Számom ra ez a pár perces "történés" akkora erőt ad, ami napok ra felvisz engem újra oda, ahol lenni szeretnék. Nem azt mondtam, hogy a prob lémáim megoldódnak ettől! Hanem azt, hogy másho gyan tudok rájuk nézni, hoz zájuk nyúlni és kezelni őket. Ahogy másképpen tudok az életre is ránézni. Ilyenkor a tükörben is máshogyan mosolygok magamra: igen, így 55 évesen egyre több és mélyebb a ráncaim száma, a tény pedig az, hogy öreg szem. A botox meg elmehet a fenébe. Nem érdekel. Mert az a fontos, hogy van, akinek így is jó vagyok, aki így, ilyen nek szeret engem. Sőt, ilyen kor már azt is el tudom már képzelni magamról, hogy ko molyan változtassak néhány dolgomon! Vas-Infó 2018-01 Január 15.18 | PDF. Hogy hát hiszen erős vagyok én, – kaptam egy lehetőséget Valakitől, azaz a Mindenhatótól… – és igenis meg akarom tenni és meg tudom tenni! Tehetek magamért, mert most van itt az idő rá! Most. Nem is így írom, hanem így: MOST. Nem szabad félnünk a válto zásoktól és változtatásoktól. Rengeteg ajándék bújik meg bennük. Ha küzdeni kell érte, ám legyen!
Aktív Nem található dokumentum.
Mindannyiunk életében akad valami, ami áhítozik Isten csodálatos, megújító erejére. Célpont neve Máriapócs Nemzeti Kegyhely Ország: Magyaroroszág Legközelebbi település: GPS koordináta: 47. 87825, 22. 02324 Célpont leírás Tudod, mi az ikon? A keleti rítusú kereszténység számára az ikon nem csupán kép vagy fára készített festmény. Az ikon: tanítás és látható imádság, melynek elkészítése böjtben és lelki odafordulásban történik, és a rajta ábrázolt személyek ruhájukkal, testtartásukkal együtt mind szabályozott rendet követnek, amelytől az ikonfestő nem tér el, hanem alázattal ragaszkodik ahhoz. Az ikon színeinek porfesték adja a karakterét, de a porokat nem vízzel hígítják fel, hanem tojássárgájával. A tojás, mint az új élet születésének szimbóluma rímel az ikon elkészülésének, megszületésének folyamatára is: az ikonfestő által valóban világra jön valami, egy Istenhez közeli személy reprezentációja, amit átad a közösségnek, hogy aztán az ikon betöltse hivatását, küldetését: szavak nélkül hirdeti az Evangéliumot, és ezzel Isten felé segíti a lelkeket.
Mint mondták, Máriapócs fontos szerepet tölt be a Kárpát-medencei magyar görögkatolikusság történelmi-lelki emlékeinek ápolásában, megőrzésében és gyarapításában, hűen azokhoz a tradíciókhoz, melyek a Magyar Görögkatolikus Egyházban már évszázadok óta léteznek. Kérésüket azzal is indokolták, hogy a magyarországi görögkatolikusság ikonikus színtere, s egyben Közép-Európa leglátogatottabb görögkatolikus zarándokhelye, és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyik leglátogatottabb turisztikai centruma a Máriapócs Nemzeti Kegyhely, ahová évente több százezer zarándok látogat el, nemcsak az országhatáron belülről, hanem határon kívülről is. A Máriapócsi Bazilika pedig kiemelt jelentőségű nemzeti kincs. A Nemzeti Értéktárba való felvétel után közölték azt is: kérvényezni fogják a kegyhely és a búcsúk hungarikummá nyilvánítását is, melyet püspökeink és több megyei és országgyűlési képviselő is támogatott. Ez a fáradozás érett most be. Mi a hungarikum? A hungarikum a magyarság csúcsteljesítményét jelölő gyűjtőfogalom, amely olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelez, amely a magyarságra jellemző tulajdonság, egyediség, különlegesség és minőség.
