Megint mások azt szeretnék, ha egészen addig nem lenne iskolanyitás, amíg nincs vakcina a gyerekeknek. "Egyre több orvostól, virológustól hallani, hogy a koronavírus brit mutációja veszélyes a fiatalokra, sőt a gyerekekre is. Hiába oltják be a felnőtt lakosságot, pontosabban annak is csak egy részét, hiába oltják be a pedagógusokat, ha a gyerekek nem kapnak oltást és beküldik őket a zárt tantermekbe, a vírus futótűzként fog terjedni közöttük, sőt viszik haza a családtagjaiknak is, akik szintén nem kaptak még oltást. Ennek beláthatatlan következményei lehetnek" - olvasható a petícióban, amely szerint ebben a tanévben már nem kellene kinyitni az iskolákat. Iskola nyitás április 19 petíció. "Hamarosan lesz vakcina, ami biztonsággal adható gyerekeknek is. Most már húzzuk ki addig! " - teszik hozzá. A jövő heti iskolanyitással kapcsolatban egyébként többen nem értenek egyet. A pedagógusok 87 százaléka nem szeretne visszamenni április 19-én a tantermi oktatásba - derül ki a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a 21 Kutatóközpont közös felméréséből.
Közülük a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet (MKSZSZ) nevében Tóth József elnök annyit válaszolt, hogy ők a szakképző intézményekben rendelkeznek képviselettel, és mivel ott a jelenléti oktatás végül nem indult újra április 19-ével, ezért "a feltett kérdésre érdemben nem tudok válaszolni", és reméli, hogy sikerül elkerülni a további iskolai fertőzéseket. A Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete nevében Gyimesi László alelnök ugyan aláírta az április 19-i nyitás elhalasztását kérő nyílt levelet, megkeresésünkre azonban már úgy reagált, hogy feltett kérdéseinkre nem tud "autentikus választ" adni, "szakszervezetünk testületei nem foglaltak állást a feltett kérdésekben, továbbá a járványügyben csupán mint laikusok és mint bárki más vagyunk jellemzően alanyai". – írta Gyimesi az Azonnalinak. Ezek az iskola-újranyitás és az érettségi legfrissebb szabályai - Infostart.hu. A nyílt levelet úgyszint aláíró, nem működő honlappal és Facebookon 62 lájkolóval rendelkező Keresztény Pedagógusok Szakszervezete pedig egyáltalán nem reagált megkeresésünkre. NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali
Emellett számos szülői szervezet tiltakozik a nyitás ellen, egyes szakmai, szakszervezetek és diákszervezetek is különböző "maradj otthon" akciókban gondolkodnak. Azt szeretnék elérni, hogy halasszák el az általános iskolák és óvodák április 19-re tervezett nyitását, mivel szerintük a járványhelyzet még nem csillapodott annyira, hogy indokolt lenne visszatérni a jelenléti oktatásra. Iskola nyitás április 19 petición. Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!
