A volt polgármester szerint "ilyen gyík főpolgármestere még soha nem volt a városnak". Az elmúlt 15 évben Bús Balázs a kifinomult kultúrával próbálta azonosítani magát Óbudán. Ehhez képest az utóbbi időben egyre gyakrabban mutatja meg a valódi arcát. Jó példa erre, hogy a vállalhatatlan kijelentéseiről híres Demeter Szilárddal barátkozik, aki a magyar irodalom jelentős részét bedobná a kukába. Bús Balázs lealacsonyító, alpári stílusban beszélt Budapest főpolgármesteréről | Ez a lényeg. De Bús maga is egyre többször mutatja ki a foga fehérjét. Itt van erre egy újabb példa: Úgy tűnik, a volt polgármester egyre nehezebben bírja a kampányt. Legalábbis "gyíknak" nevezni Budapest megválasztott főpolgármesterét olyan szintű tiszteletlenség és bunkóság a fővárosi emberekkel szemben is, amire alig találni szavakat. És ezek után még az óbudai emberek bizalmát kéri, hogy a III. kerületi embereket képviselje a parlamentben. Még mit nem! Egyszer már leküldtük a Búsba, idén sem lesz ez másképpen!
Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1946. december 20. Főszereplők: Karády Katalin, Gombaszögi Ella - Violetta, Fejes Teri, Somogyi Nusi, Latabár Kálmán, Nagy István, Gozmány György, Zentay Ferenc, id. Latabár Árpád. Rendező: Tihanyi Vilmos. Karnagy: Endre Emil. Díszlet: Bercsényi Tibor. Karády Katalin, Fejes Teri, Gombaszögi Ella ruhái a Szitanágay-szalonban készültek. Revükoreográfia: Rudas-fivérek. "Fekete liliom Különösen tetszett Kemény Egon szép és ragyogóan hangszerelt muzsikája. Ábrahám Pál legjobb barátja és állandó hangszerelője eddig csak egy saját művel jelentkezett a zenés színpadon, az 1929-ben bemutatott Kikelet utca 3 című darabjával. A Fekete liliom 18 évi szünet után született, és mindenki megállapította, milyen sajnálatos volt ez nagy kimaradás, hiszen Kemény Egon muzsikája lehári s kálmáni nívót képviselt, ugyanakkor magán viselte a modern zenei irányzatok stílusjegyeit. Rátonyi Róbert: Operett I. -II. " Filmjei [ szerkesztés] Kísértetek vonata (1933) Pardon, tévedtem (1933) Egy éj Velencében (1934) Mindent a nőért!
A városközponttól 5 percnyire csendes, forgalommentes, természethez közeli területen helyezkedik el. Az összesen 17936 m2 terület több helyrajzi számon... 110 000 000 Ft Alapterület: 66 m2 Telekterület: n/a Szobaszám: 3 Szentgotthárdon, a vasútállomástól és busz pályaudvartól egyaránt 5-10 percnyi sétára eladóvá vált egy első emeleti, felújításra szoruló lakás. Az erkélyéről kilátás nyílik a Rába folyóra. A ház egy zsákutcában található, így biztosított a nyugalom a környéken. A lakásb... 19 500 000 Ft Alapterület: 17936 m2 Telekterület: n/a Szobaszám: n/a Vas megyében Szentgotthárd belterületén, de csendes, nyugodt környezetben eladó - a tulajdoni lapokon kivett beépítetlen terület, kivett közforgalom elől elzárt magánút, kivett lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezéssel szereplő - összesen 17936 m2-es ingatlan. A te... 110 000 000 Ft Alapterület: 400 m2 Telekterület: n/a Szobaszám: n/a Szentgotthárd rábafüzesi részén a határátkelőhely közelében egy korábban panzióként működő épület eladó.
Az Érd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Jegyzője által kiadott, 2019. június 13-án kelt adó és értékbizonyítvány az ingatlan forgalmi értékét 24. 500, - Ft – azaz huszonnégyezer-ötszáz forint - összegben határozta meg. A vagyonrendelet 28. § (1) bekezdése alapján a vagyon tulajdonjogának vagy vagyoni értékű jognak az ingyenes megszerzéséről, vagyontárgy felajánlásának elfogadásáról a 25. § szerint a tulajdonosi jogokat gyakorló – jelen esetben a Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Bizottság - jogosult dönteni. Kérem a T. Bizottságot, tárgyalja meg az előterjesztést, és hozza meg döntését! Érd, 2019. június 21. Szabó Béla HATÁROZATI JAVASLAT A Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Bizottság - az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 13/2012. ) önkormányzati rendelet 28. § (1) bekezdésben foglalt jogkörében eljárva – úgy dönt, hogy az Önkormányzat a tulajdonát képező, Érd belterület 23159/6 hrsz-ú, 49 m² nagyságú, kivett közforgalom elől elzárt magánút megnevezésű ingatlant ajándékként elfogadja.
Arról kellett dönteni, hogy a közforgalom elől elzárt magánút fogalmi elemeinek megfelel-e, amivel összefüggésben az Alkotmánybíróság felhívta a figyelmet arra, hogy az út mindenkori tulajdonosának kötelessége az út jogi helyzetének a hatályos jogszabályoknak megfelelő rendezése, így az esetleges változásoknak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetése is. A Kúria döntésének indokolásával összefüggésben az AB megállapította, hogy az részben azt vizsgálta, milyen feltétellel kezelhető egy út közforgalom elől el nem zárt magánútként (az ingatlan-nyilvántartási feltüntetés), majd e feltétel hiányából mégis arra következtetett, hogy a jogvita tárgyát képező út nem közforgalom elől elzárt magánút. Nem ad tehát magyarázatot az indokolás arra, mi alapján mondta ki a Kúria, hogy az út közforgalom elől el nem zárt magánút, ahogyan arra sem, hogy az út státuszának megváltoztatására irányuló hatósági eljárás, illetve engedély hiányában mi alapján foglalt állást a Kúria éppen a közforgalom elől el nem zárt magánúti státusz mellett.