Az örök folyó partján mosolyogva szemlélődő, vénséges vén Sziddhárta egy személyben testesíti meg mindazt az értéket, amivel a keleti bölcselet és a keresztény tanítás megajándékozta az emberiséget. Fordító: Kászonyi Ágota, a jegyzeteket Barkóczi András írta. Hermann Hesse: Sziddhárta – Hindu rege Carthapilus Kiadó, 2012 213 oldal IBSN 978 963 266 2633 Recenziónk: Egy lehetséges kiút Olvass bele!
Tiltakozás a kispolgári lét ellen, mely gúzsba köti az embert vagy züllésbe taszítja. A főhős is megjárja a maga poklát, amíg fel nem ismeri, önmaga valódi megismerésének fontosságát. A pusztai farkas meghozta a nemzetközi hírnevet írójának, bár hazájában szinte még ismeretlen volt. Sziddhárta | 9789630793193. A világhírnév ellenére Hesse úgy érezte, nem egyértelmű a mű üzenete, kénytelen volt kihangsúlyozni: "mintha teljesen átsiklanának azon, hogy a pusztai farkas és kétes élete fölött is létezik egy másik, magasabb, örök világ is. " Sziddhárta Hermann Hesse Sziddhártája a spirituális útkeresés, a megvilágosodás, a szeretet regénye lett. Miként a fiatal Hesse, szellemi értelemben Sziddhárta is tudja, hogy a megvilágosodás a lélek felismerésén alapszik, de ez a tudás pusztán intellektuális. Ez indítja el Sziddhárta érési folyamatát. Apja ellenállása ellenére elhagyja a szüleit, és barátjával, Góvindával együtt megvilágosodásra törekszik. Ezután kezdődik fejlődésének második szakasza, mely Hesse második életszakaszához kapcsolódik.
Az aszkétáktól éhezni, várni és gondolkodni tanul, s megismeri a nagy Buddhát, akit nem tanításáért csodál, hanem egyéniségének kisugárzásáért.
Kámszvami ezt olvashatta: – Jó írni, még jobb gondolkodni. Jó a bölcsesség, még jobb a türelem. Hesse, Hermann - Sziddhárta - Múzeum Antikvárium. " " Lassan szökött virágba, lassan érett Sziddhártában az ismeret, a tudás arról, hogy mi az igazi bölcsesség, hogy micsoda is hosszú keresésének célja. Rájött: nem más az, mint a lélek készenléte, olyan képesség, olyan titkos tudás, amellyel az ember minden pillanatban, az élet kellős közepén is el tudja gondolni az egységet. Lassan kivirágzott ez a képessége, és visszaragyogott rá Vászudéva öreg gyermekarcáról is: harmónia, a világ örök tökéletességégének ismerete, mosoly, egysége. "
Bővebb ismertető " A tudás átadható, a bölcsesség azonban nem. A bölcsességet lehet megtalálni, lehet aszerint élni, a sodrásához igazodni, csodákat tenni általa, de kimondani és megtanítani nem lehet. " A mű Máté Gábor előadásában hallható.
(Ifjabb Plinius, államférfi, Kr. 62-112) Császárportré [Marcus Aurelius] "Aki igazságtalan, az bűnt követ el. Mivel a mindenség természetének rendelése szerint az értelmes lények egymásért vannak, hogy egymást értékük szerint segítsék, bántani azonban semmiképpen ne bántsák, világos, hogy aki nem engedelmeskedik az ő akaratának, az vétkezik a legfőbb istenség ellen. Madách Imre: Az ember tragédiája - Irodalom kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. Aki hazudik az ugyanazt az istenséget bántja meg. A közös természet ugyanis mindennek a természete, ami csak van. Ami pedig van, azt minden létezővel rokoni kötelék kapcsolja össze. A közös természetet még igazságnak is nevezzük... " (Marcus Aurelius: Elmélkedések)
– Az emberiség történelme a fejlődés útján halad-e? Keretszínek: A világ keletkezését Madách a Biblia, a keresztény mitológia alapján képzeli el. A tizenöt részből álló mű első három színe és az utolsó szín keretbe foglalja a közbeeső tizenegyet. A keretszínek a Mennyben, a Paradicsomban és a Paradicsomon kívül játszódnak. I. szín: A Mennyben Az Úr megteremti a világot. Az Úr és Lucifer között konfliktus támad. Lucifer fellázad az Úr ellen, részét követeli: "Együtt teremténk, osztályrészemet követelem". Lucifer célja az Úr világát megdönteni. Be akarja bizonyítani, hogy nincs értelme az életnek. Konkrét célja elérni, hogy Ádám öngyilkos legyen, megszűnjön a népesedés, megakadályozni, hogy elinduljon a dialetika. II. szín: Paradicsomban-bűnbeesés A Biblia történetének megfelelően Lucifer rábeszéli Ádámot és Évát, hogy egyenek a tiltott fák gyümölcséből. Éva hajlik jobban a bűn felé, azt állítja, az Úr eleve bűnösnek teremtette. "Miért büntetne? Római Birodalom - A városi élet. -Hisz ha az utat kitűzte, melyen hogy menjünk kívánja, egyúttal olyannak is alkotott, hogy vétkes hajlam másfelé ne vonjon. "
Az ókori római civilizációnak számos dolgot köszönhetünk – vécézési szokásaink azonban nem ezek közé tartoznak. Napjainkban annyira kézenfekvőnek tűnik számunkra az angolvécé és a vécépapír használata, hogy bele sem gondolunk, milyen különböző módszerekkel kísérleteztek nagydolguk elvégzéséhez a különböző népek a történelem során, mielőtt megtalálták volna a mai megoldást. Stephen E. Nash tudománytörténész a Nautilus hasábjain vesézte ki a rómaiak ürítési szokásait. Közösségi illemhelyek és botra tűzött szivacs Az ókori római civilizáció ránk maradt emlékei, például Pompeii városának romjai, rengeteg dolgot elárulnak az egykori lakók hétköznapi szokásairól. A legtöbb nyilvános illemhely ekkoriban egyfajta közösségi térként funkcionált: falait freskók díszítették, a sarkokban pedig szobrokat helyeztek el a tulajdonosok. A polgárok egymás mellett, egy hosszú márványlapon ülve, mintegy kávéházi hangulatban végezhették a dolgukat. Római Birodalom - Politikai élet az ókori Rómában. A végtermék a márványlapba vájt lyukon keresztül pottyant a lap alatti üregbe, ahol az esetek többségében a városi csatornahálózatból átvezetett, kis mennyiségű vízfolyam gondoskodott a dolog folyóba vagy tengerbe történő elszállításáról.
