fel. A szobor járás közben ábrázolja a 2004-ben elhunyt politikust, mögötte a Parlament épülete látható, és arccal épp a szovjet emlékmű felé néz.
A szobor méltó helyen, Ronald Reagan amerikai elnök budapesti szobra mellett áll majd - álla a közleményben. Nyitókép: MTI/EPA/Larry W. Smith
Ronald Reagan-szobrot állít Bukarestben a polgármesteri hivatal. Gabriela Firea főpolgármester szerint az Amerikai Egyesült Államok 40. elnökét ábrázoló alkotás a városközpontban kap majd helyet. "Szeretném, ha Bukarestben szobrot emelnénk Ronald Reagan amerikai elnöknek, aki a demokrácia egyik szimbóluma, a kommunizmus elleni harc, az emberi jogok tiszteletben tartása, a sajtószabadság és a piacgazdaság jelképe" - írja vasárnapi közleményében Firea, egyúttal biztosítva a főváros lakosságát arról, hogy "a kulturális befektetések nem mennek a szociális és infrastrukturális projektek vagy az egészségügyi beruházások rovására". Ronald Reagan az USA 40. elnöke volt. A hidegháború alatt a Szovjetunióval szemben folytatott politikája révén döntő módon hozzájárult a kelet-európai kommunista uralom bukásához - mutat rá a közlemény.
A Szabadság tér és a Zoltán utca sarkánál felállított 2, 2 méter magas alkotás a vele szemben álló második világháborús szovjet emlékmű irányába tart, mögötte a Parlament épülete látható. Máté István csongrádi szobrászművész emlékművét Ronald Reagan születésének 100. évfordulóján avatták föl hat évvel ezelőtt. Ronald Reagan a szabadság szimbólumaként jelenik itt meg, emléke összefogja a közép-európai népeket, nem véletlenül került tehát a Szabadság térre, ahol egyébként az USA nagykövetsége is található. 9/13 A Városliget egyik éke a Vajdahunyad vára mellett található 1903-ban készült bronzszobor. Anonymusról, vagyis Névtelenről nincsenek pontos adatok a históriás könyvekben, valószínűleg valamelyik Béla királyunk jegyzőjeként dolgozott. Ő írta meg Gesta Hungarorum című művében a magyarság őstörténetét és a honfoglalást. Az 1, 9 méter magas szobrot Ligeti Miklós készítette Bánffy Dezső akkori miniszterelnök felkérésére. Eredetileg Zrínyi Miklós alakját szerette volna megformálni, majd bemutatta a napjainkban látható formáját, melynek arcnélkülisége n és testhelyzete nem nyerte el a szoborbizottság tetszését, végül a miniszterelnök úgy döntött, Ligeti készítsen egy új segédmintát, melyen szabadon látható a fej.