1849. október 6. Szerző: Tarján M. Tamás "…a legnagyobb szigorúság a kompromittáltakkal szemben. Sok fejnek kell lehullania, mint a kiemelkedő mákfejeknek, ha az ember fölöttük ellovagol. " (Ferenc József utasítása Haynau számára) 1849. október 6-án végezték ki Aradon az 1848-49. évi szabadságharc 13 honvédtisztjét, Pesten pedig ugyanezen a napon hajtották végre a gróf Batthyány Lajos egykori miniszterelnökre kiszabott halálos ítéletet. A bécsi forradalom évfordulójára időzített kivégzéssorozat a levert szabadságharc utáni megtorlások tetőpontja volt, amiről a magyarság évről évre nemzeti gyásznap keretében emlékezik meg. Bár a magyar honvédseregek csak augusztus 13-án, Világosnál – szimbolikus módon az oroszok előtt – tették le a fegyvert, a Habsburg katonai közigazgatás megtorló akciói már július elején megkezdődtek. A május végén lemondott Welden után a "bresciai hiéna" néven emlegetett Haynau táborszernagy lett a császári hadsereg új főparancsnoka, aki Ferenc József (ur. Ünnepi műsor az aradi vértanúk tiszteletére - SuliHáló.hu. 1867-1916) utasítása nyomán a már megszállt területeken ádáz hajtóvadászatba kezdett a "rebellió" támogatói ellen.
A szabadságharcot eltipró Habsburg kormányzat mindenkit halálra ítélt és kivégzett, aki fontos szerepet játszott az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc idején, és nem menekült el, hanem felelős emberként vállalta tettei következményeit. A 13 Aradon kivégzett főtiszt közül négyet kegyelemből golyó általi halálra ítéltek, hiszen a katonák számára ez volt a megszokott büntetési mód. Kilencüket a megalázóbbnak számító, kötél általi halálra ítélték. Batthyány Lajost nyaksérülése miatt szintén főbe lőtték. Az ítéleteket 1849. október 6-án hajtották végre. Az aradi hősök és Batthyány Lajos gróf vállalta a kilátástalan küzdelmet, ezzel megmutatta, hogy az embert kizárólag erkölcsi tartása minősíti. Hajtsunk fejet a hazánk szabadságáért életüket áldozó személyek emléke előtt. Schramek László Albert Ferenc: Arad vértanúi Ezernyolcszáznegyvenkilenc, október hatodika. Tizenhárom tábornoknak az ítélet meghozva, halálba készülnek mind egyként; búcsúlevelükön nincs, jaj-pecsét. Aradi vértanúk - Magyar Ünnepek. Lázár Vilmos, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Schweidel József, velük lőpor, s golyósortűz végez.
Fiatalon lett katona. Kiválóan szerepelt a szabadságharc utolsó csatáiban. Augusztus 12-én Bem tábornok ezredessé léptette elő és megbízta a felső-magyarországi hadtest maradványaiból alakított IX. hadtest parancsnokságával. Poeltenberg Ernő: Gazdag osztrák szülők gyermekeként született. Összesen 18 éve szolgált már tisztként a császári seregben, amikor kitört a szabadságharc. A kápolnai csatában kitüntette magát. április 14-e után a hetedik hadtest parancsnoka lett ezredesként, majd június 2-án tábornokká léptették elő. A nyári hadjárat idején Haynau túlerejével szemben visszavonulni kényszerült. FRISSÍTVE – Október 6. a vértanúk városában: „Aradon lenni kötelesség”. Görgey bizalmasaként ő közvetített a tárgyalásokon a cári seregekkel a fegyverletételről. Ezután fogták el az osztrák hatóságok. Török Ignác: Kisbirtokos magyar nemesi családból származott. A bécsi hadmérnöki akadémián végzett, 1839-ban a nemesi testőrséghez került, ahol erődítés elméleteket oktatott. Tanította többek között Görgey Artúrt és Klapka Györgyöt is. A harcok alatt Komáromban a vár erődítését, kiépítését szervezte meg, majd a budai várban szolgált, végül Szegedre rendelték hogy a Tisza jobb partján sáncokat emeljen.
Láhner György: A Túróc megyei Necpálon született 1795-ben, német polgári családban. 1848 őszén a Honvédelmi Minisztérium hadfelszerelési és fegyverkezési főfelügyelővé nevezte ki, ezredesi rangban. Ebben a minőségében a pesti központú magyar fegyvergyártás felfuttatása volt a feladata. Pest elestét követően tábornokként ő állíttatta fel a nagyváradi fegyvergyárat. Knézich Károly Édesapja horvát volt, aki osztrák szolgálatban határőrtisztként dolgozott. Részt vett a szerbek elleni hadjáratban, majd az isaszegi és a nagysallói csatában is. Damjanich János lábtörése után vezérőrnaggyá és a harmadik hadtest főparancsnokává nevezték ki. E minőségében vett részt Buda ostromában. Nagysándor József A déli harcokban nyújtott kiváló teljesítményéért ezredessé léptették elő. Az 1849. március 5-i szolnoki csatában szétvert ellenség maradványait hősiesen üldözte. Az ütközetben tanúsított hősiességéért 2. osztályú érdemjellel tüntették ki. A tokaji átkelés után 1849. augusztus 2-án Debrecen mellett megütközött a hatszoros túlerőben lévő cári sereggel, és bár vereséget szenvedett, megmentette a felmorzsolódástól a Görgey vezette főerőket.
