A momentumos politikus előnye behozhatatlan a fideszes Simicskó Istvánnal szemben. Behozhatatlan előnyre tett szert Orosz Anna, az ellenzék közös jelöltje Budapest 2-es számú egyéni választókerületében. A szavazatok 91 százalékos feldolgozottságánál a momentumos politikus a voksok 51, 39 százalékát szerezte meg Újbudán, ezzel elvitte a képviselői helyet Simicskó István elől. A választókerületben idén is Simicskó Istvánt indította a Fidesz–KDNP, de a politikus csak a szavazatok 41, 29 százalékát tudta megszerezni. XI. kerület - Újbuda | Orosz Anna önkormányzati képviselő (Momentum) - XI. kerület, 5. számú választókerület. A választókerületben Orosz Anna 10 százalékkal, vagyis több mint 4600 szavazattal vezet. Simicskó 2018-ban a szavazatok 42 százalékával nyerte meg a választást a DK-s Gy. Németh Erzsébettel szemben és szerzett egyéni mandátumot. Újbudán a harmadik helyen a Mi Hazánk jelöltje, Novák Előd végzett a harmadik helyen, de ez is csak a szavazatok 3, 11 százalékára volt elég. Mögötte Mendly Miklós, az MKKP jelöltje végzett. Az Orosz Annával készített portréinterjúnkat itt olvashatja: A választási eredményekről szóló élő közvetítésünket itt olvashatja.
Orosz Anna, a Momentum elnökségi tagja, és Fekete-Győr András pártelnök Forrás: Facebook/Orosz Anna Karácsony Gergely főpolgármester szintén titkolja, hogy milyen vakcinát kapott. A baloldali városvezető húsvétszombaton jelentette be, hogy megkapta az első oltást, "azzal a vakcinával, ami jutott". Mivel nem volt egyértelmű, hogy Karácsony mire tekint maradékként, ezért az Origo rákérdezett nála. Kommunikációs munkatársai azonban nem árultak el annál többet, mint amit főnökük korábban írt, és azt írták, hogy "a főpolgármester azt a vakcinát kapta, amelyik jutott, vagyis amelyik a háziorvosnál rendelkezésre állt". Orosz Anna lett a Momentum alelnöke. A baloldali politikusok azért titkolóznak, mert hónapok óta kampányolnak az életmentő vakcinák ellen, sokakat elbizonytalanítva, sőt lebeszélve az oltásról. A Momentum kifejezetten aktívnak bizonyult ebben: politikusaik több alkalommal is - mindenféle háttértudás nélkül - bírálták a keletről érkező oltóanyagokat. A párt elnöke azt követelte a kormány tagjaitól egy korábbi facebookos videóüzenetében, hogy amennyiben orosz vakcinát próbálnának behozni, és ahhoz nincs uniós jóváhagyás, akkor először maguknak adassák azt be.
A Momentum alelnöke, Újbuda alpolgármestere és országgyűlési képviselője 2019 | 2020 A Momentum további politikusai
Fekete-Győr eleinte nyilvánosan mindkét utóbbi jelöltet egyformán jónak tartotta, a hangsúlyt csak arra helyezte, hogy a párt nem a DK-s Dobrevben látja a változást. Ezután információk szerint a tandem támogatását preferálta, amikor felmerült, hogy Márki-Zay és Karácsony közösen folytatnák a versenyt, később döntve el, hogy melyikük lenne a miniszterelnök-jelölt és melyikük a miniszterelnök-jelölt helyettese. (Pedig ez valójában kettejük visszalépésekről szóló tárgyalásának csak egy köztes fejezete volt, sejteni lehetett, hogy az országos előválasztási bizottság ezt a megoldást nem fogja támogatni, ez végül egyszerűen a váratlanul jól szerepelt hódmezővásárhelyi polgármester, Márki-Zay taktikai javaslata volt. ) Miután kettejük között a visszalépések elmaradni látszottak, a Momentum arról döntött, hogy Márki-Zayt támogatja. Ez végül döntőnek bizonyult abban, hogy ezután az MSZP-Párbeszéd-LMP által jelölt Karácsony mégis visszalépett Márki-Zay javára. Ezzel eggyel közelebb lépett a Momentum ahhoz, amiről Fekete-Győr beszélt az előválasztás végén, azaz ahhoz, hogy királycsinálók lehetnek az összellenzéki kormányfőjelölt kiválasztásában.
