Értékelések (3) Meg vagyok elégedve. Ajánlom ismerőseimnek is. Nagyon kényelmes, igazi hordható lábbeli. A Medicus termékekkel eddig elégedett voltam, illetve vagyok.
4 495 Ft 8 990 Ft 27% áfával Easy Street (3) Szín: kék Válassz méretet Ingyenes szállítás 9. 900 Ft felett 13 óráig megrendelve, másnap szállítva (munkanapokon) Visszavétel üzleteinkben és 30 nap a visszaküldésre Termékinformáció Szín: kék Cikkszám: 11262040 Sarokmagasság (cm): 4, 3 cm Sarok típusa: telitalp Fűzés: tépőzár Bélés: nem Különleges tulajdonság: kivehető belsőtalp Szélesség: G szélesség, közepes Termék anyaga Felsőrész: szintetikus Belsőrész: szintetikus, textil Talpbélés: szintetikus Járótalp: szintetikus Szállítási díj és visszaküldés 9. 900 Ft kosárérték felett előre fizetés esetén INGYENES utánvétes fizetés esetén bruttó 300 Ft 9.
Értékelések (3) Kényelmes jó minőségű lábbeli. Csak ajánlani tudom. Elégedett vagyok. Szép és kényelmes! Jó minőségü! Ajánlom másoknak is.. Meg vagyok elégedve a termékkel
Laza talajon eleve hazárdjáték közel két és fél mázsával hülyéskedni, sokkal érdekesebb, hogy ez az irgalmatlan tömeg csak akkor érződik, ha tologatjuk a motort, menet közben az ólomnehéz Crosstourerhez hasonlóan elég ügyesen le tudja tagadni a súlyát, egyedül a már paráztató mértékű vészfékezéseknél érezni, hogy a vártnál nagyobb tömeggel kell megbirkózniuk 310 milliméteres tárcsáknak. Nagyon büszke is vagyok magamra, hogy ilyen rafináltan sikerült szóba hoznom az ezerkettes batárt, aminél minden szempontból ésszerűbb a 800-as. Honda vfr 800 teszt 1999.co.jp. Egyrészt jobban néz ki, másrészt csak pont annyival megy rosszabbul, amennyivel könnyebb és kezesebb. Ráadásul ezzel nem olyan könnyű megitatni 12-13 litert, a teszt végére az átlag 5, 8-ra jött ki, de hajtós üzemben is elvan 6, 5-ből, ha nem a végsebességet keressük Sopronig. Bár oldalnézetből a farokrész karcsú, az ülés széles és kényelmes Galéria: Honda VFR 800 X Crossrunner A Honda VFR800X-nek az ég világon semmi szégyenkeznivalója nincs a fő ellenfelekkel szemben, sokkal nyugodtabb, kényelmesebb és kiegyensúlyozottabb, mint a rendkívül gonosz és vad MT-09, és fél millióval olcsóbb, mint a lényegesen kidolgozottabb Tiger 800 XRx, és ami a lényeg: mind a kettőnél különlegesebb a műszaki tartalom.
Szöveg és képek: Varga Róbert (RSVRocky) A VFR modellcsalád története egészen a nyolcvanas évekig nyúlik vissza. Mára a japán gyártók sportos, magas teljesítményű gépei egyértelműen a soros négyhengeres erőforrásokon alapszanak, a VFR modellek szíve mégsem ilyen konstrukció. Már a kezdetektől V elrendezésű négyhengeres motorok szolgáltatják a sportos hangulatát a gépnek, ami a Hondánál nem ritkaság, hisz a MotoGP versenymotorjaikban is ezt az elrendezést alkalmazzák hosszú évtizedek óta (a bitang kétütemű NSR500 sem kivétel). A kezdetekben a kis VFR még 400, a nagy modell pedig 750 köbcentiméterrel büszkélkedett, amely számok a mai napra 800-ra és 1200-ra híztak fel. Tényleg ennyit változtak a piaci igények, és tényleg ekkora hengerűrtartalmakra van szükségünk? Honda vfr 800 teszt 1999 teljes film. Külsőre mai szemmel már egy kicsit testes, de egyáltalán nem divatjamúlt Na de utazzunk vissza 2002-be. Ekkor gyártották le tesztmotorunkat, ami akkor az egyetlen VFR modell volt a kínálatban, a maga közel 800 köbcentiméterével.