Így vécéztek a rómaiak Print Collector / Getty Images Hungary A mechanizmus hasonló – persze jóval kezdetlegesebb – a ma ismert angolvécékéhez, a vécépapír azonban még nem volt divatban ebben az időben. Helyette a római polgárok egy botra tűzött tengeri szivacsot, ún. tersoriumot használtak fenéktörlésre. Miután elvégezték a dolgukat, belemártották az eszköz szivacsos végét a lyuk alatt elfolyó vízbe, esetleg egy odakészített, sós vízzel vagy ecettel teli vödörbe, majd továbbadták azt soron következő társuknak. Az első vécépapírt csupán 1857-ben dobta piacra egy Joseph Gayetty nevű New York-i üzletember, majd egészen 1890-ig kellett várni rá, hogy a találmány gurigára tekercselt változatban is kapható legyen. Kezdetben a hirdetések főként a vécépapír pozitív egészségi hatásait emelték ki, például az aranyér megelőzésének sikeres eszközeként emlegették. A mosáshoz gyűjtötték a vizeletet Más volt a helyzet, amikor a polgárok kisdolgukat végezték. A régészeti leletek alapján a rómaiak az otthonukban és a középületekben elhelyezett, apró cserépedényekbe vizeltek, amikor pedig ezek megteltek, tulajdonosaik az utcán kihelyezett, nagyméretű vizelettároló edényekbe ürítették ki őket.
Kedves Geminusom! Nagy aggodalommal tölt el tartós betegeskedésed. S bár jól tudom, mennyire képes vagy uralkodni magadon, félek, hogy a betegség kedélyállapotodat is befolyásolja. Ezért arra intelek, állhatatosan szállj vele szembe, ez a viselkedés dicséretre méltó, ez vezet a gyógyuláshoz. Olyasmit tanácsolok, ami emberileg teljesíthető. Mindenesetre én magam, mikor egészséges vagyok, ezt szoktam mondani enyéimnek: "Remélem, hogy ha netán megbetegszem, semmi olyat nem fogok kívánni, amit utólag szégyellnék vagy meg kellene bánnom. S ha nagyon elhatalmasodnék rajtam a kór, előre kérem, csak olyasmit adjatok nekem, amit az orvos is megenged, s ha valaki mégis mást ad, éppúgy meg fogom büntetni, mint azt büntetjük, aki nem akar megtenni valamit. " Egyszer, mikor igen heves forróláz gyötört, majd megkezdődött a gyógyulás, bekentek, s az orvos itallal kínált; ekkor odanyújtottam neki a kezem, hogy nézze meg pulzusomat, majd az ajkamhoz emelt poharat újra letettem. S mikor betegségem huszadik napján fürdőt készíttettem, orvosaim összesúgtak; megkérdeztem az okát.
Hasonlóan az alkotmányos rendet Kr. e. 451-ben felfüggesztő, tíz tagú patríciusi testület, a decemviri bukását is egy ilyen eset hozta el, amikor egy Verginius nevű plebejus római katona inkább leszúrta a saját lányát, Verginiát mintsem hogy hagyja, hogy az egyik decemvir, hatalmával visszaélve megbecstelenítse őt. Lucretia és Verginia tragikus történeteit későbbi római történetírók rendszeresen a női erkölcsiség példázataiként mutatták be. A férfiaktól ugyanakkor korántsem vártak el hasonlóan szigorú tisztaságot a szexuális életet illetően. Míg a római nőktől feltétlen engedelmességet és egészséges, lehetőleg fiú gyermekek sorát várta el a társadalom, addig a férjek gond nélkül járhattak bordélyházakba és nyugodtan tarthattak szeretőt – amennyiben a kiválasztott nő még nem volt házas. A házas férfiak továbbá ugyancsak anélkül létesíthettek szexuális kapcsolatot más férfiakkal, hogy emiatt szégyenkezniük kellett volna. Igaz, ez csak a behatolást végző férfira vonatkozott, hiszen a passzív, "befogadó" szerepkört alapvetően női szerepkörnek tartották.
Azt felelték, hogy nyugodtan fürödhetek, bár kissé kockázatos. "Hát kérdeztem annyira nem szabad? " Így letettem a fürdő reményéről, bár szinte láttam magamat, ahogy odavisznek. Ugyanolyan nyugodtan és higgadtan mondtam le róla, mint ahogy készültem rá. Ezt azért írom meg neked, hogy az intésekhez példával is szolgáljak. Továbbá, hogy a jövőben ugyanolyan önuralomra kényszerüljek, amilyenre ezzel a levéllel mint záloggal előre elköteleztem magam. Minden jót! (Muraközy Gyula)