Az operatív törzs hajnali ülése után Orbán Viktor miniszterelnök reggel a Kossuth rádióban jelentette be, hogy az írásbeli érettségik előtt már nem indul újra a jelenléti oktatás a középiskolások számára, illetve azt, hogy a tavalyi évhez hasonlóan idén is elmaradnak a szóbeli érettségi vizsgák. Az operatív törzs pénteki tájékoztatóján aztán Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár az oktatás újraindításának valamennyi, jelenleg ismert szabályát felsorolta. Nyitás Először is azt közölte, az óvodák és iskolák tervezett nyitási ideje továbbra is április 19., ám mivel az érettségi vizsgák - és szünet - csak kevéssel később lesznek, addig már nem hívják újra az iskolaépületbe a 9., 10., 11. és 12. évfolyamos tanulókat, a járvány harmadik hullámára való tekintettel. A szakképzésben résztvevőkre is vonatkozik a május 10-ei nyitás április 19. Közoktatás: Újabbnál újabb petíciók indulnak az április 19-ei iskolanyitás elhalasztásáért - EDULINE.hu. helyett. "Addig is zajlik az óvodai és iskolai dolgozók oltása, 100 ezer oltás már megtörtént, további 100 ezer pedig a csütörtöki, a pénteki és a szombati napon történik" - tette hozzá, az ezzel kapcsolatos műveletekben a honvédség is segített.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán Április 12-én vagy április 19-én nyithatnak ki az óvodák, iskolák, attól függően, hogy az oltottak száma Magyarországon mikor éri el a 2, 5 milliót. A tanárokat, óvónőket a nyitás előtt beoltják koronavírus ellen – ismertette a kormány döntését Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön online sajtótájékoztatón. Index - Belföld - Megakadályozná a PDSZ, hogy április 19-én kinyissanak az iskolák. Gulyás Gergely hangsúlyozta, az oltás továbbra is önkéntes, ezért arra kérik a pedagógusokat, bölcsődei dolgozókat regisztráljanak. A miniszter közölte azt is, az egészségügyi ellátórendszer – nemcsak tárgyi, hanem személyi feltétleket is tekintve – felkészült arra, hogy megfeszített munkával a jelenleginél magasabb adatok mellett is képes legyen mindenki számára az ellátást biztosítani. hirdetés Pénteken várható döntés az üzletekről Gulyás Gergely kifejtette: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara olyan szabályozásra tett javaslatot, amely minden üzletre azonos elvek alapján vonatkozna: tíz négyzetméterenként egy vásárló vagy vendég tartózkodhatna benne.
A boltok üzemeltetőinek, illetve vezetőinek az üzlet bejárata előtt a nyitvatartási idő mellett jól láthatóan jelezniük kell, hogy egyszerre hány fő tartózkodhat az üzletben. Ha egy üzlet plázában, bevásárlóközpontban található, akkor a szabályok betartásának ellenőrzése nem csak az üzlet vezetőinek feladata, hanem a központ üzemeltetőjének, vezetőjének is. Az üzlet üzemeltetője, illetve vezetője köteles gondoskodni arról, hogy a bejutásra várakozók - a közös háztartásban élők kivételével - egymástól 1, 5 méteres távolságot folyamatosan tartsanak, a vásárlók számára a kézfertőtlenítés lehetősége az üzlet vásárlóterében folyamatosan biztosított legyen, az üzlet vásárlóterében a felületek fertőtlenítése folyamatos legyen, és a bevásárláshoz használt eszközök (kocsi, kosár) fertőtlenítése folyamatosan megtörténjen. Címlapkép: Getty Images NEKED AJÁNLJUK Lassan visszatér az élet a megszokott kerékvágásba: de mi lesz a gyerekekkel? Bármilyen enyhítés oltás hiányában, újabb járványhullámhoz, későbbi szigorúbb szabályokhoz vezetne - mondta Gulyás Gergely a kormányinfón.
Ugyanezt szorgalmazza a PDSZ is, ami szerint helyben kéne dönteni arról az intézményeknek, hogy az általános iskolák alsó tagozatai, valamint az óvodák zárva tarthassanak-e a továbbiakban, és a felső tagozatok, valamint a középiskolák nyitásával megvárnák, hogy az április 1. és 16. között beoltott pedagógusok körében kialakuljon a védettség. Az ADOM Diákmozgalom a május 10-i nyitással kapcsolatban pedig arra hívta fel az Azonnali figyelmét, hogy "sokan még most is félnek a vírustól, hiába gondolják azt az emberek, hogy a diákok csak lógni akarnak, és a könnyebbség miatt választanák az online oktatást. (…) Az indiai variáns közeledte és a tény, hogy már egy 14 éves diák is áldozatul esett, pedig csak növeli a félelemérzetet". AZ ADOM DIÁKMOZGALOM KÉPVISELŐI A TAVASZI MELEGBEN, A PARKBAN ÜLVE IS PEDÁNSAN HORDJÁK A MASZKOT. FORRÁS: ADOM DIÁKMOZGALOM / FACEBOOK Az Azonnali kíváncsi lett volna az április 19-i nyitás kapcsán kritikusan megnyilvánuló többi pedagógus-szakszervezet véleményére is.
