(Csokis piskóta, sűrített tejes-kakaós krém, csokoládés öntet) Reggeli harmat (1050Ft/szelet) Mintha szerénykedve reppenne az égben a hajnal. A légkör tele van friss illatokkal. Ébresszétek fel kedveseteket egy csepp Reggeli harmattal! Marcipános-túrós golyók, belefullasztva csokoládés és vaníliás vajas piskótába, hozzáadva egy vaníliás krémréteg - egy csodás nap alapja! (Csokis és vaníliás piskóta, marcipános-túrós golyók, vaníliás főzött krém) Sacher (900Ft/szelet) A zseniális Franz Sacher világhírű tortája. Bécs névjegykártyája. Dús csokoládés torta, vékony barack lekvár és csokoládémáz réteggel. (Sacher csokoládés piskóta, baracklekvár ral töltve, csokoládémázzal bevonva) Seherezáde meséi (800Ft/szelet) Lenyűgöző történet, hóbortos összefonódása a fantasztikusnak és a reálisnak. Vaniliás gyümölcsös tarta de chocolate. Ennek tükröződését találhatjuk meg a csokoládés mousseban, egy különleges, láthatatlan vonással, narancshéjjal. (Kakaós piskóta, csokis narancshéjas mousse) Szindbád utazásai (850Ft/szelet) Merüljön el a mesébe és érezze Szindbád utazásainak sötét és világos oldalait, ízlelje meg a csokoládé és a gyengéd túrós krém fantasztikus kombinációját!
Zsófi torta, vanília torta Recept 1 db 23 cm átmérőjű tortához Piskóta 6 db tojás kettéválasztva 120 g cukor 120 g liszt 1 vaníliarúd kikapart belseje Elkészítés A sütőt előmelegítjük 160 C-fokra. A sütőkarika alját becsomagoljuk sütőpapírral. A tojás sárgáját habosra keverjük. A tojás fehérjéből és a cukorból, nem túl kemény habot verünk. Olyasmi állaga legyen, mint a tejfölnek, amikor nincs kikeverve. A felvert sárgáját, a vaníliát és a felvert fehérjét óvatosan összeforgatjuk. Apránként óvatos mozdulatokkal belekeverjük a lisztet. Habkártyával a sütőkarikába szedjük, és felhúzzuk a karika széléig, így homorú formát adva a piskótának. 40-45 perc alatt készre sütjük a piskótát. Vaníliakrém 1 liter állati tejszín, (vagy a jobb tartás érdekében fél liter állati és fél liter növényi tejszín) A tejszínt felforraljuk, majd elkeverjük benne a fehércsokit. Vaníliás-gyümölcsös torta! - .. Ezt a főzetet lehűtjük kb. 5 fokosra majd lassú fordulatszámon türelmesen kihabosítjuk.
Elkészítés: 1. Hagyományos módon piskótát sütünk, majd kihűtjük, és a tortaformában hagyjuk. 2. A krémhez a pudingot, a zselatint, a tojás ok sárgáját, a cukrot, a lisztet egy kevés tejjel csomómentesre keverjük, majd beleöntjük a maradék tejbe, és sűrűre főzzük. 3. Közben a tojás ok fehérjéből kemény habot verünk. Lassú tűznél a pudinghoz dolgozzuk a margarin t és a kemény tojás habot. 4. Ráöntjük a krémet a tésztára, és a krém tetejére szeleteljük a banánt. Vaniliás gyümölcsös torta de frango. 5. Az üdítőt a pudingporral és a cukorral sűrűre főzzük, és a banán tetejére öntjük. Tetejét tejszínhabbal díszítjük.
A vaníliakrémhez a kókusztejet, a xilitet és a vaníliaaromát kis lángos forrásig melegítjük, majd hozzákeverjük a sárgájákat és a zselatint is és párpercig forraljuk (ha csomósodik, akkor botmixerrel elkeverjük). Hűlni hagyjuk. Ha a gyümölcsös réteg lehűlt, rátesszük a másik tortalapot is és ráöntjük a langyos krémet. Szilárdulásig, ill. fogyasztásig hűtőbe tesszük. Közben rárakjuk a díszítést.
