Nálunk a jogi doktorátus kvalifikáció, s mint ilyen kötelező. A formája azonban megvan. Előbb tudományos készültségen alapuló dolgozatot kell itt is benyújtani. Kolozsváron például egy egész nap szóbeliztető tanárnak sokszor két-három éjszakája van harminc-negyven ilyen doktori disszertáció átnézésére és megbírálására, pénzért árulják ezeket a disszertációkat és sokszor még a címét is megtartva, tíz-húsz doktori felavatást megél egy-egy ilyen jó öreg disszertáció. Nem akarom most se általában az egyetemi oktatás, se különösen a jogi oktatás minden baját érinteni, aki csak egy kissé is körülnéz figyelő szemmel közéletünkben, keservesen sokszor meggyőződhet e bajokról és e bajok eredményeiről. Felvételi követelmények az egyetemi képzéseken. Úgy az elhanyagolt egyetemi, mint a célját vesztő gimnáziumi oktatás kétségtelenül két legszívósabb és legerősebb gyökere kulturátlanságunknak, s mindenkinek, aki kulturális érzékkel bír, teljes lélekkel kell segítségére sietnie a kultuszminisztérium új államtitkárának, ki elsősorban e két gyökeret akarja kitépni szomorú közéletünk talajából.
Természetes aztán, ha a fiú átvergődik a gimnáziumon, lemond a patikusálmokról, mert úri gyerek például nem lehet patikus, úri gyerek jogásznak megy, mert jogászé Magyarországon a világ. Íme itt van az első találkozó pont az 1883. I. tvcikk és jogi oktatásunk bajai között. A gimnáziumi oktatás céljának ily megtévesztő látása szülte tehát mai oktatásunknak legfőbb bajait. Innen ered a túlterheltség kérdése is. A gimnáziumba tóduló nagyszámú oda nem való elem miatt évek óta láthatóan süllyed az oktatás nívója. 1920. évi XXV. törvénycikk – Wikiforrás. Könnyítették az érettségit, félig-meddig kidobták a görögőt, s minden jel arra mutat, hogy a latin is követni fogja klasszikus testvérét. Sűrűn és fenyegetően hangzik a panasz, hogy a gimnázium nem a praktikus életnek nevel és be kell vallanunk, hogy mindaddig, amíg a gimnáziumi érettségi mindenféle továbbtanulásnak, sőt bizonyos hivatalokra való kvalifikációnak egyetlen lehetősége, addig e panaszoknak igazuk van, sőt addig oly intézetnek is meg tudom érteni a létezési posszibilitását, ahol a gimnáziumi diploma pénzért kapható.
A felvétel követelményei és feltételei Általános követelmények és feltételek doktori képzésre utolsó évfolyamos egyetemi hallgatók és egyetemi oklevéllel rendelkező személyek jelentkezhetnek (dokumentálni kell az oklevél minősítését); a képzésben nappali tagozatos vagy levelező munkarendű hallgatóként lehet részt venni. Egyéni felkészülők is részesülhetnek (rész)képzésben. Az egységes felvételi pontrendszer (DE Doktori Szabályzat melléklet) Az egységes felvételi pontrendszer 100 megszerezhető pont ból áll, ami 3 kategóriából tevődik össze. Az első kategóriában a jelölt szakmai tájékozottságát, a doktori képzés során megvalósítandó kutatással kapcsolatos terveket, azok megalapozottságát értékeli a felvételi bizottság. Ennek felmérése történhet szóbeli vizsgán és/vagy írásban benyújtott pályázat, kutatási terv alapján. Maximum 40 pont szerezhető. A második kategória a jelölt korábbi tanulmányi eredményeit értékeli. Balogh Jenő államtitkár programja – Wikiforrás. Ez lehet a lezárt félévek tanulmányi átlagából képzett mutató és/vagy az egyetemi/mester képzésben szerzett diploma értékelése.
