A tetőt Terran Zenit antracit szinű betoncseréppel fedik. A burkolatok választhatóak 3. 500 Ft/m² árig. Az ingatlan alkalmas az Új építésű CSOK igénybevételére és az ÁFA visszatérítésre! A teljes tervdokumentáció rendelkezésünkre áll, kérésre szívesen átadjuk érdeklődő ügyfeleinknek. INGYENES hitel tanácsadás, CSOK ügyintézés! BANKFÜGGETLEN hitelcentrumunk minden elérhető bank és hitelintézet ajánlatát versenyezteti az Ön kedvéért, ráadásul DÍJMENTESEN. Amennyiben hirdetésem felkeltette az érdeklődését vagy egyéb információra van szüksége hívjon bizalommal! hp VÁBBI, TÖBBEZRES INGATLAN KÍNÁLAT: - GDN azonosító: 331257
Ez történhet tételes költségelszámolással, vagy 10%-os költséghányad alkalmazásával. A megbízottnak nyilatkoznia kell a költségelszámolás módjáról. Ha nincs nyilatkozat, a 10%-os költséghányad alkalmazandó. Az adót bevallani és megfizetni a kifizetőnek kell, a tárgyhót követő hó 12-ig. A kifizetőt terheli a szocho és a szakho megfizetése is. Korábban létrehozott szellemi termék értékesítése Ha a magánszemély már korábban létrehozta a szellemi terméket és csak a szerzői jogot kívánja értékesíteni, akkor a bevétel önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. A jövedelem után 15%-os SZJA-t kell fizetni. Biztosítási jogviszony nem keletkezik, ezért járulékot sem kell fizetni. Költségelszámolásra, adókedvezmény igénybevételére lehetősége van a magánszemélynek. Az adóelőleg levonása a kifizető feladata. A kifizetőnek szocho és szakho fizetési kötelezettsége is keletkezik. Magánszemélynek értékesített szellemi termék Ha magánszemély a vásárló, nincs aki levonja az adót, mert nincs kifizető.
Példa: A magánszemély 2. 000. 000 Ft-ért értékesítette a szellemi terméket, és 650. 000 Ft tételes költségelszámolásról nyilatkozott. Bevétel: 2. 000 Ft Költség: 650. 000 Ft Jövedelem: 2. 000 – 650. 000 Ft = 1. 350. 000 Ft Adóalap: 1. 000 Ft * 87% = 1. 174. 500 Ft Személyi jövedelemadó: 1. 500 Ft * 15% = 176. 175 Ft Szociális hozzájárulási adó: 1. 500 Ft * 15, 5% = 182. 078 Ft A cikket a HyperCortex Zrt, az Írisz Office csoport TB szakértő tagja írta.
Melyek az immateriális javak mérlegtételei? -1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke -2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke -3. Vagyoni értékű jogok -4. Szellemi termékek -5. Üzleti/cégérték -6. immateriális javakra adott előlegek -7. immateriális javak értékhelyesbítése Hogyan határozzuk meg a bekerülési értéket? -Vásárlásnál: beszerzési érték -Saját előállításnál: előállítási költség -Apportként átvétel: létesítő okirat szerinti érték -Térítés nélküli átvétel:piaci érték -Ajándékként átvétel: piaci érték -Követelés fejébe történő átvétel: szerződés szerinti érték -Beszerzés csere útján: csereszerződés szerinti érték -Leltári többlet esetén: piaci érték Mennyi a terv szerinti értékcsökkenés időtartama? -alapítás-átszervezés aktivált értéke: maximum 5 év -kísérleti fejlesztés aktivált értéke: maximum 5 év Az immateriális javak bruttó értéke és az elszámolt értékcsökkenése a főkönyvi elszámolásban elkülönülten jelenik meg, a két számla összevont egyenlege adja az eszköz nettó értékét.
Az SZJA fizetés révén van lehetőség adókedvezmény elszámolására is. Az adó levonása, megfizetése a munkáltató feladata. Biztosítási jogviszony létrejön, ezt a foglalkoztatás megkezdése előtt be kell jelenteni az adóhatósághoz. Megbízási szerződésben létrejött alkotás Megbízás keretében létrehozott szellemi termék esetén a megbízási díj megbontandó személyes közreműködésből származó részre és az alkotás felhasználásának átadásából származó részre. A személyes közreműködésből származó bevétel után SZJA fizetendő. Biztosítási jogviszony csak akkor jön létre, ha az így megszerzett jövedelem eléri a minimálbér 30%-át vagy naptári napokat tekintve annak 1/30-ad részét. Ha létrejön a biztosítási jogviszony, bejelentési és járulékfizetési kötelezettség is keletkezik. A felhasználási szerződés alapján, -tehát az alkotás felhasználásának átengedéséből- keletkező jövedelem is adóköteles, de ezzel biztosítási jogviszony nem jön létre, nem képezi társadalombiztosítási járulék alapját. Ebben az esetben is lehetőség van költségelszámolásra.
Csak szellemi terméket lehet selejtezni, illetve ez lehet hiány, vagy ez semmisülhet meg. Ekkor az eszköz a mérlegben nem szerepelhet, így a mérlegértéke nulla lesz. Milyen mértékig lehet a terven felüli értékcsökkenést elszámolni? Olyan mértékig lehet elszámolni, hogy a mérlegkészítéskor érvényes piaci értéken szerepeljen a mérlegben. Elszámolása: T 866 K 118 Amennyiben az immateriális jószág nem használható, megsemmisült vagy hiányzik, akkor az eszközt a terven felüli értékcsökkenés elszámolásával ki kell vezetni, az eszköz nettó értékével egyező összegben. 1. T 866 K 118- terven felüli értékcsökkenés elszámolása nettó érték összegében 2. terven felüli écs. kivezetése: T 118 K 11. immateriális javak 3. terv szerinti écs. kivezetése: T 119 K 11. immateriális javak 4. értékhelyesbítés kivezetése: T 117 K 11. immateriális javak Terven felüli értékcsökkenés visszaírása: T 118 K 966 A terven felüli értékcsökkenés visszaírása maximum a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenés összegében lehetséges, ekkor az immateriális jószágot a piaci értrékére írjuk vissza.
Ingó vagyontárgy: az ingatlannak nem minősülő dolog, kivéve a fizetőeszközt, az értékpapírt és a föld tulajdonosváltozása nélkül értékesített lábon álló (betakarítatlan) termést, terményt (pl. lábon álló fa) (Szja tv. 3. § 30. pont). Nem tekintendő ingónak pl. a pénz (valuta), részvény, kötvény. 1. Bevétel Ingó vagyontárgy átruházásából származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen: – az eladási ár, – a cserében kapott dolognak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke, valamint – az ingó vagyontárgy gazdasági társaság vagy más cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbeli betétként) történő szolgáltatása esetén a vagyontárgynak a társasági szerződésben, más hasonló okiratban meghatározott értéke. Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló szerződés kelt. Szerződés hiányában a jövedelem megszerzésének időpontjára az általános szabályokat kell alkalmazni.