(Győr, 1967) Tomaj F. : Győr utcái és terei Győri városszépítő füzetek 2. / Belvárosi történelem, 1989 Tetszett a tartalom? Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel. Új mod : gyor. Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése. TÁMOGATÁS Főszerkesztő // A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat.
Ha pedig még a középiskolások számára is létesítenék azt, akkor szinte nem is maradna hely fásításra, parkosításra. Véleménye szerint "Győr város aránylag oly szegén sétányokban, hogy e helyre szép angolparkot kellene létesíteni fákkal, cserjékkel és csak egy kisebb játszótér lenne csak kisgyermekek részére. " A gazdasági bizottság szerint azonban a Szedres parkosítása nem volt szükséges, mert a régi vásártér és a Rábca meder beültetése folytán két új, nagy kiterjedésű parkkal gazdagodik a város. Győr,Batthyány tér térképe. Javasolták ezért, hogy Meszes Ignác bizottsági tag terve szerint az akkori átlós utakat hagyják meg, azok széleit ültessék be fasorokkal, a fák közötti gyepes területeket pedig engedjék át a gyerekeknek játszótér számára. Ezzel szemben két szakértő terv állt, amelyek "a pompás területből a szépészeti és kertművészeti igényeknek és alkalmatosságnak megfelelő üdülőhelyet akartak csinálni. " 1906. április 15-ére Kirchlechner Emil margitszigeti főhercegi kertészeti ellenőr két tervet készített a Szedres-kert rendezésére, melyeknek lényege, hogy a leendő park sok és változatos sétaúttal rendelkezzen, ezért lehetőleg kerülik az egyenes sétányokat, a szabályos idomokat.
Pedig ezidőtájt alakították ki a régi vásártér helyén a mai Bisinger-parkot, és a Rábca meder beültetésével a mai Bercsényi-ligetet is. De zöldterületből soha nem elég. Ahogy ma is inkább a felszíni parkolás visszaszorításával az értékes zöldfelületek növelésére kellene hangsúlyt fektetnünk. A park tervét Kirchlechner Emil margitszigeti főhercegi kertészeti ellenőr készítette. 1907. január 1-jén pedig Győr szabad királyi város törvényhatósági bizottsága elfogadta azt, "amely a város egyik négy holdas belső területét átvarázsolja kedves üdülőhellyé". február 15-én volt a magyar szabadságharc egyik legnagyobb alakjának, gróf Batthyány Lajos születésének 100. évfordulója. Ez alaklomból a város tanácsa Wenes Jenő polgármester előterjesztésére elfogadta, hogy a Szedres-teret gróf Batthyány Lajos térnek nevezzék el. Győr Batthyany tér Győr térkép utca házszám és cím keresése. A park 1907. május 30-ára készült el, a városi faiskolából származó 6138 fát és cserjét ültettek el benne: "Szomorú szilfa, nyírfa, vérlevelű szilvafa, tarkalevelű juhar, vadgesztenye, zöldjuhar, vörösvirágú galagonya, különleges fenyő, lucfenyő, lonc, jázmin, aranyeső, fagyal, hóbogyó, zöld és vérlevelű borbolya, tamariska, feketeribizli, orgona" és még sok más növényfaj.
A négy méter magas szabálytalan mészkőtömb homlokzatán a városnak "szabad királyi város" címet ajándékozó V. Istvánt, a város kiváltságait megerősítő Mária Teréziát és az általa adományozott győri címert láthatjuk, míg a hátsó falon Győr történelmének legjelentősebb eseményeit olvashatjuk, amit szépen egészítenek ki az alkotó nagyméretű éremmásolatai. A park úthálózata változott ugyan a 100 év alatt, de fő meghatározója még mindig az 1907-ben kialakított szerkezet: az átlós utak, és a koncentrikus körök. A park keleti szélén játszótér és sportpálya áll a fiatalok rendelkezésére, 2008-ban pedig átadták Győr első, óvodáskorúaknak épített KRESZ-parkját a tér dél-keleti részében.
