Amiért érdemes, a feleségével és a gyermekeivel gondosan vigyáztak, még akkor is, ha üzleti riválisaikat elrejtették vagy futottak. Felesége, Maria a vele maradtaz élet váratlanul, és miután élvezte a pazar életet, amíg a kolumbiai kábítószer-ura életben volt, Henaónak el kellett mentenie egy szökevény életét két gyermekével, Escobar halála után 1993-ban. A férje ellenségeiből elszakadva Maria Victoria Henao elmenekült. Kolumbiából 1994-ben két gyermekével. Országokból mentek menedéket keresni, amíg Argentínába telepedtek le. A férje jó hírneve mellett, aminek látszikkísérti érzéseit és a széles körű kábítószer-kereskedelemben való részvételét, Maria Victoria Henao viszonylag csendes életet él, és évekig a nyilvánosság elől maradt. Valójában a nevét María Isabel Santos Caballero-ra változtatta, hogy elrejtse személyazonosságát. Pablo Escobar fia és lánya Escobarnak két gyermeke van - Juan Pablo, aki jelenlegSebastián Marroquín (fia) és Manuela Escobar néven ismert, akik ma Juana Manuela Marroquin Santos (lánya) nevet viszik.
Egyedül a vízilovak maradtak az elhagyatott helyen, mivel az ő szállításukat nehezen tudták megszervezni, az illetékesek pedig egyébként is arra számítottak, hogy az állatok maguktól is elpusztulnak gondozás nélkül. Amire senki sem volt felkészülve, hogy a vízilovak, amelyek egyébként Afrikában őshonosak, olyan jól érzik majd magukat a fülledt dél-amerikai környezetben, hogy elkezdenek szaporodni, majd egyre nagyobb területeket benépesíteni. A Hacienda bezárása után néhány évvel azonban mégis éppen ez történt, a kétezres években már több mint tíz állat rendezkedett be a közeli folyók mellett. A vízilovaknak Kolumbiában nincs természetes ellensége, valamint a helyi klímát is szeretik, ezért a szaporodásuknak semmi nem állt az útjába, legalábbis egészen eddig ez volt a helyzet. Az elmúlt időkben azonban a kormány megelégelte a csorda egyre növekvő létszámát, amelyre egyes környékbeli lakosok fenyegetésként, a környezetvédelmi szervezetek pedig a helyi faunát veszélyeztető tényezőként tekintenek, ezért széleskörű sterilizálási programot hirdettek.
A kender termesztése és feldolgozása Szarvason. A szőttesek ornamentikája Andrea Šingliarová Az alföldi szlovákok által lakott helységekben, így tehát Szarvason is kiemelkedően fontos szerepet játszottak — úgy a mindennapi életben, mint az ünnepeken — a házilag készített textíliák. A kender saját szükségletre való termesztése és ennek feldolgozása majd minden családban nagy hagyományokra vezethető vissza. A kendert a már jó előre trágyázással és fahamuval előkészített földbe vetették kora tavasszal, hogy könnyebben lehessen majdan kitépkedni. A betakarítás akkor kezdődhetett el, amikor már a kender szára alulról sárgulni kezdett. A kendert szárítás céljából "halfarok" formában rendezték el. Kender, vagy Marihuana. Szarvas egyik legnagyobb társadalmi eseményei közé tartozott a Körösön történő kenderáztatás, ahol a helység apraja-nagyja is megfordult. Szárítás után a kendert tilolták, majd fésülték, ami tulajdonképpen minőségi osztályozás is volt. A fonás ősszel — az őszi mezőgazdasági munkák befejeztével kezdődhetett el.
Harc a kenderért és a kender ellen A kendert már i. e. 8000-ben haszonnövényként termesztették Mezopotámiában, és i. 3000-ben, a kínai selyemkereskedelem virágkorában a kender biztosította a második legjelentősebb iparágat, hiszen gazdaságosabb és az erős szövésű anyagokhoz jobb választás volt a selyemnél. Jelentősége az évezredek alatt sem csökkent, termesztését idővel a többi kontinensen is meghonosították. Kolumbusz Kristóf mindig vitt magával kendermagot az utazásaira, hogy hajótörés esetén tudjon ültetni, és az így megtermesztett növényeket különböző célra felhasználhassa, de jótékony hatásaik miatt a magok étkezési célt is szolgáltak. E hatásokat később tudományos vizsgálatokkal is alátámasztották, így ma már biztosan tudjuk, hogy a kender magja kiemelkedően gazdag vitaminokban, ásványi anyagokban és esszenciális zsírsavakban. A kender termelése és Feldolgozása by Kocsmár Szabolcs. Hogy a kender jelentősége a következő évszázadokban csak tovább nőtt, azt meggyőzően bizonyítja, hogy a 16. és a 17. században a hajóflották alapfelszerelései – a kötelek, a vitorla, a tengerészruhák és a szállítózsákok – többnyire kenderből készültek, majd 1812-ben az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia az orosz kender birtoklásáért vívott háborút, melyhez rövidesen Napóleon is csatlakozott.