(Kakaós piskóta, csokimáz vékony réteg, vaníliás túrós-tejszínes krém) Trüffel (850Ft/szelet) Csokoládés piskóta, rummal áztatva, csokis-rumos krém, brutális csokidarabokkal, elűzi az őszi szomorúságot és jobb kedvre derít. (Kakaós piskóta, rummal áztatva, csokis-rumos krém csoki darabokkal) Glutén mentes (+5%/szelet) Tojás mentes (+5%/szelet) Tej mentes (+20%/szelet) Laktóz mentes (+20%/szelet) Cukor mentes (+20%/szelet) Kiegészítők választása: Torta felirat: Szál gyertyák: darab Szám gyertya: Tüzijáték: darab Tartó dekoráció (szatén vagy stassz szalag): darab Csomagolás választása: Karton doboz Thermo doboz Egyedi kép feltöltése:
Isten csodája, hogy végig meg tudtak állni a talpukon. Ne felejtsük el, hogy Tisza István, a nagy tekintélyű miniszterelnök, akit nem jellemzett az, hogy ostoba lett volna, így nyilatkozott: "Ady és a Nyugat levéltetűk a magyar kultúra pálmafáján! " A levéltetvek túlélték Tisza pálmafáját, az ország gazdasági, katonai, politikai nagyságából jóformán nem maradt ránk más, mint az ő csorbátlan, csorbíthatatlan nagyságuk. Ha valaki nem tudja fölérni ésszel, hogy ezt az örökséget nem lehet elherdálni, hát az ő baja. Ha valaki úgy érzi, jobban jártunk volna, ha inkább egy ipari, politikai nagyhatalom lennénk ma, hát bánkódjon fölötte. De bolond lenne az a magyar író, eltökélt bolond, aki a Nyugat nagyhatalmi rangjánál alább adná. " (Ottlik Géza: A Nyugatról) 1929-ben Osvát öngyilkos lett, Ignotus lemondott a főszerkesztőségről, a lap labilis anyagi helyzete tovább romlott. Móricz Zsigmond vállalta, hogy rendezi az adósságokat, cserébe szerkesztői rangot kért. Babits és Móricz mellett Gellért Oszkár lett a harmadik szerkesztő, de szerepe nem volt jelentős.
Szabó László nemzedék: Jékely Zoltán Kálnoky László Képes Géza Vas István Weöres Sándor Radnóti Miklós Zelk Zoltán Bálint György Halász Gábor Szentkuthy Miklós Szerb Antal A NYUGAT MEGSZŰNÉSE • 1933-tól Babits egyedül szerkeszti • széppróza háttérbe szorulása, leginkább versek megjelenése • Babits halálával megszűnt • utódja: Magyar Csillag (Illyés Gyula, Schöpflin Aladár). Babits halála a Nyugat halálát jelentette, de csak részben, mert az Illyés Gyula által szerkesztett Magyar Csillag (1941-1944) külsőleg változatlan formában, a Mikes emblémát is megőrizve a nagy előd folytatásának tekinthető. A húszas években a második-, a harmincas években a harmadik nemzedék írásai jelennel meg benne; majd a folyóirat összetartó erejének csökkenése egyre jelentősebb. • II. vhb. után a politikai közeg már nem enged egy ilyen demokratikus szellemű lapot • mindig mecénásokra szorult, anyagi támogatás nélkül nem valósult volna meg • szellemi kisugárzása évtizedes hatás a magyar irodalomra A Nyugat teljes sorozata megtekinthető megjelenési dátum és szerző szerint a Petőfi Irodalmi Múzeum digitális könyvtárában: Legutóbb frissítve:2016-08-22 14:18
Gyávább voltam és még ma is jobban szeretem az életet egy-két negyedóráig valaminek látni, mintsem elengedjem magam a mámor turista-kötele nélkül a meredélyen. " (Ady Endre: A magyar Pimodán) Célja, amely címadásában is megjelent, a magyar irodalom nyugati szintre emelése volt, legfőbb szempontjának az irodalmi értéket tekintette, szellemiségében a politikai, kulturális progressziót támogatta. A 19. század végének új stílusirányzatait és a nyugati irodalom legfrissebb törekvéseit egyaránt segítette az érvényesülésben. Ignotus és Osvát tehetségfelismerő képességének és következetességének köszönhetően a régiek mellett számos fiatal szerző kapott publikálási lehetőséget. Az első nemzedékhez Ady, Babits, Kosztolányi, Tóth Árpád, Karinthy, Kaffka Margit, Móricz, Csáth Géza tartozott, a húszas években lépett fel a második nemzedék, Szabó Lőrinc, Németh László, Tamási Áron, Gelléri Andor Endre, a harmadik nemzedékhez tartozott Radnóti, Weöres, Vas István. Kritikusok és esszéisták új csoportja is innen indult, Bölöni, Schöpflin Aladár, Gyergyai, Szerb Antal, Cs.