Bővebben: a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti karon készült Nemes Réka: Közparkok kialakulása és történeti változása Győr belvárosában diplomamunkája 2009 A Batthyány tér Győr régi városmagjának közvetlen szomszédságában fekszik, a belváros legnyugatibb parkja. A 19. 800 m2-es, szépen rendben tartott csendes közkert, a város üde színfoltja a közlemúltban kapott nagyobb jelentőséget a közelében megépült Árkád bevásárlóközponttal, hiszen a tér északi oldalán húzódó Pálffy, majd Schwarzenberg utca a történelmi városközponttól egyenesen az Árkád egyikbejáratához vezet, így az arra gyalogolók gyakran megpihenek a parkban. Legfőbb látogatói azonban a közelben élő emberek és a környék iskoláinak tanulói, a park tehát inkább lakóterületi jelentőségű. A Batthyány-tér története az 1820-as évekig nyúlik vissza. Győr reneszánsz bástya- rendszerét 1817-ben, az ún. Középbástya és Újbástya vonalán kezdték el bontani, s a falak vizesárokba döntése egészen 1851-ig húzódott. Ez időszakban több elképzelés született a bástyadöntés során szabaddá vált területek rendezésére, melyek legtöbbje piacteret szánt a mai Batthyány-tér helyére.
Czifrik Mihály Irodavezető +36 70 454 0557 Írjon Nekem! Levélküldés részére Név Email Telefonszám Üzenet (nem kötelező) Az Adatkezelési tájékoztatót megismertem és hozzájárulok az abban rögzített adatkezelési célokból történő adatkezeléshez. Üzenetet küldök Köszönjük a megkeresését! Tanácsadónk hamarosan válaszol önnek a megadott elérhetőségei egyikén. Dr. Táncos Mónika Hitelközvetítő +36 70 454 0562 Hitelajánlat kérés
Mivel a subreddit korábbi modja évek óta nem aktív, egy hónapja kérvényeztem az itteni moderátori címet. Tegnap végül meg is kaptam. Azonnali változtatásként a subreddit leírásából és az oldalsávból eltávolítottam a gyoronline blogra történő hivatkozásokat, innentől ez egy teljesen független tér, amiben bármiről lehet szó, ami Győr vagy akár környéke. Amennyiben valaki szeretne valamilyen újítást eszközölni, van valami forradalmi ötlete a jövőre vonatkozóan, kérem jelezze.
Nem véletlen, hogy a barokk festészetben, sőt még a 19. századi akadémizmus világában is találunk impresszionistának nevezhető megoldásokat. A gyors tájvázlatok, felhőtanulmányok, a gyorsan változó fény jellegzetességeit középpontba állító skiccek tekinthetők ilyen munkáknak, mindebből mégsem következik, hogy például Barabás Miklóst vagy Markó Károlyt az ilyen jellegű képeik alapján impresszionistának nevezhetnénk. A magyar művészetben az impresszionizmus fogalma az 1890-es évektől jelenik meg. Egy időben Rippl-Rónai József és Vaszary János is impresszionistának mondja magát, Rózsa Miklós pedig a Magyar impresszionista festészet című 1914-es könyvében szinte minden olyan művészt bevon az impresszionizmus hatáskörébe, akik valamilyen módon a romantikus akadémizmusénál frissebb szemmel tekintettek a természetre. Ebben a névsorban ott van Mészöly Géza, Munkácsy Mihály, Paál László, Hollósy Simon, Ferenczy Károly, a nagybányaiak, a szolnoki művészek, Koszta József, s természetesen Szinyei Merse Pál is.
Nálam a dobogó legfelső fokán Szinyei áll, mert azok az élénk és vibráló színek – még a téli képeinél is –, az állandó természeti jelenlét és az egészen újfajta személetmód, ami árad a képeiből, olyan erősen hat rám, ahogy csak az impresszionisták vagy Van Gogh és Csontváry képei szoktak – ha szigorúan véve csak a képzőművészetre koncentrálunk. Harminc év után nyílt újra olyan kiállítás, ami a legteljesebben mutatja be Szinyei Merse Pál világát, ráadásul fő műveit olyan nemzetközi párhuzamokkal együtt láthatjuk, mint Monet, Corot, Courbet vagy Sisley festményei. De ahhoz, hogy egy kicsit jobban értsük és a hazai képzőművészeti színtéren is jobban elhelyezzük a Lila ruhás nő, a Léghajó, a Majális és a Pacsirta alkotóját, egy-egy magyar kortársa festményét is bemutatja a kiállítás. Így elmélyedhetünk Ferenczy Károly és Benczúr Gyula egy-egy alkotásában is, sőt! A három festő képei különös összhangban vannak egymással, előttük állva az az érzésünk támadt, hogy ezek mintha egymás párjai vagy egymás folytatásai lennének, de mindenképpen valamilyen láthatatlan kapocs köti össze őket.
És elképesztő az is, ahogy a komplementer színeket használta, egymás mellett van nála a lila és a sárga, a piros és a zöld. A kiállításon van egy külön szekció, ami Szinyei és a 18–19. századi színelméletekkel foglalkozik, de itt láthatjuk a művész egyik festőrongyát és noteszét is, amiben az általa használt pigmentekről ír. A falon pedig egy színcsík fut végig, tele Szinyei színeivel, amiket a 20 legjellegzetesebb, egész életművét lefedő festményéből nyertek ki. Sőt, még érzékletesebbé válik az, hogy mennyivel másabb, élőbb, világosabb színeket használt kortársainál, hogy a kurátorok egymás mellé tették, pixelekre bontva a Szerelmespár t és Munkácsy Mihály Siralomház című festményét. Szinyei Merse Pál: Pipacsos mező, 1896 Fotó: Magyar Nemzeti Galéria Bármennyire szeretem is Claude Monet festményeit, és tisztában vagyok a jelentőségével, a Galéria tereiben, Szinyei pipacsai között valahogy nem érvényesül. Az 1896-os Pipacsos mező Szinyei egyik remekműve, órákat lehet eltölteni a kép előtt, ami már-már olyan, mint egy impresszionista festmény – annak ellenére, hogy valójában, ahogy a kurátorok is mondják, ő sosem volt az, de művészete tele van impresszionista motívumokkal.
Szinyei Merse Pál: Hóolvadás Forrás: A nyirkos föld sötét- és melegbarnái – amelyekbe olykor vöröses árnyalatok kerülnek – egészen különleges látványt adnak. Éles kontrasztot jelent e földszínekhez képest a hó világító fehérsége és az égbolt hamvassága. Szinyeinek az ebben az időszakban keletkezett, költőien megfogalmazott tájképei, téma nélküli kompozíciói párhuzamba állíthatók Ferenczy Károly ekkoriban festett képeivel. Az Oculi vibráló vöröseibe beleolvad a szalonkát megcélzó vadász alakja, aki így csaknem teljesen eggyé válik a természeti tájjal. Mindent felülíró derűje miatt kedveljük a Léghajó t, amelyet Szinyei sógora, Probstner Béla léggömbös repülése ihletett. Ez az alkotás a kompozíció merészsége, a geometriai formák játéka miatt felejthetetlen. Az eltűnő látóhatár, a mindent betöltő égbolt, az emelkedő léggömb a súlyoktól megszabadult, szárnyaló lélek szimbólumává teszi a képet. Szinyei Merse Pál: Léghajó Forrás: Az apró, intim képpel erős kontrasztot alkot a Pacsirta, amelynek fő eleme a természetben gyönyörködő női akt.
A kiállításon a jól ismert kultuszképek mellett olyan, ritkán látott vagy az elmúlt száz évben ki sem állított festmények is vannak, mint a Fehér fa vagy a Vitorlás a Starnbergi-tavon – utóbbi 1945-ben eltűnt, háborús veszteségként könyvelték el. A kiállítás 120 festménye, de különösen Szinyei művei között akár egy egész napot is eltölthetnénk – én biztosan képes lennék rá –, mert minden képén van valami olyan ragyogás és vonzás, ami maga előtt tart.