Megnövekedik a gesztusok, kiszólások szerepe. A költői képek helyett monumentális tablók, drámai betétek, megszakított eseménysorok dúsítják a versszöveget. Megbillen a jelentéktelen és a lényeges aránya; a csapongó gondolatban keverednek a személyes sors emlékei a mitologikus és történelmi időkkel stb. Ugyanakkor a nyelv felszínén és a verskompozícióban történő megújulás ellenére erőteljesen opponálja a posztmodern értékrelativizmusát, jelezve, hogy az emberi élet legfontosabb kérdései nem veszítenek jelentőségükből. Kányádi sándor őszi verse of the day. A könnyed, szórakoztató stílusú Konkrét költemény című vers például egy régi kalendárium Márton-napi időjóslását idézi a mottóban, s egy huszadik század végi életképpel indul: a lépcsőházba, ahol a versbeli költő lakik (aki nagyon hasonlít a valóságos Kányádira), hajléktalan költözik. Az önironikus vers frivol kérdése, hogy viszonylagos jólétben élve befogadja-e a hajléktalant, követi-e a példázatos személyek döntését, édesapjáét, Márton Áron püspökét vagy tours-i Szent Mártonét.
A rendszerváltozás után írt versek többségét – és ciklusnyi gyerekverset, illetve az ötvenes években jegyzett pár kiadatlan közéleti, valamint pajzán költeményt ( Tavaszleső; Megsárgult irkalapok I., II. ) – a Felemás őszi versek kötet tartalmazza. Kányádi Sándor - Vén juh az ősz - Istenes versek. A nyolcvanas évek darabjai az erdélyi magyarság tragikus végveszélyére fókuszáltak, erős közösségi érintettséggel, a Felemás őszi versek ben viszont a személyesség dominál. A Felemás őszi versek kötetben egyrészt folytatódik a korábbról ismert kányádis versépítkezés, másrészt a posztmodern poétikai eszközöket fölhasználva látványosan megújul. Míg a kötet címadó ciklusa Arany János Őszikéi nek tónusában olyan elégikus számvetés, életbúcsú, ahol a játékos, ironikus, anekdotára, csipkelődésre való kedv jól megfér a komor gondolatokkal, közéleti verseiben a lírai vallomást a posztmodernre jellemző elidegenítő beszédmód váltja föl ( Földigérő / kokár / dapántlika; Konkrét vers; Eretnek táviratok; Levéltöredékek). A narráció provokálja a nyelvet, a könnyed nyelvi lezserséghez irodalomidegen paraszövegek társulnak (végrendelet, közlemény).
A nap, a nap lassan erőre kap. Remény, remény ragyog az ág hegyén. De még, de még tartja magát a jég. De már, de már ripeg-ropog, akár az ablak üvege, ha labda töri be.
Vén juh az ősz, kolompja egyre halkabb, gyapja gubancos gizgazzal tele, mételyes szemmel baktat a hegyről lefele. Hátába keni vérét az égalja; és már senki se tudja, hogy a sáros holdat hozza-e két kajla szarva közt vagy a vizenyős napot. 1965 Nagyon tetszik, követlek máshol is: Olvass hasonló verseket: Kosztolányi Dezső – Fohász csillagtalan éjjel Margaret Fishback – Lábnyomok Békefi Pál – Húsvét reggel Michel Quoist – Uram, van időm Nagyon tetszik, megosztom másokkal is!
Impresszum Szerkesztő: Farkas Ilona Email: Tárhely: Tá Kft. Weblapmotor: Wordpress 5. 6.
A vers illúziótlan zárása szerint a modern kor fölmondja a keresztényi irgalmasság és szeretet parancsát. A vers a szemünk láttára épül föl – bármilyen ürügy, ok, az élet banális eseménye is elindítója, oka lehet, kizárólag az alkotón múlik, esztétikai tapasztalattá tudja-e formálni. Szintén a posztmodern fölkínálta teljes költői szabadsággal él Kányádi a lengyel Zbigniew Herbertnek ajánlott Eretnek táviratok ciklus verseiben is. A versfüzér barátságos költői csevejnek, játéknak indul; cinkos összekacsintással megegyeznek a költészet definíciójában ("a vers a nyelv szobra // és állandó hiányérzetünk / ébrentartója"), csakhogy közbelép a közép-európai történelemben formálódó közös sors tapasztalata, a nyelv elveszíthetőségének és a nemzet szétszóratásának félelme. Három őszi vers Kányádi Sándortól. A ciklus szarkasztikus iróniával e-mailen fejeződik be: a technika változik, a probléma változatlan, a költő, régi hívők módján, égi közbenjárásért folyamodik. A kötet kiemelkedő darabja a Levéltöredékek című többtételes darab, a magyar irodalom egyik legszebb apasiratója.
