Virága a legfinomabb dolog, amit csak a természet szabadon kínálhat. Az ibolyavirág nyálkaoldó, idegnyugtató, vérnyomáscsökkentő hatású. A 14. századi Angliában előszeretettel készítettek ibolyavirágból, rizskásából és mandulából pudingot. Ma főleg kandírozva, sütik és torták díszítéséhez használják. Jól illik a fehérborhoz, amiből ibolyabólét is készíthetünk, de 0, 5 l fehér borecetbe áztatva egy marék ibolyavirággal saját ibolyás salátaecetet is készíthetünk (hagyjuk ázni, majd szűrjük le, és töltsük üvegbe). A gyermekláncfű (Taraxacum officinale) Kora tavasszal gyűjtött gyökerét májpanaszok, vese- és hólyagbántalmak, cukorbetegség esetén használják. Virágaiból köhögéscsillapító szirupot készítenek, de nyersen és megfőzve is fogyasztható. Levelének még virágzás előtt van a legjobb íze. Tereskova - Illatos a pinám - Szex❤️pláza. Jó tudni, hogy több A-vitamint tartalmaz, mint a répa, emellett B- és C-vitamint, valamint káliumot is tartalmaz, e mellett erősíti a májat, epét és vesét. Hajtásokból szedjünk (fehér, csillag alakú kicsinyke virágairól könnyen felismered).
A- és C- vitamint, vasat, ásványi sókat tartalmaz. Ismeritek a vadsnidlinget, azaz a kígyóhagymát? A medvehagymához hasonlóan őshonos, télálló, évelő hagymaféle, kint a természetben bolygatott gyepekben, cserjésekben és erdőszéleken, sokfelé találkozhatunk vele. Mielőtt leszedjük, figyeljük meg, lapos-e a levele, külsőre ugyanis könnyen összekeverhető, olyan, mintha díszfű-féle lenne. Illata és íze azonban egyből elárulja, ha enyhén fokhagyma ízű, levele pedig olyan, mint a vetett snidlingé. Viszont ne húzzuk ki a hagymáját, hanem vágjuk le úgy kétharmadban a levelét, így a hagymája is túléli a begyűjtést, és még virágozni is tud a növény! A- és C-vitamin-bomba, emellett hasznos ásványi anyagokat tartalmaz, például remek vas-forrás, foszforban, magnéziumban, káliumban és kalciumban gazdag. Emellett nem elhanyagolható szempont, hogy: vérkeringést javító, vértisztító, csökkenti a vér koleszterinszintjét és a vérrögképződésre való hajlamot. Fogyasztása során pusztítja a szájüreg és az emésztőcsatorna baktériumait.
Egy friss kutatás állíja, hogy az RH negatív faktorral rendelkező vércsoportú emberek valójában nem is a Földről származnak. Létezhet ez? Mivel én A Rh- vagyok, érdekelt, hogy mit találtak a kutatók. És talán így értelmet nyer, hogy miért érzem néha úgy, mintha nem erre a bolygóra való lennék. :) Szóval vannak az alap vércsoportok: A, B, AB és 0. Ezek mindegyik rendelkezhet RH faktorral, akkor RH+-osak, annak hiányában pedig negatívak. Az RH faktor megléte és elnevezése a Rhesus majmok kísérleteiből származik. A teória szerint a negatívak DNS-e nem földi eredetű szekvenciákat is tartalmaz, és a népesség mindössze 15%-a ilyen. Rhesus makákó. Kép: iStock Az RH faktor konkrétabban egy antigént jelent, ami vagy van a vérben, vagy nincs. A Rhesus majmokéban megvan természetesen. A genetikai kutatások alapján mindent képesek vagyunk örököni az őseinktől, kivéve a mutációkat. Ab negatív vércsoport. Elődeinktől mindenféle mixeket kaphatunk, de alapvetően megvan az eredete a géneknek. Ha a majmoknak és az embernek volt közös őse az magyarázza az RH-faktor meglétét, ugyanis minden főemlős rendelkezik vele.
Landsteiner az összecsapzódás jelensége alapján az embereket négy vércsoport-osztályba sorolta. Ezek a klasszikus vércsoportok az A, a B, az AB és a O (nulla). Azt is megfigyelte, hogy az A vércsoportúak vére tartalmaz egy olyan ellenanyagot, ami kicsapja a B vércsoportúak vérét, és B-sek pedig egy olyat, ami agglutinálja az A vércsoportúak sejtjeit. Ezeket az antitesteket, vagy más néven agglutinineket a görök ABC betűivel jelöljük. Így az A-sok vére béta, míg a B vércsoportúak alfa agglutinint tartalmaznak. Az AB vércsoportúaknál megtalálható mind az A, mind pedig a B antigén (más néven agglutinogén), ezért nem tartalmaznak sem alfa, sem béta antitestet, hiszen akkor saját vérüket csapnák azok ki. A O vércsoportúak viszont nem rendelkeznek sem A, sem B antigénnel, ezért bennük megtalálható mind az alfa, mind pedig a béta antitest. Mi a különbség a különböző vércsoportok között, és pozitív negatív között?.... Hogy az élet ne legyen olyan egyszerű, ez idáig közel hatszáz különböző antigént azonosított a tudomány a vörösvérsejtek felszínén, de ezek legtöbbjének szerencsére a vérátömlesztés szempontjából csekély jelentősége van.
Összesen egyébként négy vércsoport létezik, az A, a B, az AB és a nullás. Az A csoportnak A, a B-nek pedig B szénhidrátlánca van, az AB-nak mindkettő, a nullásnak pedig egyik sincs. Kicsapódott vérlemezkék vörös vérsejtekkel Forrás: Science Photo Library/STEVE GSCHMEISSNER/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Steve Gschmeissner/Science Photo A vérplazmában az ellenanyagok is jellemzőek az adott vércsoportra. A vércsoportok felfedezése Egészen 1901-ig nem ismerte az orvostudomány a vércsoportokat, az emberi vér típusait és különbségeit. Felfedezése Karl Landsteiner, osztrák biológus és orvos nevéhez fűződik, aki 1930-ban megkapta áttörő tudományos munkájáért a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat. Hirdetés A vércsoportokról általánosságban Az ember veleszületett védekező rendszerének, vagyis az immunrendszernek fontos elemét képzik az úgynevezett antitestek. Ezek olyan fehérjék, amik képesek felismerni a szervezetünk számára idegen vagy veszélyes struktúrákat, ezekhez hozzákötődve általában a pusztulásukat okozzák.