Children of Distance Csak akkor jössz rá, hogy boldog voltál, mikor szomorú vagy, Csak akkor gyűlölsz úton lenni, mikor hiányzik az otthonod, Csak akkor jössz rá, mennyire szereted, mikor már elengedted. Passenger Boltíves fejed, hogy szoborrá fagyott, nem lett felbomló, riasztó halott, – finoman szövődött rá a glória, a földöntúli ős harmónia. Görög arcéled, – két csukott szemed megszépülve élte már az örök életet. Azóta így látlak, úgy állsz már elém, sugárban, mint régen, életünk delén… Most tudom csak – hogy elvesztettelek: Úr Isten! mennyire, mennyire szerettelek… Dutka Ákos Nekem nem az a kapcsolat, hogy arra várok, hogy egyszer végre legyél velem. Kávészünet Almási Kittivel - IN. Annyi név van, kit nem ismerek még, s az idő drága, drága szívem. Takáts Eszter Egy szakítás után mindenki azt gondolja, hogy jól van, de néha a legkisebb dolog is felkavarhat és visszaránthat. Így jártam anyátokkal c. film Egy másik világban Te lennél az a lány, Kit szeretnék, s beléphetnénk Az álmaink kapuján. Egy másik világban Azt kérném, maradj, Hogy ne mondhassam azt neked, hogy elvesztettelek.
" Nagyon veszélyeztető a kapcsolatra nézve, amikor barátok, barátnők egymás között kínos történeteket mesélnek a partnerükről, gyakran lesajnáló hangsúllyal, minősítgetve vagy kinevetve őt, miközben velük élnek. Ha ezt valaki meg tudja tenni a társával, az (már) nem szövetség. Akit az ember szeret, azt nem adja ki másnak, nem árulja el. " Ideális esetben az Igazi olyan személy, akiről úgy gondoljuk, hogy büszkék lennénk rá, hogy ő a társunk, és ő is büszke lenne ránk. Olyan, aki által még jobban önmagunk lehetünk, mert ahelyett, hogy megfelelési kényszert vagy szorongást éreznénk mellette, inkább feloldódunk és meg merjük mutatni önmagunkat. Olyan valaki lehet erre alkalmas, aki valóban érdeklődik irántunk, és aki minket is érdekel. Almási Kitti - 365 idézet • Idézetek minden témában. Sokan igyekeznek a partner becsmérlésével, kritizálásával, leértékelésével igazolni a félrelépésüket, és ezáltal további szimpátiát ébreszteni maguk iránt a szeretőben, akinek az önértékelését jelentősen javítja, hogy az ápolatlan/érzéketlen/elégtelen riválissal szemben ő milyen nagyszerű.
A félrelépések napjainkban többek között azért váltak annyira gyakorivá, mert társadalmi méretű önbecsülési válságban szenvedünk, és a végsőkig ki vagyunk éhezve arra, hogy saját magunkat pozitívnak, szerethetőnek, izgalmasnak élhessük meg. Egyre több olyan emberrel találkozom, aki nem képes önmagában hinni, önmagát megfelelően képviselni különböző helyzetekben. És persze minél kiéhezettebbek vagyunk, annál kevesebb elég ahhoz, hogy rákattanjunk bármire, ami által magunkat egy picivel is értékesebbnek élhetjük meg. Sokan választják a megelőző hatásúnak vélt megoldást: ha egyszer elhagyják vagy megcsalják őket, akkor a következő kapcsolatba érzelmileg már nem ereszkednek bele. Almasi kitti idézetek . Mielőtt nagyon elköteleződnének, tesznek valami olyat, ami kirántja őket az érzelmi mélységből, és megvédi az újabb nagy sérülés lehetőségétől. Például félrelépnek, annak a jegyében, hogy így legalább nem velem tették meg előbb, nem én vagyok a vesztes ebben a játékban! Ha ő ezek után megcsal engem, akkor mondhatom, hogy ja, ezt én már régen megtettem, nem tudsz nekem fájdalmat okozni, mert nem vagy számomra olyan fontos!
Alekszandr Szolzsenyicin: A Gulag Szigetvilág (Európa Könyvkiadó, 2013) - 1918-1956/ Szépirodalmi tanulmánykísérlet/ Rövidített változat Szerkesztő Fordító Kiadó: Európa Könyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 2013 Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés Oldalszám: 662 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 21 cm x 13 cm ISBN: 978-963-07-9649-1 Megjegyzés: Rövidített változat. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg 1973-ban jelent meg Nyugaton Szolzsenyicin gigantikus műve a sztálini munkatáborokról, mely végleg összezúzta a nyugati értelmiség minden addigi illúzióját a szovjet rendszerrel kapcsolatban. A szerző maga is megjárta a Gulagot - tizenegy esztendőt töltött a Szigeteken -, s beszámol saját élményeiről, ám emellett rabok ezreinek tanúságát gyűjtötte össze művében, mely részint történelmi és szociográfiai munka, részint a XX. század egyik legnagyobb gyalázatának szépirodalmi feldolgozása - tele szenvedélyes haraggal a kommunista diktatúrával, Sztálinnal s hóhéraival szemben, és együttérzéssel az áldozatok iránt.
Beszámolt arról is, hogy az Európa Kiadó a közelmúltban egy Szolzsenyicin-életműsorozatot indított el, melyből már megjelent A pokol tornácán és a Rákosztály, de terveik között szerepel egy olyan kötet is, melyben Szolzsenyicin magyarul még meg nem jelent prózái olvashatók, s A Gulag szigetvilág rövidített változatban való kiadására is kértek már jogot.