Mécs Károly példaértékű művészi életpályáját 2021-ben Kossuth-nagydíjjal ismerték el. A 85. életévét januárban betöltő kétszeres Kossuth- és Jászai Mari-díjas, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett színművész, rendező a Kossuth Rádióban adott interjújában nemcsak a nagydíj jelentőségéről beszélt, de elárult egy olyan titkot is, amelyet hatvan évig őrzött. "Elég öreg vagyok már, de még mindig szeretem az életet" – mondta Mécs Károly a Kossuth Rádió Nagyok című zenés portréműsorában Farkas Adrienne-nel beszélgetve. Saját bevallása szerint "olvasós famíliába" született, már a bölcsője mellett is könyvek voltak. Korán, mindössze 5-6 évesen megtanult olvasni, és ettől kezdve falta a könyveket. Boldog volt, amikor Várkonyi Zoltán kiválasztotta A kőszívű ember fiai filmváltozatában Baradlay Richárd szerepére. Mécs Károly egy 60 évig őrzött titkot árult el a Kossuth Rádió műsorában | Híradó. "A rendező olyan társaságot hozott össze, amelynek tagjai nemcsak játszották, de élték is a szerepet. A film nagy műgonddal készült és olyan költségvetésből, amely kiugró volt az akkori filmgyártásban" - mesélte a nemzet művésze a közmédia műsorában.
Mécs Károly a nemzet művésze, Kossuth-díjas, kiváló és érdemes művész - és augusztus 20-án a Kossuth-nagydíjat is átvehette. Fiatalon többféle hivatáson is elgondolkozott, de egy iskolai színielőadáson felismerte: számára nincs izgalmasabb feladat, mint egy másik ember megformálása. Megszületett Mécs Károly Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész - Agytörő. Mécs Károly Origónak adott interjújában pályafutásának fontosabb állomásai mellett élete egyéb eseményeit is felidézi. Ahogy arról is beszél: hit nélkül bármely társadalom széteshet, ugyanakkor természetes, hogy a generációk különböznek egymástól – amíg a változásokhoz nem az újkori liberalizmus téves olvasatai adják az alapot. Amikor felhívtam, hogy megbeszéljük interjúnk időpontját, megemlítette: nagyon kedvelték egymást édesapámmal, Sztankay Istvánnal, akivel általános iskolában osztálytársak voltak, Rózsahegyi Kálmán színiiskolájában is együtt tanultak, majd közös évfolyamra jártak a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Szerető iróniával tette hozzá: barátságuk még azt is túlélte, hogy apám miatt vesztette el kapusi posztját a focicsapatukban.
Január 10-én ünnepli 86. születésnapját Mécs Károly Kossuth-díjas színművész, a Nemzet Művésze. Mécs Károly Budapesten született 1936-ban. Eredetileg orvos vagy könyvtár szakos akart lenni, de nem vették fel az egyetemre. A színész szakmát Rózsahegyi Kálmán színiiskolájában kezdte, ahol, mint fogalmazott, nagyon érdekes tapasztalatokkal gazdagodott. Ezzel felvértezve próbált bejutni a Színház és Filmművészeti Főiskolára. A második évben, amikor elutasították a felvételin, kitört az 1956-os forradalom és szabadságharc. "Akkor a IX. kerületben dolgoztam. Ez egy olyan kísérleti műhely volt, ahol a régi – használható, de eldugni kívánt – mérnököket összegyűjtötték. Nem áll többé színpadra Mécs Károly, visszavonul a 85 éves színész - Hírnavigátor. Tulajdonképpen az egész gyártmányfejlesztés ennek a kis csoportnak a kezében volt, akik fantasztikus tudói voltak a laboratóriumi felszerelések szakmájának. Ide kerültem be. Ennek volt egy nyomda részlege, meg egy reprodukciós részlege, volt egy újság, amit én rajzoltam és szerkesztettem" – mondta egy interjúban. Amikor 1956-ban kiürült az üzem és mindenki külföldre ment dolgozni, Mécs Károly is kapott egy állásajánlatot, ami Salzburgba hívta, fel ia szállt a vonatra: "Hátranéztem, megláttam a János hegyet, alatta tudtam, hogy hol lakunk.