Információk szerint a Márki-Zay melletti kiállást Orosz támogatta határozottabban, ami már jelezte pozíciója párton belüli erősödését. Elment, visszatért Orosz a Momentum kezdeti szakaszától, jelen volt a mozgalomban, amely a Nolimpiával, a budapesti olimpia megtartásáról kezdeményezett népszavazással jelent meg, amelyet megelőzve a Fidesz inkább lemondott az olimpia megszervezéséért zajló versenyfutásról. Az akció sikere alapozta meg a Momentum párttá alakulását. Orosz 2017-18-ban a párt elnökségi tagja is volt, ám miután a Momentum 2018-ban nem került be a parlamentbe, posztjáról lemondott, és a Political Capital elemzője lett. 2019 nyarán azonban visszatért, az önkormányzati választáson Újbudán mandátumot nyert, majd a testület alpolgármesterré is választotta, ezután tavaly nyáron a Momentum ismét beválasztotta az országos elnökségébe
2004. október 27. 11:00 É. Erdei András A Szovjetunió 1962-ben rakéta-telepítésbe fogott Kubában, az alig pár hónapja hivatalba lépett Kennedy szorult helyzetbe került. Szovjet terjeszkedés, amerikai dilemma Hruscsov, miután elemezte a Disznó-öbölben történteket, arra a következtetésre jutott, hogy John Fitzgerald Kennedy fiatal kora miatt még nem rendelkezik kellő tapasztalattal a diplomácia világában, ezért feszült, és kiélezett helyzetben könnyű lesz befolyásolni. Nem véletlen, hogy az 1960-as elnökválasztás idején Kennedynek `szurkolt`. Richard Nixont egyébként is a pentagoni héják mccarthysta barátjának tartotta. A bécsi csúcstalálkozón, 1961. júniusában, személyesen is találkozott a két vezető. A kubai rakétaválság | Történelemtanárok Egylete. Kennedy meglehetősen alárendelt szerepet játszott a megbeszélések alkalmával, s ez újabb megerősítést jelentett Hruscsovnak, hogy helyesen térképezte fel ellenfele személyiségét. Természetesen ennyi azért még nem lenne elengedő, hogy megértsük, miért kezdett bele Hruscsov a kubai rakétabázisok telepítésének őrületes tervébe.
[1] A szovjetek az amerikai előretörés és fokozott fegyverkezés ellensúlyozására döntöttek 1962 szeptemberében arról, hogy rakétákat telepítenek az USA -tól alig néhány kilométerre fekvő Kuba szigetére. Élelmiszer szállítmányoknak álcázott hajóik a "testvéri segítségnyújtás" keretében (Maskirovka hadművelet) titokban az újonnan kifejlesztett középhatótávú rakéták és kilövőállások alkatrészeit szállították a szigetre, ahol elindult kilenc rakétabázis építése. Ha a bázisok felépülnek, a két szuperhatalom erőviszonyai kiegyenlítődtek volna, sőt, a rakétatelepítés akár a szovjetek felé billenthette volna a mérleg nyelvét. Az I. világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig | Sulinet Tudásbázis. 1962 nyarán a CIA fokozottan figyelte Kubát, miután értesültek róla, hogy Fidel Castro testvére, Raul, az akkori védelmi miniszter váratlanul Moszkvába utazott. Augusztus végén az amerikai hírszerzés igazolta a korábbi gyanút, hogy a szovjetek fegyvereket szállítanak Kubába. A hírszerzők és a kubai emigránsok szovjet harci repülőket és légvédelmi állásokat láttak a szigeten, légi felderítők pedig olyan építkezéseket észleltek, amelyek akár készülő rakétaállások is lehettek.
Ezen a napon a Kuba felé tartó szovjet hajók megálltak vagy visszafordultak. Kennedy mindenképpen el akarta kerülni a fegyveres konfliktust, elrendelte, hogy minden amerikai hajón legyen oroszul beszélő tiszt. Emellett minden jogot magához vont – ezzel elkerülte, hogy valamelyik bátor katonai vezető elhamarkodott lépést tegyen "Amerika érdekében" jeligével. DUOL - A kubai válság, ami majdnem nukleáris háborút robbantott ki. ENSZ-válságtanácskozás: Október 26-án New Yorkban összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa, de a feszült ülést elnapolták, miközben a hírek arról érkeztek, felgyorsultak a rakétatelepítési műveletek. Az ENSZ ülésén egyébként Adlai Stevenson amerikai ENSZ-nagykövet bemutatta azokat a légifelvételeket, amelyek bizonyították a kubai bázisok létrejöttét, ezt a szovjet diplomata letagadta. Ahogyan a 13 nap című filmben is látjuk, az oroszok az egyik televíziós társaság tudósítóján keresztül tettek ajánlatot. Egy Alexander Formin nevű diplomata John Scali (ABC televízió) riporterrel találkozott. Scali vitte az ajánlatot a külügyminisztériumba október 26-án.