Ellentmondásos a vasárnap elhunyt világhírű orosz író, Alekszandr Szolzsenyicin életművének esztétikai és politikai megítélése - nyilatkozta M. Nagy Miklós, az Európa Kiadó Szolzsenyicin-köteteinek szerkesztője, fordító, az orosz irodalom szakértője hétfőn. M. Nagy Miklós kiemelte, hogy az orosz író Ivan Gyenyiszovics egy napja című kisregénye és A Gulag szigetvilág című regénye óriási szerepet játszott abban, hogy a baloldali nyugati értelmiség rádöbbent, a kommunizmussal kapcsolatos illúziók tarthatatlanok. Ugyanakkor a nyugati értelmiség szerint Szolzsenyicin mélyen hívő orosz nacionalista gondolkodóként "igaztalanul, ideológiailag ellenszenves módon" bírálta a kapitalizmust, az amerikai társadalmat - hangsúlyozta a szerkesztő. Mint arra rámutatott, Szolzsenyicint sokszor antiszemitizmussal is vádolták. Példaként említette, hogy sokak szerint a Lenin Zürichben című műve antiszemita nézeteket rejt magában. Az orosz író e vádakra a 200 év együtt című, oroszországi zsidókról szóló könyvével válaszolt - tette hozzá.
Az elhurcoltak több ezer kilométer távvezetéket fektettek, fákat vágtak ki, utakat és komplett városokat építettek, csatornákat ástak ki, és még híres orosz palotákat is foglyok emeltek és rendeztek be. Sőt, a Magadan környéki bányákban kitermelt aranyból és más nemes- és színesfémekből befolyó pénzek hozzájárultak ahhoz, hogy a Szovjetunió finanszírozhassa a részvételét a második világháborúban. Annak ellenére, hogy az eleve zord körülmények a konzervatív becslések szerint is több mint 100 ezer fogollyal végeztek Magadan környékén, rengeteg tömeggyilkosság is történt: éjszaka traktorokat járattak, hogy elnyomja a sikolyok és a lövések hangját, ami alatt több ezer embert gödrökbe lőttek. Ezekről persze az elmúlt fél évszázadban rengeteg szó esett, eddig viszont nem születtek a fagyos vidéket látványos drónfelvételekkel bemutató filmek a Gulagról, inkább csak csendes riportfilmeket készítettek egy-két nem kifejezetten jó kamerával. (Az 1980-as években Sára Sándor is bemutatta be a Szovjetunióban rabszolgaként dolgoztatott magyarokat, arról a dokumentumfilm-sorozatról itt írtunk. )
* A Ribinszki-víztároló majdani fenekének kibélelésére egész erdőségeket használtak fel. Ezt mind kézzel vágták ki, úgy, hogy a favágók színét sem látták villanyfűrésznek, a gallyakat meg a hulladékot a teljes rokkantak égették. Ki más lett volna hajlandó napi tíz órát dolgozni a fakitermelésen, úgy, hogy előtte még hét kilométert kell megtennie a hajnali szürkületben az erdőig, este ugyanannyit vissza, harmincfokos fagyban, és úgy, hogy nincs szünnap, csak május 1. és november 7.? Ki más, mint a rabok? (Volgolag, 1937. ) Ki más lenne hajlandó télen tuskókat kiforgatni, ki más, mint a rabok? Ki más vonszolta volna Kolima felszíni fejtésein a hátára szíjazott, érccel teli puttonyt? Ki vonszolta volna a Koin folyótól (a Vim mellékfolyójától) jó egy kilométerre kidöntött fát a mély hóban finn szántalpakon, párosával befogva (a hámot, hogy puhább legyen, felsőruhák rongyaiba burkolták, magát a hámot egyik vállukra vették)? Igaz, J. Zsukov teljhatalmú újságíró azt állítja, hogy a komszomolisták is ugyanígy építették Komszomolszk-na-Amure városát (1932): fejsze nélkül döntötték a fákat, nem volt kovácsműhelyük, nem volt kenyerük, és sorra pusztultak a skorbuttól.
Szerdánként bárki felmehet Kőszeg Ferenc lakásába, hogy lássa a magyar pop art egyik legfontosabb művét. Házibulik, világmegváltó beszélgetések, felolvasóestek: a prágai tavasz leverését követő letargia sem tudta végképp legyűrni 1968 után a fiatal magyar ellenzékiek életigenlését. A Szépirodalmi Könyvkiadó egykori szerkesztője, Kőszeg Ferenc nagypolgári otthonában a belvárosi helyzet akkor fokozódott igazán, amikor a cselédszoba új bérlőjeként megjelent Kenedi János író és Bence György filozófus. Felhívták magukhoz Kemény György grafikusművészt is, aki színpompás képeket álmodott a dolgozó falára. Hogy konkrétan kik, milyen alakok kerüljenek megörökítésre, az a szombat esti összejöveteleken dőlt el: "a zűr 1970-ik és 1971-ik esztendejében" kalákában festették fel a száraz vakolatra nemcsak önmagukat, hanem Marx "nagypapát" is bombagyújtózsinórral, Trockijt, Lukács Györgyöt, Buster Keatont, vagy Monica Vittit. Felkerülhetett a seccóra a polgárjogi harcos, Angela Davis is, aki a leggyorsabb kiábrándulást okozta nekik, de nem csak azért, mert Brezsnyevvel és Castróval haverkodott.