Kiemelte azt is, hogy mindenki, aki részt vett a produkcióban, átélte '56-ot. Fotó: Zih Zsolt A műsorban erről az időszakról is mesélt, ráadásul egy olyan történetet, amelyet hatvan évig tartott titokban. "Húszéves voltam 1956-ban. Amikor a november 4-i események után elindult az élet, ismét elkezdtünk munkába járni. Én akkor egy sokszorosító üzemben dolgoztam, és a főnököm, aki régi katonatiszt volt, egy nap megjelent és hozott egy igazolványt. Az volt ráírva, hogy az illető a szovjet hadsereg védelme alatt áll. Kérte, hogy ebből csináljunk még. Körülbelül 200 darab ilyen igazolványt készítettünk, aztán minden, a gyártáshoz használt kelléket megsemmisítettünk. Erről 60 évig senkinek nem beszéltem" – mondta Mécs Károly, majd hozzátette: "én azt kívánom, hogy háború többé ne legyen, mert ez az emberi produktum legmocskosabb alkotóeleme. " A zenés portréműsorban az irodalmi eszmefuttatások és színpadi múltidézés mellett a 2021-ben kapott elismerés is szóba került. " Álmodni sem mertem arról, hogy Kossuth-nagydíjat kapok, úgy gondolom ez nemcsak nekem szól, hanem a nemzedékemnek is.
Töltsd le alkalmazásunkat Töltsd le alkalmazásunkat
Még az is eszembe jutott, mivel nagyon szerettem az ábrázoló geometriát és rajzolni – a mai napig szeretek –, hogy tervezőmérnök leszek, s házak épülnek majd az elképzelésem szerint. De ezek a házak nem épültek fel, mert a tervekből kimaradt a matézis. Ugyanakkor 1956-ig különféle tanfolyamokon öt szakmát is kitanult, amelyek mindegyike kapcsolódott a nyomdászathoz. Leginkább műszaki retussal és alkalmazott grafikával foglalkoztam. S közben állásba került. A Laboratóriumi Felszerelések Gyárának nyolcadik kerületi, Tömő utcai kísérleti üzemében dolgoztam. A műhely egyben gyűjtőhelye volt a nagy tudású, de nem a rendszer ideológiáját képviselő mérnököknek. Ennek a csoportnak volt a kezében az egész gyártmányfejlesztés. Korfestő helyzet. Minden bizonnyal. Sok minden készült ott, az optikai pirométertől az autoklávokig. Én készítettem a látszatrajzokat, illetve összeállítottam a gyártmányismertetőket. Továbbá volt üzemi lapunk, egy versenyhíradó, azt is én illusztráltam. Hetente kétszer jelent meg egy A4-es lap két oldalán.
Leszálltam és visszaváltottam a jegyet. Soha többé nem jutott eszembe, hogy itt hagyjam a hazámat. Pedig lett volna rá lehetőségem – a feleségemnek meg különösen -, hogy Nyugaton éljünk és teremtsünk magunknak egzisztenciát. Magyar vagyok, minden ide köt. Utazni viszont szeretek. A feleségemmel együtt sokfelé kalandoztunk a földkerekségen. Élményeket csak helyben lehet szerezni: Árva vára alatt hallani a folyó zúgását, Erdélyben a málnásban szemezni a medvével, Brassóban szomorkodni a lepusztult műemlékek láttán, Norvégiában kátrányszagú fatemplomokban bujkálni – mind-mind hozzátesz az emberhez. Szinte a fél világot bejárva mégis kiderül, hogy milyen jó magyarnak, európainak lenni! " Borzák Tibor interjúja a Szabad Földben olvasható.