Ez a legenda egyébként kicsit túlzás, a vezérlés váltásáról egy tört pillanatnyi torpanás, és az utána következő izgalmas üvöltés tájékoztat, mintsem a hirtelen veszedelmesen elszabaduló lóerők – még kanyar közepén sem volt különösebben stresszes a dolog. Egy ismerősöm mesélte, hogy még a '90-es években volt egy Yamaha XJ650 Turbója, amivel mindenki elesett a próbakörön, annyira hirtelen és gonosz módon érkezett meg az erő. Na, a VFR-nél ilyesmiről szó sincs. Az első VFR800X-et amolyan univerzális motornak szánták, volt hozzá ideológia és európai sztártervező is. Az már az én teóriám, hogy a japánoknak egyszerűen nem jön be, ha messziről igazolnak egy csatárt, egyszer itt volt Teofilo Plaza az első Crossrunnerrel, meg a Subaru mellényúlása szerencsétlen Andreas Zapatinas-szal, ez pedig elég minta, legalábbis ahhoz képest, hogy nem nagyon követem a gyári emberek életútját. Tehát az első VFR800X hiába volt jó motor, a sikertelenségének tökéletes szimbóluma, hogy Mesterházy Attila vett magának egyet.
A tervezők próbálták megtalálni a tökéletes egyensúlyt a sportosság és a kényelem közt, és ez csaknem sikerült is. Alkalmas komfortot kínál hosszabb túrákhoz is, de ha odatekered neki a gázt, ki lehet hozni a sodrából egy kis ámokfutáshoz. Persze az elmúlt 16 év alatt rengeteg elektronikai segédeszköz jelent meg ebben a kategóriában is, de ha a motorozás élményét keresed túráid során, azt a jó öreg VFR is megadhatja neked. Még ma is jól mutat, és a megbízhatóság miatt sem kell aggódnod, mert ezek a blokkok általában 100 000 kilométer felett teljesítenek. A VTEC szelepvezérlés miatt a szervizintervalluma rövidebb lehet a japán konkurenciánál, de ha megkedveled a motor karakterét, akkor ez nem fog visszatartani attól, hogy hosszú társra lelj benne! A VFR túrázáshoz alkalmas komfortérzetet teremt, mégis sportolóhoz méltó sprintbe tud kezdeni, ha kellően meghúzod a bajszát
Viszont ha nyugodt túrázás során el akarjuk kerülni a VTEC hatást, akkor szinte csak 3 és 6 ezres fordulatszám tartomány közt motorozhatunk, így túramotorhoz képest sokat kell dolgoznunk a váltóval. Megemlítendő továbbá a motor hűtési problémája. Habár a mai szemmel már nem annyira kompakt a vas, tervezésének idején, még a kétezres évek elején mindent megtettek, hogy az legyen. Ennek legnagyobb áldozata a hűtés lett, mivel a V-motor kiszorította a hűtőt az általában megszokott pozíciójából, és mindkét oldalra felkerült 1-1 kisebb hűtőradiátor, mint például a Benelli TnT esetében is. Emiatt a motor hajlamos a túlmelegedésre, városban pedig állandóan forgatja a ventilátorokat. Természetesen emiatt nem kell elvetni a típust, a ventilátorok szépen visszahűtik a gépet, mégiscsak egy bevált konstrukcióról beszélünk. Az oldalt elhelyezett hűtőradiátoroknak keményen meg kell küzdeniük a motor túlmelegedése ellen TM ítélet: A sport-túra kategória a kettősségről szól, a VFR pedig teljesíti mindazt, amit egy sport-túra motortól elvárhatsz.