2., 3., 16., 17., 18., 20., 21., 96., 97., 103., 104., 105., 106., 107., ülésben; harmadszori olvasás: 1920. a 108. ülésben. ↑ V. ö. 3. § ↑ E t. végrehajtásáról az 1920. 27. 123, 033/V. K. M. r. intézkedik (Bp. 28. 222. ). Lásd még [ szerkesztés] 1928. évi XIV. törvénycikk a 1920. törvénycikk módosításáról
FELVÉTELI VIZSGA-FELVÉTELI KÖVETELMÉNYEK A jelentkezés kritériumait, valamint a felvételi eljárás általános szabályait (ideértve a beadandó dokumentumok listáját) az EDSZ 14. paragrafusa tartalmazza, ami itt érhető el: A felvételi döntés a beadott jelentkezési anyagok előzetes véleményezésén és a szóbeli vizsga eredményén alapul. A beadott anyagok elbírálásának szempontjai: a tudományág körébe eső tantárgyak vizsgajegyei, a diplomamunka témája és minősítése, a tudományos (pl. TDK) tevékenység, a kutatási elképzelés kidolgozottsága. A kutatási tervvel szembeni elvárások: Tartalom: – Cím – Kérdésfelvetés és a várható eredmények. – A téma relevanciája, a kacsolódó szakirodalom áttekintése – A tervezett kutatás felvázolása: kutatási probléma, megközelítés és módszertan ütemterv és megvalósíthatóság – Irodalomjegyzék. Terjedelem: 10-15 oldal (irodalomjegyzékkel) A szóbeli meghallgatás a jelentkező intellektuális kapacitását és tudományos munkára való alkalmasságát ellenőrzi. Ezen kívül, amennyiben a jelentkező nem rendelkezik angol nyelvvizsgával, a szóbeli meghallgatás során a bizottság a jelentkező angol nyelvtudását is ellenőrzi.
Maximum 30 pont szerezhető. A harmadik kategória a tudományos "előélet" értékelésére szolgál, dokumentált produktumok (közlemény, TDK dolgozat, stb. ) alapján kaphatók pontok. A pontozható teljesítmények azonosak a DE Tehetséggondozó Programjának Szabályzata II. 2. c) pontjában leírt, teljesítmény-kreditekkel elismerhető produktumokkal. Maximum 30 pont szerezhető. A pontozást a doktori felvételi bizottság az alábbi sávok figyelembevételével alakítja ki: 20–30 pont: elsőszerzős referált folyóirat közlemény ("in extenso") OTDK díjazott előadás, I–III. helyezés országos tervpályázat, I–III. díj (vagy a terv megvétele) igazolt hazai vagy nemzetközi művészeti, szakmai versenyhelyezés 10–20 pont: nem elsőszerzős referált folyóirat közlemény elsősszerzős, nem helyi és nem TDK előadás, poszter OTDK előadás (és/vagy pályamunka), nem díjazott országos tervpályázat, nem díjazott 0–10 pont: nem elsőszerzős, nem TDK előadás, poszter előadás helyi, hallgatói (nem TDK) konferencián tervek kiállítása nyilvános kiállításon igazolt hangverseny fellépés A felvétel követelménye egy középfokú (B2) komplex (korábban C típusú) államilag elismert nyelvvizsga, erre pont nem adható.
A gimnáziumnak; mint a legmagasabbfokú középiskolának, csakis bizonyos mértékű általános műveltséget kell adnia és az egyetemre előkészítenie, mihelyst oda degradálják, hogy bármilyen gyakorlati pályára való előkészülésnek egyetlen, lehetősége, joga van bárkinek túlterhelése, praktikátlansága ellen tiltakozni. A gimnáziumnak valami pénzre nem válthatót kell adnia: meg kell adnia a mélyről gyökerező műveltségnek lehetőségét. Aki régletelt tanulóéveiből megtartott annyit magának, hogy önmagát továbbképezve, szomjas és kereső pillanataiban évezredeken keresztül át tud nyúlni Homerosért és az ő világáért, aki megtanulta ismerni, érezni és értékelni az emberiség és az emberek egész múltját, nem fog soha panaszt emelni a gimnázium ellen, amely segédkezet óhajtott és véletlenül tudott is neki ebben adni. Nem egészséges dolog a gimnáziumot nyolcosztályú, korcspolgáriskolává lefokozni, ahelyett hogy a polgáriskolát egészítenék ki nyolcosztályúvá és megadnak neki mindazt, amit az 1883. t: cikk a gimnáziumi Érettséginek ad.
Fruskák, Zsuzskák, Dorottyák, Járjátok a bolondját: Dínomdánom vigalom, Nincs a táncra tilalom! Maskarások, bolondok, Rázzátok a kolompot: Takarodjon el a tél Örvendezzen, aki él!
A lényeg, hogy megszabaduljunk a "téltől", ami egy külön program is lehet. Olvasd el ezt a cikkünket is! 21 jelmezötlet gyerekeknek! Fotó: A -on