Elismerései [ szerkesztés] 1965 – Munkácsy Mihály-díj 1992 – A Magyar Érdemrend tisztikeresztje; Lipcsei Aranyérem 2003 – A Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozat (két nappal korábban bekövetkezett halála miatt már nem tudta átvenni) Képek [ szerkesztés] Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ A képen (háttal) Parrag Árpád, Szász Lula, a művész hitvese, Szapudi András író, a Hazánk főszerkesztője és Siklósi Erika író ↑ Szász Endre. Somogyi Temetkezés. (Hozzáférés: 2017. július 21. ) ↑ A webáruház méltatása. [2017. április 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. május 9. ) Források [ szerkesztés] Magyar és nemzetközi ki kicsoda 1998. Budapest: Biográf. 1997. ISBN 963-9051-19-5 Kortárs magyar művészeti lexikon III. (P–Z). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2001. 506–507. o. ISBN 963-8477-46-6 Rosta Erzsébet: Szubjektív visszaemlékezés és életinterjú Szász Endrével [1] Menyhárt László: Szász Endre. Corvina Könyvkiadó, Budapest, 1983 Koltay Gábor –Riskó Géza: Szász Endre. Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, Budapest, 1983 Pálfalvi Nándor: Varázslatos Hargita – Szász Endre ifjúsága Hálózat Kft., Budapest, 1990 Pálfalvi Nándor: Csak egy pillanat - A Szász-sztori.
"Általában Szász Bandinak hívnak, s 'vagyok, mint minden ember', vagy annál egy kicsit még kevesebb. " Szász Endre Munkácsy-díjas grafikus, könyvillusztrátor, festőművész kilencven éve született. "Szász Endre Amerikában csinált karriert, ezért sokan irigyelték. Gazdag, bohém, különc – ez a kép ma is sokaknak elfogadhatatlan. Akik ismerték, azokat elbűvölte színes egyénisége. Legendák keringenek villámgyors alkotói módszeréről: akár egy éjszaka megfestette egy kiállítás képeit. Bárhogy ítélkezik is majd a későbbi művészettörténelem, letagadhatatlan tény: Szász Endre a legismertebb mai magyar festő külföldön. " – mutatja be a művészt a Szász Endréről című kötet. A székelyföldi Csíkszeredában látta meg a napvilágot 1926. január 7-én. Sebészdoktor apja orvosi pályára szánta, de már gyermekkorában megmutatkozott kiváló készsége a rajzoláshoz, festéshez. Marosvásárhelyen érettségizett, itt került kapcsolatba Erdély akkori szellemi vezetőivel, Kós Károllyal, Szolnay Sándorral és Nagy Imrével, akik felismerték tehetségét, segítették fejlődését.
Csak aukciók Csak fixáras termékek Az elmúlt órában indultak A következő lejárók A termék külföldről érkezik: A(z) Grafikák kategóriában nem találtunk "Szász endre" termékeket. Nézz körbe helyette az összes kategóriában. 9 Szász Endre: MSE Állapot: használt Termék helye: Budapest Hirdetés vége: 2022/04/24 17:48:15 7 2 12 8 Az eladó telefonon hívható 6 4 Szász Endre, Képeslap Baranya megye Hirdetés vége: 2022/04/17 17:05:44 Hirdetés vége: 2022/04/17 17:05:57 10 Mi a véleményed a keresésed találatairól? Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? Kapcsolódó top 10 keresés és márka Top10 alkotó, téma, márka, technika
Tanára a marosvásárhelyi festőiskolában az akvarellista Bordy András volt. "Általában Szász Bandinak hívnak, s 'vagyok, mint minden ember', vagy annál egy kicsit még kevesebb. Cédulázós pasas vagyok – ami történik velem, vagy amikor azt hiszem, gondoltam valamit, – rögtön leírom cédulára. Ha a történés képízű, lerajzolom egy cetlire. Millió cetlim van, mert vén szivar vagyok már, nem is emlékszem mikor is vágott kupán a 'tél dere', csak a lelkem fiatal, a fejembe ültetett computerem. Ez nagy baj, kicsit, (de nem nagyon), irigylem azokat, akik a megalázó öregséget soha nem élik meg, mert időben meghülyülnek, s nem érzékelik, ahogyan eszi a rozsda a csavarokat. És milyen gusztustalan ez a csikorgás. Boldogok a lelki szegények, a hülyéknek minden egyszerű…" Miután 1946-ban átjött Magyarországra, a budapesti Képzőművészeti Főiskolára jelentkezett. Az intézményben Szőnyi István és Bernáth Aurél volt a mestere, de Szász nehezen viselte a politikai légkört és az iskolai kötöttséget, ezért abbahagyta tanulmányait.