Ugyanezen a napon végezték ki Pesten az első felelős magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajost. Knezić Károly, Nagysándor József, Damjanich János, Aulich Lajos, Lahner György, Poeltenberg Ernő, Leiningen-Westerburg Károly, Török Ignác, Vécsey Károly, Kiss Ernő, Schweidel József, Dessewffy Arisztid, Lázár Vilmos Dátumok: Események: H K Sze Cs P Szo V 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 Akadálymentesítési Nyilatkozat E-kréta HATÁRTALANUL karbantartás alatt pillanatképek Névnap 2022. április 3. vasárnap Buda, Richárd Holnap Izidor napja lesz.
A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás úgy véli, 3-5 százalék között lesz azoknak az aránya, akik a kötelezőség ellenére is el fogják utasítani az oltást, ami több ezer tanárt jelent. Fotó:
Az NPK elnöke úgy látja, az igazgatók "kifejezetten aggódnak. " A Népszava értesülése szerint egy vidéki város iskolájában a 70 fős tanári karból 20-an még nem vették fel az oltást, az intézményvezető pedig attól tart, az iskola működését veszélyeztetheti, ha a többségük továbbra sem lesz hajlandó beoltatni magát. Pedagógusok kötelező oltása. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint a pedagógusok körében 90 százalékos az átoltottság. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás úgy véli, 3-5 százalék között lesz azoknak az aránya, akik el fogják utasítani az oltást, ami több ezer tanárt jelenthet.
© Technológia: Egyes állami iskolákban már elrendelték a tantárgyfelosztás átdolgozását, hogy így csoportosítsák át azoknak a pedagógusoknak a feladatait, akik a december 15-i határidőig sem hajlandók beoltatni magukat koronavírus ellen, ezért pedig fizetés nélküli szabadságra küldik őket. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) éretesüléséről szóló cikkében a Népszava azt írja, a kieső tanárok feladatait a többi pedagógusnak kell majd ellátnia. A PSZ szerint a közoktatásban dolgozó tanároknak ezért a munkáért helyettesítési díj jár, a szakképzésben foglalkoztatott oktatóknak pedig azt ajánlják, kössenek külön, egyedi megállapodást a feladatok elvégzésére. Lejárt a határidő: egyre nagyobb a homály a pedagógusok kötelező oltása körül - Portfolio.hu. A PSZ szerint "a rendszerszintű problémákra nem megoldás az egyes pedagógusok, oktatók végletekig húzódó terhelése". A beoltott tanárok aránya a kormány tájékoztatása szerint 92 százalék körül van, ez azt jelenti, hogy több tízezer tanár még mindig nem oltatta be magát. A Népszava szerint az érdekvédelmi szervezetek mellett a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke is attól tart, hogy az oltást megtagadó iskolai dolgozók miatt több intézményben működési problémák léphetnek fel, ha elküldik az oltatlan munkavállalókat.
Az állami oktatási-nevelési intézmények dolgozóinak november 15-ig kellett tájékoztatást kapniuk arról, hogy ha eddig még nem tették meg, december 15-ig fel kell venniük a védőoltás első adagját. Azokat, akik a határidő leteltével sem oltatják be magukat, nem küldik rögtön fizetés nélküli szabadságra, a munkáltatótól még kapnak egy felhívást, hogy 15 napon belül, vagyis december végéig pótolják az elmaradt oltást. Index - Belföld - Több időt kapnak a kötelező oltásra a rendőrök. A Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke, Horváth Péter ennek ellenére is aggasztónak tartja a helyzetet, mert azok között, akik eddig megtagadták az oltást, feltehetőleg többen lesznek, akik azt kényszer hatására sem fogják vállalni - írja a Népszava. Horváth Péter szerint lesz olyan iskola, óvoda, nem is egy, ahol gyakorlatilag nem tudják majd ellátni a feladatokat, ha néhány pedagógus kiesik a rendszerből. Bár az átoltottság országos átlagban igen magas a pedagógusok körében, régiós szinten nem egyenletes, egyes helyeken mindössze 50-60 százalék körüli. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint a pedagógusok körében 90 százalékos az átoltottság.
A gyermekek egészségének védelme érdekében a kormány rendeletben szabályozta az eljárást azokkal a pedagógusokkal kapcsolatban, akik a számukra kötelezően elrendelt oltást nem veszik fel. A rendelet alapján január 3-tól fizetés nélküli szabadságon lesz az a foglalkoztatott, aki december 30-ig az oltást nem veszi fel. Ez a szabályozás azokra a létesítményekre vonatkozik, ahol kötelezően elrendelték az oltást - közölte a tárca. Mint írják, az ország nincs abban a helyzetben, hogy megengedhessék, hogy oltatlan pedagógusok tömegei tanítsanak az iskolákban. Kötelező oltás: baj lehet az óvodákban, iskolákban. A pedagógusok oltása azért fontos, mert sok emberrel találkoznak, gyerekekkel, szülőkkel, nagyszülőkkel. Az oltásuk a saját egészségük és mások védelme miatt is fontos. A rendelet azt is rögzíti, hogy emberi erőforrások minisztere – az operatív törzs javaslatának figyelembevételével – a foglalkoztatottat mentesítheti a fizetés nélkül szabadság alól. Miniszteri határozat alapján a tanítási év biztonságos megszervezése érdekében az óraadók és a mesterpedagógusok heti óraszáma 20 órára emelhető, a 2022-es évben ugyanakkor óraadóként csak oltott, vagy az oltás alól mentesítő orvosi szakvéleménnyel rendelkező személlyel létesíthető új jogviszony.