Később egyre több szovjet felségjelű hajót fedeztek fel a karibi térségben. Őszre kiderült, föld-levegő rakétákat telepített a Szovjetunió Kubában, melyekről az amerikai kémrepülők felvételeket is készítettek. Ezek 2000 kilométeres hatótávolságú rakéták voltak, amelyek kilövés után akár Washingtont is elérték volna – a rakétákra atomfegyvereket telepítettek. Miután a fotókat elemezték, kiderült, a bázisok folyamatosan épülnek a szigeten. Kennedy tanácsadói megosztottak voltak, egyesek azonnali légicsapással válaszoltak volna, mások a diplomáciai út helyességét szorgalmazták, valamint egy tengeri blokád bevezetését. Kubai rakétaválság. Hatrészes dokumentumfilm a Discoveryn az eseményekről: Kennedyn hatalmas nyomás volt, már csak azért is, mert a közvélemény semmit sem tudott a "veszélyről". Október 18-án fogadta a Fehér Házban a szovjet külügyminisztert, Andrej Gromykót, de nem hozta szóba a rakétabázisok kérdését, azt várta, majd kollégája teszi ezt meg helyett. Gromyko nem tette meg. 1962. október 20-án Kennedy összehívta legszűkebb tanácsadóit, és úgy döntött, a blokád lesz a helyes megoldás, így megindult a mozgósítás.
Bár Hruscsov valóban fokozni kezdte a fegyverkezést, 1962-re csupán körülbelül 25 interkontinentális rakétát állítottak hadrendbe. Ugyan a szovjetek számos rövid és közepes hatótávolságú rakétával rendelkeztek, ezek "csak" az USA nyugat-európai szövetségeseit fenyegették, magát Amerikát nem. Ezzel szemben az Egyesült Államoknak közel 75 interkontinentális rakétája volt, emellett több száz, tengeralattjárókról indítható rövid hatótávú rakétával is rendelkezett. Később, Eisenhower elnök, majd utódja, John F. Kennedy a vélt szovjet túlerő ellensúlyozására PGM-19 Jupiter típusú középhatótávú rakéták telepítését rendelte el Törökországba és Olaszországba. Kubai rakétaválság film. A középtávú fegyverek hadrendbe állítása felborította a hidegháborús egyensúlyt: míg az interkontinentális rakétákat viszonylag könnyen észlelheti a légvédelem, ezzel időt adva a válaszcsapásra, a középtávú fegyvereket (elvileg) anélkül is célba lehet juttatni, hogy az ellenségnek ideje legyen a visszavágásra, így az ilyen fegyverekkel rendelkező fél számára kísértést jelenthet az "első csapás" megindítása.
Hazárdjátékot űzött a világ sorsával, jó pókerjátékoshoz méltóan blöffölt, de az utolsó pillanatban megremegett a keze, és bedobta lapjait. A hatvanas évek nem kezdődtek túl jól Hruscsov számára. A mezőgazdasági termelés 1961-ben a megelőző öt év legrosszabb átlagát produkálta, köszönhetően a "szűzföldek" feltörése projektnek. A szovjet külpolitika sem a legszebb éveit élte, Kínával egyre feszültebbé vált a viszony, Albánia továbbra is a sztálini utat tartotta követendőnek. Berlin kérdésében sem sikerült döntő fordulatot elérni. A GRU (Glavnoye Razvedyvatelnoye Upravlenie) 1962 első felében két tökéletesen téves jelentést készített, amelyek szerint a Pentagon nukleáris első csapásra készül a Szovjetunió ellen. Nem nehéz kitalálni, milyen gondolatok kerítették hatalmába Hruscsovot a hír hallatán. Ráadásul azzal is szembe kellett néznie Nyikita Szergejevicsnek, hogy a rengeteg kudarc egy csapásra kipenderítheti a főtitkári bársonyszékből. A szovjet politikusok egyvalamit biztos megtanultak az idők folyamán: azt, hogy a hatalom megtartásának titka a sikerességben keresendő, nem pedig az adott realitásokban.
Kuba 1902-ben lett független, amikor a szigetet gyarmatként uraló spanyolokat az amerikaiak elűzték. A békekötéshez kapcsolódó Platt nyilatkozat azonban egészen 1934-ig nem biztosított teljes függetlenséget Kubának, mivel fenntartotta az USA beavatkozásának jogát. Később egy Fulgencio Batista nevű katona puccsal szerezte meg a hatalmat, majd 1944-ben legitimálta elnöki jogait, amikor hivatalosan is megválasztatta magát. Később 1948-52 közt veszített, így rövid demokratikus rendszer következett Kubában, ám 1952-ben újra puccsal Batista lett az elnök. Egy Fidel Castro nevű fiatal jogász 1953-ban tűnt fel először a történelem színpadán, amikor egy ellenállási csoportot szervezve próbálta elűzni Batistát Kubából. Kísérlete ekkor még kudarcot vallott, így két évre börtönbe kellett vonulnia. Szabadulása után Mexikóban utazott forradalmárokat toborozni, ekkor csatlakozott hozzá az argentin Che Guevara. Közös csapataikkal 1956-ban szálltak partra Kubában, és rögtön gerilla akciókba kezdtek laktanyák ellen.