Előzetes tudás Tanulási célok Narráció szövege Kapcsolódó fogalmak Ajánlott irodalom Ehhez a tanegységhez ismerned kell a századvég magyar irodalmát a klasszikus modernség stílusirányzatait Ebből a tanegységből megismered a Nyugat célkitűzéseit, szerkesztési elveit, munkatársait a Nyugat jelentőségét a magyar kultúrtörténetben Mi jut eszedbe arról a szóról, hogy nyugat? Először talán az égtáj, majd valószínűleg Nyugat-Európa. Az utóbbi nemcsak földrajzi egységet jelent, hanem olyan civilizációs környezetet is, amelyhez Magyarország már az államalapítással csatlakozott. A latin írásbeliség, a nyugati egyház, a nyugati államberendezkedés döntő szerepet játszott hazánk történelmében. Magyarország számára mindig is a társadalmi és kulturális megújulás feltétele volt a nyugati orientáció. Részben ez tette lehetővé a XIX. század második felében az ország modernizációját. A század végére Budapest nyugati típusú világvárossá vált. A honfoglalás ezeréves évfordulóján adták át az európai kontinens első metróját, a millenniumi földalatti vasutat, a mai 1-es metrót.
A magyar irodalomban leginkább a modernség elsõ hulláma lelt visszhangra. Hazai központjává az 1908-ban alapított Nyugat címû folyóirat vált. A mûveiket itt meg- jelentetõ szerzõket három csoportba soroljuk. A Nyugat elsõ nemzedéke (némi leegy- szerûsítéssel) az 1910-es években vált közismertté, ide tartozik például Ady Endre, Móricz Zsigmond. Az 1920-as években fellépõ második nemzedékbõl most csak Márai Sándort és Németh Lászlót említjük, az 1930-as években induló harmadik nemzedékbõl pedig Radnóti Miklóst és Weöres Sándort. A modernség késõbbi kor- szakai – az avantgárd és neoavantgárd – már nem fértek bele a Nyugat értékvilágá- ba. Ezek kiemelkedõ képviselõje – Kassák Lajos – már más utakon járt. Ady most olvasott verse ugyanabból a gondolatkörbõl ered, amelybõl a nagy hírû folyóirat elnevezése, címe is. Ebben az eszmekörben a távoli vidék tekint a központ- ra, a periféria a centrumra. Ott élet fakad az életbõl, vet és arat a szellem – sugallja a vers. Itt viszont meddõ marad a föld, s a "szent humusz" éppúgy mûveletlen, mint az elme.
Az első nemzedékhez Ady, Babits, Kosztolányi, Tóth Árpád, Karinthy, Kaffka Margit, Móricz, Csáth Géza tartozott, a húszas években lépett fel a második nemzedék, Szabó Lőrinc, Németh László, Tamási Áron, Gelléri Andor Endre, a harmadik nemzedékhez tartozott Radnóti, Weöres, Vas István. Kritikusok és esszéisták új csoportja is innen indult, Bölöni, Schöpflin, Gyergyai, Szerb Antal, Cs. Szabó László – csak néhány név a legnagyobbak közül. Az első világháború idején a háborúellenes küzdelemben is szerepet vállalt a lap, írásai a humánum védelmében fogantak. A húszas években a folyóirat szellemisége nagyjából egységesnek volt mondható, Osvát helyett Babits lett a szerkesztő, az új nemzedék megjelenése is biztosította a lap egyenletesen magas színvonalát. "A Nyugat egy nagy lélekszámú országnak is fontos irodalmi és művészeti megmozdulása volna – olyasféle jelentőségű Európa történetében, ha át lehetne tenni más nyelvterületre, mint mondjuk a francia enciklopédistáké – nekünk magyaroknak pedig a reformkor után a legnagyobb erkölcsi és szellemi megújulásunk.
1908. január1-jén indult útjára a Nyugat. Az irodalmi és kritikai folyóirat első főszerkesztője Ignotus, szerkesztője Fenyő Miksa és Osvát Ernő voltak. Valójában a szellemi irányító Osvát volt, aki egyetlen lapaljnyi megjegyzéstől eltekintve sohasem írt a lapban. Puritán jelleme, elvhűsége, megvesztegethetetlensége, értéktisztelete az új magyar irodalom bírájává tette. Szerkesztői elve: a tehetség mindenek előtt. Szellemi függetlenséget hirdetett és a művészet önmagáért való nagyszerűségében hitt ( l'art pour l'art). A Nyugat a haladó polgári gondolkodás szabad szellemű orgánuma volt. Irodalmi és művészeti liberalizmust hirdettek meg a későbbi szerkesztők is. A századelő sokszínű művészeti stílusirányzatai találtak otthonra benne. Az aktuálpolitikai irányzattól mindig távol tartotta magát, a szellemi élet és a művészet szabadságát hirdetve sohasem vált rövid életű eszmék hirdetőjévé. Címlapján Beck Ö. Fülöp Mikes Kelemen emlékérméjének fotómásolata szerepelt. 1929-ig, Osvát Ernő öngyilkosságáig lényegében változatlan maradt a szerkesztőbizottság.