Ebben a relativitás axiómájának újabb következményét mutatta meg, a híres egyenletet, mely szerint a test energiája (E) nyugalomban megegyezik a tömeg (m) és a fénysebesség (c) négyzetének szorzatával. Einstein ennek az egyenlőségnek komoly jelentőséget tulajdonított, mert megmutatta, hogy a tömeggel rendelkező részecskéknek nyugalomban is energiája van. Lise Meitner osztrák–svéd fizikusnőnek a tömeg-energia ekvivalencia alapján sikerült megadni a maghasadás elméleti leírását.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. E=mc² átirányít ide. Az albumot az E=MC² (album) címen találod. A tömeg-energia ekvivalencia a speciális relativitáselmélet egyik következménye, mely szerint a test nyugalmi energiája (E) megegyezik a tömeg (m) és a fénysebesség (c) négyzetének szorzatával: E = mc 2, azaz a tömeg és az energia arányosak egymással. A mikrovilágban is igazolódott a leghíresebb képlet. A tömeggel rendelkező részecskéknek nyugalomban is energiája van, ún. "nyugalmi energiája", mely különbözik a mozgási és a helyzeti energiától. Ennek ellenére a legtöbb tudós ezt csak egy különlegességnek tekintette az 1930-as évekig. Konkrét példák az alkalmazására A tömeg-energia ekvivalenciával magyarázható, hogyan képesek a nukleáris fegyverek hatalmas energiát termelni. Ha megmérjük az atommag tömegét, és elosztjuk a tömegszámával - melyek közül mindkettő könnyen mérhető –, kiszámolható, mekkora energia van az "atommagba zárva". Ez lehetővé teszi, hogy kiszámítsuk, mely atommag-átalakulások járnak energiafelszabadulással, és mekkorával.
Kétdimenziós hasonlattal ezt úgy képzelhetjük el, mintha egy gyűrött kockás papírlapot úgy írnánk le, hogy a négyzetrács minden pontjában megadjuk az adott pontnak a sík asztallap feletti magasságát. Könnyen belátható, hogy minél kisebbek a kockák a papíron, vagyis minél sűrűbbek a rácspontok, annál pontosabban tudjuk visszaadni a felület jellemzőit. A fizikusok persze nem két-, hanem négy dimenzióban (3 tér és 1 idő) számolnak, és a keresett mennyiség sem pusztán egy magassági adat. A tömeg energia ekvivalencia egyenletben E egyenlő Mc2-kréta fórumon — Stock Vektor © HitToon #61082963. Ilyen feladat megoldásához csak szuperszámítógéppel érdemes hozzákezdeni. A világ egyik legnagyobb teljesítményű számítógépe, a németországi Jülich kutatóközpont szuperkomputere kapacitásának felét csaknem egy évig ez a feladat kötötte le. A kvanumszíndinamikára alapozott számítások megmutatták, hogy a hiányzó tömeget a részecskék mozgási energiája és a közöttük zajló kölcsönhatások hordozzák. A számított eredmények pontosan visszaadták az ismert kísérleti tényeket. Ezzel a parányi részecskék világában is igazolták a tömeg és az energia egyenértékűségét.
?. Ebben a relativitás axiómájának újabb következményét mutatta meg, a híres egyenletet, mely szerint a test energiája ( E) nyugalomban megegyezik a tömeg ( m) és a fénysebesség ( c) négyzetének szorzatával. Einstein ennek az egyenlőségnek komoly jelentőséget tulajdonított, mert megmutatta, hogy a tömeggel rendelkező részecskéknek nyugalomban is energiája van. Ennek ellenére a legtöbb tudós ezt csak egy különlegességnek tekintette az 1930-as évekig. Lise Meitnernek az osztrák–svéd fizikusnőnek a tömeg-energia ekvivalencia alapján sikerült megadni a maghasadás elméleti leírását.
Az urán maghasadáskor felszabaduló energia kiszámolható, ha tudjuk az urán atommagjának tömegét és a keletkező atommagokét: a kettő különbségének megfelelő energia meghatározható E = mc 2 képletből, ez lesz a felszabaduló energia. Hasonlóan, ha egy részecske az antirészecskéjével találkozik (például elektron pozitronnal), kölcsönösen megsemmisítik egymást ( annihiláció), és a felszabaduló energia általában két foton formájában távozik. (Az impulzusmegmaradás miatt kell kettő. ) A fotonok összenergiája szintén az E = mc 2 képletből számolható, ahol m a két részecske össztömege. Érdekes tény, hogy a Nap csupán a kisugárzott elektromágneses sugárzás miatt (kb. 3, 7 · 10 26 W) másodpercenként 4 millió tonna (4 · 10 9 kg) tömeget veszít. Figyelembe véve, hogy a Nap tömege 2 · 10 30 kg az eddig elvesztett tömege jelentéktelen a teljes tömeghez képest. Története Einstein csodálatos évében ( Annus Mirabilis, 1905) írt negyedik dolgozatának címe " Függ-e a test tehetetlensége az energiájától? ".
