Figyelt kérdés Egyik napról a másikra kijött a combtövemtől kb 5cm-re, a combom belső oldalán (a herék felé) egy kemény, kb nagyobb borsónyi-kétborsónyi csomó a bőr alatt. Kívülről is látható duzzanat, enyhe (nem tul kiemelkedő) csúccsal. Enyhén piros (bár az már lehet a sok nyomkorászástól), nyomásra fájdalmas. Körülbelül ugyanezen a helyen volt egy héttel ezelőtt egy olyan, mintha egy szőrszál gyulladt volna be, de az csak "látszatra" volt ott, tehát semmi duzzadás. Aztán ez a csomó egyik napról a másikra jött létre. Most ott van egy napja, a duzzadás kicsit lentebb ment, de a csomó kb ugyanakkora. Mi lehet ez??? Mennyi idő mulva menjek orvoshoz, ha nem múlik, és hova? 1/2 anonim válasza: Talán nyirokmirigy duzzadt meg, úgy, mint ahogy toroknál is szokott betegség idején. Ha nem múlik el, mindenféleképpen mutasd meg dokinak (akár körzeti), mert ő vagy tudja, mi az, vagy tudja, hogy hova küldjön tovább, ha kivizsgálásra van szükség. 2010. okt. 12. Jegyzetek medikusoknak/Bőrgyógyászat/Erythrasma, hidradenitis. Anthrax – Wikikönyvek. 08:03 Hasznos számodra ez a válasz? 2/2 anonim válasza: Ja bocs, előző vagyok, én max.
kezelés bakteriális góc kiiktatása antibiotikum, és gyulldás csökkentő dózisban kortikoszteroid naponta 3X1 evőkanál Sol. Kalium iodatum FoNo szteroid kihagyáskor gyakran recidivál (ágynyugalommal megelőzhető) lokálisan felszívató kezelés
Nekem kb 6 éve egy ütéstől jött. Azóta nem nőtt, gondolom nem veszélyes. 30. 10:55 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések:
Különös tekintettel kell lenni az idős, 100 évnél öregebb, elsősorban kocsányos tölgyekre. Jellemző növényfajok: égszínkék csillagvirág bogláros szellőrózsa erdei varázslófű enyves zsálya Állatvilág Ökörszem Mogyorós pele Aranyos bábrabló A Nagyerdő területén jelenleg 2 fokozottan védett, 49 védett gerinces, valamint 39 védett gerinctelen állatfajt tartanak nyilván. Debreceni Nagyerdő természetvédelmi terület – Wikipédia. Ezen állatfajok védelmének biztosítása érdekében fokozott figyelmet kell fordítani élőhelyeik megóvására, amely elengedhetetlen feltétele a biológiai egyensúly fennmaradásának. Jellemző állatfajok: sisakos sáska imádkozó sáska nagy hőscincér aranyos bábrabló troxbogár örvös légykapó ökörszem darázsölyv héja egerészölyv fekete harkály zöld küllő nagy fakopáncs csuszka őz borz vaddisznó nyest mogyorós pele dolmányos varjú Galéria A Megújult Békás-tó és környéke 2015 tavaszán Légi felvételek Debreceni Nagyerdő, stadion légi felvételen Debreceni Nagyerdő, stadion madártávlatból Debreceni Nagyerdő, sportközpont a magasból Szabadtéri színpad - légi fotó (Debreceni Nagyerdő) Debreceni Nagyerdő.
1819-ben Simonyi Óbester 600 jegenye csemetét ültetett huszárjaival az erdőt és a várost összekötő út mellé. 1826-ban Povolny Ferenc tervei szerint megépült a Vigadó, s mivel a föld mélyén meleg vizet is találtak, ez hamarosan fürdőházzal is bővült, s környékén hamarosan további pavilonok, sétányok létesültek. Az Emlékkert Társulat kezdeményezésére 1860-as években elkezdődött a parkosítás a Nagyerdei körút által határolt területen. Az I. világháború kitörése előtt, 1914-ben kezdődött a Klinika és az Auguszta szanatórium építése, mely 1918-ban fejeződött be. Debreceni nagyerdő természetvédelmi terület. A Központi Egyetem 1932-re épült meg az azt övező parkkal, tanári lakásokkal, csillagvizsgálóval és botanikus kerttel. Borsos József új városrendezési terve szerint 1930-as évek elején épült meg a nagyerdei park úthálózata és az Ady Endre sugárút, létrejött az új köztemető az 1932-ben megépült Krematóriummal, létrejött a Nagyerdei Stadion, a Csónakázó tó, a Standfürdő és újabb vendéglők. 1938-ban épült meg az egyetemi templom és a Víztorony.
Így remélhetőleg az erdő területe a jövőben nem csonkul tovább. Fehér madársisak (Fotó: Lisztes László) Az erdő főbb problémái: a talajvíz szintjének drasztikus csökkenése, az élőhely szárazodása, invazív és tájidegen özönfajok rohamos szaporodása, az erdőfelújítás során végzett teljes talajelőkészítés, az erdő körbeépítése, így korábbi szerves ökológiai kapcsolatainak megszűnése a környező erdőkkel és gyepekkel, és az illegális hulladéklerakás. Ezek következménye az idős tölgyesek degradációja, biodiverzitásának csökkenése. Mindezek megoldására különböző pályázati források bevonásával, az erdőt kezelő Nyírerdő ZRt-vel és a társadalom más szereplőivel, civil szervezetekkel karöltve teszünk erőfeszítéseket. Az elmúlt évtizedek egyik előrelépése, hogy a tájidegen akác aránya az erdőben 50%-ról 10% alá csökkent és az erdőfelújítások egy része természetközeli, sűrű hagyásfás, teljes talajelőkészítés nélküli módon történik, mindez a Nyírerdő ZRt. részvételével. A Debreceni Egyetem Botanikus Kertje, a hajdúböszörményi Zöld Kör és más civil szervezetek a HNPI támogatásával különféle programokat indítottak az erdő természeti értékeinek fejlesztésére, így védett és karakternövények telepítésére, madárodúk és denevérlakások kihelyezésére, az invazív fajok irtására, az illegális hulladéklerakók felszámolására.