Hungarikum lett a máriapócsi nemzeti kegyhely és búcsú, az 1568-as vallásszabadsági törvény, a karikás ostor, továbbá 11 új elemmel bővült a Magyar Értéktár – jelentette be a Hungarikum Bizottság június 22-i ülése után az agrárminiszter. Nagy István szerint a Hungarikumok Gyűjteménye olyan elemekkel gyarapodott, amelyre a magyarság mindig büszke lehet. Máriapócs a leglátogatottabb kegyhelye az országnak, évente több mit félmillióan keresik föl, II. János Pál pápa is meglátogatta. A település templomát 2005-ben Erdő Péter budapest-esztergomi érsek nemzeti szentéllyé nyilvánította. A tárcavezető szerint az erdélyi Tordán 1568-ban tartott országgyűlés olyan törvényt hozott, amely az akkori Európában példátlan mértékben biztosította a vallásszabadság jogát, és évszázadokra biztosította a békés felekezeti együttélést. A karikás ostor – mint fogalmazott – a magyar népművészet kiemelkedő értékeként, a pásztorművészet jeles hagyatékaként került a Hungarikumok Gyűjteményébe. Kidolgozására a készítőik különös gondot fordítottak, ezért vitathatatlanul helye van a nemzeti értékek között – indokolta a döntést.
A kétezres évek elején többirányú összefogás eredményeként szerveződő, a magyarság értékeit összegezni, rendszerezni kívánó mozgalom indult útjára. Széleskörű társadalmi és szakmai egyeztetések eredményeként született meg végül a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény, amelyet az Országgyűlés 2012. április 2-án fogadott el egyhangú döntéssel. Célja, hogy megfelelő jogi keretet adjon a magyarság egésze számára fontos értékek azonosításához, dokumentálásához, hozzájárulva ezzel az összegyűjtött értékek szélesebb körben való megismertetéséhez. A hungarikum törvény, mely 2012. július 1-én lépett hatályba, az alábbiak szerint határozza meg a hungarikum fogalmát: " Hungarikum: gyűjtőfogalom, amely egységes osztályozási, besorolási és nyilvántartási rendszerben olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye. " Hogyan válhat valami hungarikummá?
Nagy István abban bízik, hogy a hungarikumok nyilvántartása erősíti a nemzeti önazonosságot, és a magyar közösségek összetartását. Az értékmentés a jövő alapja, és a hungarikumpályázat népszerűsége is jelzi, hogy a 21. században ez egyre fontosabb – hangsúlyozta. A Magyar Értéktár bővítését a kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos ismertette. V. Németh Zsolt a közölte, hogy a Hungarikum Bizottság döntése alapján egyedi elbírálás nélkül része a Magyar Értéktárnak a Magyar Örökség Díj kitüntetettjeinek lezárt életműve, az uniós oltalom alatt álló, földrajzi árujelzővel rendelkező termékek és az EU által elismert hagyományos különleges termékek. Kiemelkedő nemzeti értékké lett továbbá a magyar citera és citerajáték, a Kárpát-medence hagyományos fejfái, a székelykapuk, a Rákóczi-túrós, a tokaji írótábor, a teqball, a szentkirályi ásványvíz, valamint a Zema porcelánékszer. A miniszteri biztos szerint a korábbiakhoz hasonlóan a Magyar Értéktár új elemei is egyedi, vonzó magyarságképet jelenítenek meg.
A hungarikummá nyilvánítás alulról építkező, többlépcsős folyamat, melyet bárki kezdeményezhet a megfelelő formanyomtatvány benyújtásával. Ennek első lépcsőfoka az adott érték települési- vagy tájegységi (azaz közös települési-) értéktár, külhoni települési- vagy tájegységi értéktár, avagy ágazati értéktár valamelyikébe való felvételének és nemzeti értékké nyilvánításának kérelme. Ha olyan nemzeti értékről van szó, amely konkrét településhez nem köthető, az adott nemzeti érték gondozója vagy fenntartója a tárgy szerinti minisztérium által működtetett ágazati értéktárhoz nyújthatja be a javaslatát. Amennyiben a települési/tájegységi értéktárba már felvett nemzeti érték megyei jelentőségű, azt a megyei értéktárhoz kell felterjeszteni, külhoni települési/tájegységi értéktárba már felvett nemzeti értéket pedig a külhoni nemzetrész értéktárhoz. A második lépcsőfok a megyei értéktárba, vagy külhoni nemzetrész értéktárba, vagy az ágazati értéktárba már felvett nemzeti érték Magyar Értéktárba való felvételének, azaz kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánításának kérelme, mely a megfelelő javaslati adatlap Hungarikum Bizottsághoz való benyújtásával történik.