Igazi könnyed nyári étel, amely a nyári melegben gyorsan a kedvencünkké válhat. Ráadásul az elkészítése sem vesz túl sok időt igénybe. Hozzávalók 2 db közepes sárgadinnye 2 dl tejszín fahéj szegfűszeg reszelt citrom héja vanília aroma őrölt gyömbér méz 4 dl tej Elkészítés A dinnyéket vágjuk félbe, a magokat szedjük ki, majd a dinnye húsát vágjuk apró kockákra és pároljuk puhára. Míg hagyjuk kihűlni, készítsük el hozzá a szirupot. Ehhez egy kevés vízbe szórjuk bele a fűszereket és forraljuk össze, majd a kihűlt sárgadinnye darabokat turmixoljuk össze tejjel. Miután kész a turmixunk, adjuk hozzá a fűszeres szirupot, majd melegítsük fel az egészet és folyamatos kevergetés mellett adjuk hozzá a tejszínt is befejezésként. Rózsavizes sárgadinnye krémleves citromfüves mentás habbal. Tálalás előtt pedig mindenképp érdemes lehűtenünk az egészet. Ezt is ajánljuk: Ezek a sárgadinnye jótékony hatásai - Ezért is érdemes fogyasztani! Fotó, Leadké Oldalak
x + mező hozzáadása Milyen alkalomra? Sárgadinnye. Ballagási receptek Egészséges ételek Hétköznapi receptek Húsvéti receptek Karácsonyi receptek Szilveszteri receptek Születésnapi receptek Valentin napi receptek Vasárnapi receptek Nemzetek konyhája Afrika Amerikai Angol Francia Görög Indiai Japán Kínai Magyar Mexikói Olasz Orosz Osztrák Spanyol Szerb Szlovák Török Miben készül? Bogrács Botmixer, turmix Főzőlap Hűtő Kenyérsütő Mikró Sütő Allergiásoknak? Cukormentes receptek Diétás receptek Gluténmentes receptek Tejmentes receptek Tojásmentes receptek Vegetáriánus receptek Rólunk Impresszum Felhasználási feltételek Adatvédelmi tájékoztató Szerzői Jogi Problémák Copyright Infringement Notification © Copyright 2014 Minden jog fenntartva Designed by maxgraphics. Programmed by.
Hagyományos húsvéti ételek Közeleg a húsvét, lassan meg kell tervezni a húsvéti menüt, amelynek minden családban vannak fix, kihagyhatatlan elemei. Ilyen például a húsvéti sonka tormával és a fonott kalács, amelyeket szinte kötelező elkészíteni húsvétkor. De a töltött tojás, tojássaláta, sárgatúró, pogácsa, sonka- és sajttekercs, a répatorta vagy a linzer sem hiányozhat a húsvéti asztalról. A hidegtálakhoz készíthetünk göngyölt húst, egybesült fasírtot és salátát is. Hogy le ne maradjon semmi fontos a bevásárlólistáról, összegyűjtöttük azokat a recepteket, amelyek részei a hagyományos húsvéti menünek, a levestől a főételen át a desszertig megtaláltok mindent, és a húsvéti reggeli fogásait is elmenthetitek.
Leírás A dinnyét turmixoljuk le. A tejszínt, a mézet, a muskotályos bort és a finomra vágott friss gyömbért jól összekeverjük. Ezek után, adjuk hozzá a leturmixolt dinnyét. Porcukor és frissen facsart citromlé hozzáadásával tehetjük még ízletesebbé, a pikáns levesünket.
A rendező borús jötvőt fest elénk: a vámpírok és emberek között dúló háborúknak köszönhetően kietlen a világ: a vérszívókat a Papok kiírtották ugyan, és az utolsó "példányokat" bebörtönözve őrzik, az emberiség szinte kihalt: a túlélők magas falakkal védett, sötét városokban élnek. Az Egyház a legfelsőbb szerv, aki mindent kézben tart. Mindenkit ellenőriznek, virtuális és egyben kötelező gyónás-kötelezettsége van minden embernek, akár tetszik, akár nem...... ekkor azonban a városon kívül, valahol, a senkiföldjén, hirtelen vámpír-támadás történik, s az elrabolt áldozatok között szerepel főhősünk unokahúga, Lucy is... "Aki az Egyház ellen vét, az Isten ellen vét" - harsogják az utcai hangszórók, és a Pap tudja, hogy kérésével, miszerint ismét harcba szállna az unokahúga megmentése érdekében, az Egyházhoz kell fordulnia. Meg is teszi, ám az Egyház közel sem olyan lojális a legjobb emberével szemben, mint kellene, ezért a Pap szembefordul az Egyházzal, és a vámpír-horda után ered, hogy megmentse, vagy - ha már megfertőzték -, megölje Lucy-t... A film borzasztó pörgős, és tele van nem várt fordulatokkal.