Ennek oka, hogy a férfiaknak készült pornófilmeket a nők nem képesek oly mértékben élvezni. Ez azért van így, mert a nők többsége számára a szex szorosan összefügg az érzelmekkel, a kötődéssel és az intimitással. A pornóból pedig pont ez hiányzik. A férfiaknak szóló pornófilmekben a nők szexuális tárgyként, személytelenül vannak megjelenítve. Amikor egy nő pornófilmet néz, akkor óhatatlanul összehasonlítja saját magát, a testét, a nemi szervét, a szexuális viselkedését, orgazmusát a filmen látottakkal és meginog az önbizalma. A nőknek szóló pornó egy más műfaj: gyengéd, finomabb szexet mutat, és alapvető követelmény, hogy a férfiarcok is láthatóak legyenek, mert a nők számára ez fontos az izgalmi szint eléréséhez. Számukra a nemi szervek látványa kevésbé vonzó, inkább az érzelmi megnyilvánulásokat, érzéki jeleneteket nézik szívesen. Ezt a műfajt úgy hívják (szerintem nem túl találó módon), hogy feminista pornó. Szép testek, érzéki fények, érzelmek és egy jó sztori, máris készen van az a film, ami a nőket izgatja.
Valóság, eszme, álom és mese ugy fér hozzá, ha az ő köntöse; mindent, mit párja bölcsességbe ránt, ő úgy visel, mint cinkos pongyolát. A világot, mely észnek idegenség, bármeddig hántod: mind őnéki fátyla; és végső, királynői díszruhája a meztelenség.
Category: Születésnap, névnap, esküvő, Valentin-nap, nőnap, anyák napja Tags: angyalléptű, életet ad, fészek, gyermek, Lélek, Nő, teremt, világ, virág Téged köszönt a világ, érted nyílik a virág. Rólad szól a vers, a dal, lelkem tőled fiatal. Lényed teremt, éltet ad, angyalléptű lélek vagy. Tőled szépül a világ, te dalolod ritmusát. Fészket építsz, melegítsz, szebben élni megtanítsz, babusgatod gyermeked, jobb emberré neveled. Magad vagy a szerelem, eggyé válva te velem. Tőled színes a világ, érted nyílik a virág… Aranyosi Ervin © 2017-03-08. A vers megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva
Csak úgy működik az életünk, ha adunk. " Karaván-vendégjáték a Csikyben A Csiky Gergely Színház meghívására április 24-én Kaposváron vendégszerepel a Karaván Színház Guppi című darabja, mely egy kortárs orosz szerző, Vaszilij Szigarjev műve. Az előadást Tóth Géza rendezte, a szereplők Nyári Oszkár és Nyári Szilvia, valamint Pál András, a Radnóti Színház színművésze. A darab az asszertivitás (önérvényesítés képessége) hiányáról, a manipulációról és a hitről szól, abszurdba hajló humorral, fordulatokban gazdagon, egy szerelmi háromszög keretein belül. Fotó: Lang R.
– a vén Magyarországnak, ah, sebaj, bús, vén csoda jön, ahogy ez: De néha megállok az éjen, gyötrődve, halálba hanyatlón, úgy ásom a kincset a mélyen, a kincset, a régit, a padlón... Ez milyen jó bizarrság viszont! … mint lázbeteg, aki föleszmél, álmát hüvelyezve, zavartan, kezem kotorászva keresgél, hogy jaj, valaha mit akartam. Mert nincs meg a kincs, mire vágytam, A kincs, amiért porig égtem. Itthon vagyok itt e világban, s már nem vagyok otthon az égben. Az írás eredetileg az Alibi – Hat hónapra sorozatban jelent meg, mely kapható a könyvesboltokban, vagy innen megrendelhető. Nyitókép: Hamu és Gyémánt/Burger Barna
Kalangya, 1934. 11. szám (Athenaeum-kiadás) A polgári nyugalomra vágyódás lélekrajza… így lehetne megjelölni a terjedelmében impozáns magyar írói teljesítményű regény tárgyát, amely Körmendi Ferenc harmadik munkája. Ennek a nyocszáz oldalas regénynek, a "Boldog emberöltő"-nek hőse, az ifjú Hegedűs, aki az író képzeletében édestestvére a "Budapesti ka[835]land" lecsúszott Kelemen Andorának és a bodenbachi vonaton monologizáló Kovács Györgynek, megint csak az átlagos pesti fiatalember. Id. Alexandre Dumas – Wikidézet. E három regényhős bármelyikét minden különösebb komplikáció nélkül tolhatjuk át az egyik Körmendi–regényből a másikba anélkül, hogy ebből az expozíció megkonstruálása másképpen alakulna. Mindegyik hős regénye napló, századunk hajnalán elindult és a harmincéves nemzedék keserű cinizmusával mindig újra kezdő fiatalemberek feljegyzése, amelybe minden reggel be lehet írni, hogy elszaladnak az évek, az évtizedek, de tulajdonképpen semmi sem változik, és mindent újra kellene kezdeni. S ez a mindennapos cselekedetek legapróbb mozzanatairól beszámoló napló az életút, amelynek kényelmes polgári lehetőségeit szétfújta a háború, a forradalmak, hogy az életbe vetett hitükben megingott fiatalemberek előtt minden célkitűzés, minden ideál és minden hagyomány felbomoljon.
Advent első vasárnapja Amikor a fák gyümölcsöt teremnek, tudhatjátok, hogy közel van a nyár. Tűzre dobhatsz, Kertész, mert nem terem meg korcs ágaimon más, mint a halál? Amikor jelek lepik el a mennyet, álmunkból kelni itt az óra már. De ha hozzám jössz, pedig megüzented, angyalod mégis álomban talál. Meg akartál rajtam teremni, rossz fán; Nem voltál rest naponta jönni hozzám. Vörösmarty Mihály – Wikidézet. Ajtóm bezártam. Ágam levetett. Éjszakámból feléd fordítom orcám: boríts be, Bőség! Irgalom, hajolj rám! Szüless meg a szívemben, Szeretet! Babits a betegágyon Mikor már elszorult a torka, s lázasan, egyre verdesőbb kínban, már szinte fuldokolva kapkodta csak a levegőt; mikor már elszorult a torka, s az egész ember semmi más, csak ez volt, ennyi volt: a csonka gégében rángó kapkodás; akkor egy nyári délelőtt látogattam meg egy mogorva, kietlen, nagy szobában őt.
A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből. Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Pierre Auguste Cot (1873) Különböző idézetek különböző emberektől szerelem témában. Csak a szerelmes férfi féltékeny, de a nők szerelem nélkül is azok. Immanuel Kant Nem az állandó fogadkozás a hűség bizonyítéka, hanem az egyszer kimondott és megtartott fogadalom. William Shakespeare Lehetünk szerelemesek boldogság nélkül és boldogok szerelem nélkül. Az volna az igazi csoda, ha úgy lennénk szerelmesek, hogy egyúttal boldognak is éreznénk magunkat. Honoré de Balzac Az igazi szerelmes sohasem telik be kedvese élvezésével. Stendhal A szerelemben a hallgatás gyakran mélyebbre ható szónok, mint a szó. Blaise Pascal A távollét csökkenti a közepes szerelmet - gyarapítja az erőset, mint ahogy a szél kioltja a lámpát, de szítja a tüzet. La Rochefoucauld Csak az tudja, hogy mi a szerelem, aki remény nélkül szeret. Friedrich Schiller A szerelmet nem meríti ki hét vagy óra, ítéletnapig szilárdan kitart. Shakespeare Az első szerelem úgy forr, mint az újbor, de minél öregebb és tisztább, annál csendesebb lesz.
Bűvkörödbe, ég leánya, Ittas szívünk vágyva lép. Újra fonjuk szent kötésed, Mit szokásunk szétszabott, Egy-testvér lesz minden ember, Hol te szárnyad nyugtatod. Friedrich Schiller: Új század küszöbén Kis zugot, barátom, hol találhat A szabadság s béke otthonul? Vad viharral alkonyult a század, S öldökölve ébred im az új. (…) Mérhetetlen a világ, ha nézed, Hajók útja nem foghatja át, Mégis, hátán végtelen terének, Tíz boldog szív nem talál hazát. Térj a lélek szent körébe inkább, S hagyd az élet küszködéseit! Álmainkban él csak a szabadság, S a szépség csak a dalban virít. Eduard Mörike: Tavasszal Itt fekszem a tavaszi dombon: felhő-szárnyam kibontom, előttem egy madár suhog. Ó mond, Szerelem, merre, hol van hazád, hogy én is ott lakozzam! De neked s a szélnek nincs házatok. Eduard Mörike: Rejtőzés Világ, hagyj békét nekem, ne csábítgass, vágy szeszélye; egyedül csak kínja s kéje uralkodjék szivemen. Nem tudom, mért hervadok, milyen titkos bú szorongat; könnyemen át láthatom csak fenn a nyájas, szép napot.
Később a muzsikus és a költő még visszatérnek, hogy kissé vigasztalják őket. Míg a két férfi egyedül marad, a zeneköltő különös baráti szívességre kéri a poétát: dalolja el ő a Médinek ajánlott új dalát és valljon szerelmet az ő - Schubert - nevében. "Mégis más az, ha egy ilyen jóképű, csinos fiatalember áll eléje, mint te vagy. " A közvetített szerelmi vallomás megtörténik, de túlságosan jól sikerül. Grisi intrikája, az előadó forró fellángolása, vagy maga a dal volt az oka?... Médi Schober karjaiba simul, és Schubert összetörten, magára maradva borul a zongorára. III. felvonás [ szerkesztés] 1. kép [ szerkesztés] Utcarészlet a "Postakürt" fogadó és egy kis külvárosi cukrászda között. A térségen áll a ház is, ahol a zeneköltő lakik. Nyári este, a lakók kint üldögélnek a házak előtt és pletykáznak. