Akác oszlop, akác rönk, partvédelem Az ország egész területéről keresünk beszállítókat, részben a saját feldolgozás alapanyag ellátásának biztosítására, részben közvetlen vásárlói igényeink kielégítésére. Ön, ha akác erdő tulajdonosa, kitermelő, akác oszlopot, rönköt szeretne értékesíteni: kérem jelentkezzen a +36 30 532 74 89-es telefonon vagy az címen Rádli Juditnál! Fafeldolgozó vállalkozásokkal is keressük a kapcsolatot, akik szabad feldolgozó kapacitással bírnak. Minden lehetséges partnerünknek a meglévő lehetőségeinkkel jól gazdálkodó együttműködést ajánlunk.
A borvidéken kisebb mértékben még máig is megtaláljuk a hagyományos termesztési elemeket: a kis tenyészterületet, a fejműveléses, kopaszmetszéses, hajtásválogatással (ún. "gyomlálással") kezelt tőkéket. A meredek domboldalakon helyenként mikro- és makroteraszokat is építettek. A móri borvidék elsőrendűen fehérbor termő terület. Mivel a borvidék hagyományos fajtája az ezerjó, ezért ezt minden más fajtát meghaladó mennyiségben telepítették. Az ezerjót sorrendben a tramini követi. Ezek mellett chardonnay, szürkebarát, ezerfürtű a legfontosabb fajták. Móri borvidék | Elitbor. Ez a jellegzetes fajtaösszetétel elsősorban a német borászkodási gyökerekkel is rendelkező Észak-Dunántúlon nevezhető tipikusnak.
A Móri borvidék Magyarország 22 borvidéke közül méretében az egyik legkisebb, de a híresebb borvidékek közé tartozik. Múltja a történelmi időkbe tekint vissza, azonban bortörvényünk 1996-től sorolja, a borvidékhez Mór, Pusztavám, Söréd, Csókakő, Zámoly és Csákberény I. és II. osztályú szőlőkataszteri besorolású határrészeit. A Vértes és Bakony völgyében fekvő települések életében a múltban meghatározó szerepet játszott a szőlő- és bortermelés. Móri borvidék pincészetei. Alapvető hatása volt az emberek megélhetésére, gazdagodására, az egyes települések fejlődésére. Évszázadokon át a szőlő műveléséhez és a borkészítéshez igazodott az itt élő emberek természetes életritmusa, és ehhez kapcsolódott számos ünnep, társadalmi esemény és kulturális hagyomány is. A második világháborút követően hazánkban a legjobb állapotú szőlők a soproni és a móri borvidékeken voltak, de az egyéni borosgazdákra mégis nehéz idők következtek a beszolgáltatási rendszer bevezetése és az erőszakos kollektivizálás miatt. Az új termelési rend jegyében 1949-ben alapították meg a Móri Állami Gazdaságot, majd 1950-ben megalakult a móri Szőlészeti Kutatóintézet.
Talált weboldalak ebben a kategóriában: Borászatok > Móri borvidék > 4 weboldal. Kategória leírása: Móri borvidék: A Móri borvidéken található borászatok gyűjteménye és bemutatása. Bársonyos-Mór Borászat Az Ászár-Nezsmélyi és a Móri borvidéken tevékenykedő pincészetet két már korábban is szőlőtermeléssel foglalkozó, vállalkozó szellemű szakember hozta létre, Balázs Sándor növényvédelmi mérnök és Gesztesi János kertészmérnök. Móri borvidék | Magyar Borászati Adatbázis. Geszler család pincéje A Móri borvidéken családunk több, mint négy generáción keresztül foglalkozik borkészítéssel a sváb hagyományok szerint. Szeretettel várjuk családias hangulatú pincénkben, ahol megkóstolhatja Móri Ezerjónkat - amely 2005-ben elnyerte Mór város bora címet. Sáfrán Pince Családunk 2 hektár szőlőterületen gazdálkodik, ahol fő fajtáink az Ezerjó, Rajnai Rizling, Olaszrizling, Chardonnay és Cserszegi Fűszeres, emellett Rizlingszilváni, Tramini, Zweigelt, Kékfrankos és Cabernet Franc is megtalálható. Móri Borvidék Hazánk 22 borvidéke közül méretében a kisebb, hírnevét tekintve a jelentősebb borvidékek közé tartozik a Móri borvidék.
Ha Mór, akkor ezerjó. Vagy mégsem? Nem lenne szerencsés ezt a kissé hűvös, visszafogott és elegáns borokat adó termőhelyet egy fajtára leszűkíteni. Szép savak, élénk és érlelhető borok, nem ritkán édes kiadásban. Főképp fehérborok készülnek ma is Mór környékén, de potenciálisan jó pezsgőalapborok hazája is lehet. Aromákban gazdag borok kerülnek ki a borvidékről, sokszor megkapó táj és pincék sora mellől. Hagyomány és tudatosság – ez jellemzi a legfiatalabb generációt. Története Mór majdnem olyan közel fekszik Budapesthez, mint Etyek, valahogy mégsem lett a borvidék annyira látogatott, mint az előbbi. Borászatok > Móri borvidék > Bor - wyw.hu. Nem mintha Etyek nem érdemelné meg a budapesti borisszák kitüntető figyelmét, de ha reálisan nézzük Mór adottságait, bizony ők is beállhatnak ebbe a sorba. Mór vidéke, mint a csókakői váruradalom része, már a XII. században feltűnik az oklevelekben. Már 1138-ban a Mórral szomszédos Bodajk falu szőlőjét és szőlős jobbágyait említi egy oklevél. Később, 1231-ben Vajal (ez ma Mór egyik falurésze) és Csákberény szőlőjéről készült okirat.
A mindössze szűk 600 hektrányi borvidék talajtípusa a karsztos lösz, a mészkőtörmelék, az oligocén földtörténeti korból származó homok, az agyagbemosódásos barna erdőtalaj és a barnaföld. Talaj A borvidék talaja változatos, a lösz, az erdőtalaj és a homok is megjelenik. Klímája kedvező, bár hűvösebb az átlagnál. Enyhe a tél és sok a légmozgás, utóbbi megakadályozza a betegségek kialakulását. A nap sugarai nyáron a szőlők nagy részét egész nap érik. A hegyek, dombok déli, délnyugati oldalain a kedvező mezo- és mikroklíma jó termőhelyi viszonyokat alakít ki. Jellemző szőlőfajták A móri borok kemények, alkoholban gazdagok, szépsavúak, lassan öregednek. A fehér fajták aránya eléri a 96%-ot. A vidék jellemző fajtája az ezerjó, amit Erdélyben fehér bakatorként tartanak számon. Ezt a chardonnay és a tramini követi, de találkozni még a királyleánykával, a rajnai rizlinggel és az ezerfürtűvel is. Az ezerjó korai érésű – a globális felmelegedés miatt ez mind előbbre tolódik – bőtermő fajta. Érzékeny a fagyra, a kevéssé széljárta területeket rothadással "bosszulja meg".
A Neszmélyi borvidék [1] a Dunántúl északi részén, a Dunától délre található dombvidékeken terül el. A borvidék címet 1977-ben kapta meg, területe 1400 hektár. Története [ szerkesztés] A területen már a római korban is termesztettek szőlőt, de a török hódoltság idején a lakosság megritkulásával az ültetvények is tönkrementek. A 18. század végére ismét jelentős termelővé és borexportőrré vált, mivel a borok, magas savtartalmuknak köszönhetően a hosszabb szállítást is jól viselték. A 19. század végén az ország szőlőtermelőit sújtó filoxéra -járvány itt is komoly károkat okozott. Ekkor kezdték betelepíteni a homokos területeket, mivel a laza talajban a szőlőgyökértetű nem él meg. Egyúttal a fajtaszerkezet is változott. A II. világháború után a termelési és minőségi problémák annyira felerősödtek, hogy 1959 -ben elvesztette borvidék rangját, és azt csak az új telepítések hatására, 1977 -ben szerezte vissza. A borvidék jellemzői [ szerkesztés] Talaja főként löszön kialakult barna erdőtalaj, de előfordul mészkövön, dolomiton kialakult rendzina és homokkövön, márgán képződött barna erdőtalaj is.
Neszmélyi borvidék A régió elhelyezkedése Adatok Minőségbesorolási kategória I. II.