Az Egyesült Államokban először a 17. században vetették. Rostja jelentős nyersanyag volt a zsineg, fonal, kötél, kábelfonal és szövet gyártásában. A legtöbb anyagot, például kötelet és kábelfonalat, amelyekre az Oszmán haditengerészetnek szüksége volt, kenderszálból állították elő. Kender termesztés. Csatlakozz Te is a kender termesztők táborába!. Akkoriban leginkább a Fekete-tenger térségében termesztették. Oszmán kötélgyártást bemutató viaszfigura a Tokat Városi Múzeumban A kannabisz termesztése kiterjedt volt Samsun, Sinop, Kastamonu, Amasya, Çorum, Tokat, Yozgat, Ordu, Burdu, Urfa és Malatya tartományokra. Taşköprü, Vezirköprü, Gümüşhacıköy, Merzifon, Çarşamba, Terme, Ünye, Fatsa, Ödemiş, Tire, Suruç és Birecik járásokban is termesztették. Sinopban, Kastamonu, Taşköprü és Vezirköprü területén ipari kendert termesztettek, feldolgozták és különféle termékeket készítettek belőle. A helybéliek eladták a növények egy részét, a többit pedig szövetek, zsineg, kötél és zsákok előállítására használták fel. A régióban elkezdtek felbukkanni a kis családi gyártók műhelyei.
Hozzátette, a problémafeltárás és a jövőkép felvázolása szempontjából rendkívül fontos, hogy Algyőn a kormányzat, az önkormányzatok, a tudomány, a kutatás, a termelők és gyártók egyaránt képviseltették magukat. "Azt látjuk, hogy a világon egyre fontosabbak a természetes anyagok, a biotermesztéssel előállított termékek, óriási kereslet jelent meg ezen a piacon. A kender kapcsán nem csupán a kötélkészítésre kell gondolni, 25 ezer féle termék készíthető ugyanis ebből a sokoldalú ipari növényből" – mondta el Kakas Béla. A megyei elnök kérdésünkre elmondta, ezen a területen Magyarország világpiaci hátrányainak ledolgozása szempontjából van jelentős szerepe az olyan átfogó, minden szegmenst érintő fórumnak, mint az algyői tanácskozás. "Meg kell ismerni és értelmezni kell a legújabb technológiákat, kutatás-fejlesztési eredményeket, de az is biztos, hogy nemzeti összefogás és támogatás nélkül nem lehet jelentős eredményeket elérni" – közölte az elnök. A megye szerepével kapcsolatban elsősorban a folyamatok koordinálását emelte ki Kakas Béla, hiszen mint elmondta, a fórumon elhangzottak alapján egyértelmű, hogy nem elegendő kizárólag vetőmagban vagy épp rostban gondolkodni, komplex módon kell kezelni a kérdést ahhoz, hogy eredményeket lehessen elérni.
Hagyomány és gazdasági erő egyben "Hazánkban még az nem dőlt el végérvényesen, hogy ha majd a kender újból feléled, milyet és mennyit fogunk termeszteni, de hogy termeszteni fogjuk, annyi bizonyos, mert ami Nyugat-Európának jó, az jó Magyarországnak is. " Ezekkel az optimista mondatokkal fejezi be Bócsa Iván A kender és termesztése című, 2004-es könyvének bevezetőjét, amiből gyorsan levonhatjuk a következtetést, hogy a kenderfeldolgozó ipar jelenleg Csipkerózsika-álmát alussza, de mintha már mozognának a szemhéjai. Az elmúlt évek alapján viszont már az is látszik, hogy Magyarország mégsem kíván maradéktalanul azonosulni a nyugat-európai normákkal, nehogy a végén gyarmatként végezze. Ezt elkerülendő a hangsúlyt a pálinkafőzésre fekteti, miközben nem sok híja volt, hogy a kenderlevél mint szimbólum használatát is betiltsa, megfeledkezve az ország egykor igen kiterjedt és dicsőséges kenderiparáról. Hogy mindez miként fogja befolyásolni az ipari kendertermesztés hazai jövőjét, arról most még csak találgatni lehet, de az aktuálpolitikai kérdések firtatása helyett hasznosabb annak vizsgálata, hogy milyen szerepet játszott és játszik országunk és a kelet-közép-európai régió életében az úgynevezett hasznos kender, azaz a Cannabis Sativa termesztése és feldolgozása.
Fonás A fonás legrégibb eszköze a guzsaly, melyet ritkábban a hónuk alá fogtak. A rúd felső részére kötötték a szöszt, melyből bal kézzel eresztette, és állandóan nyálazva sodorta a szálat, míg jobb kezével egyenletesen az orsóra tekerte. A guzsalyok között nagyon sok faragott, gazdagon díszített példányt található, amit a legény ajándékozott szeretőjének. A XVIII. század végén jelent meg a Kárpát-medencében a lábbal hajtható kerekes guzsaly, a rokka. Neve végső soron olasz eredetű, de hozzánk feltehetően német-osztrák közvetítéssel jutott el. Bár e lábbal hajtható szerszámmal azonos idő alatt többet lehet fonni, mégis nehezen terjedt el, és csak lassan szorította háttérbe a guzsalyt. Egyes területeken jóformán meg sem honosodott (Bodrogköz), mert megjelenésekor a kender házi feldolgozása már kezdett háttérbe szorulni. A fonás nemcsak munka, hanem szórakozási lehetőség is, mert mellette nyugodtan lehet beszélgetni. Külön tartottak fonót a növendék, az eladó lányok, a fiatalabb és idősebb asszonyok.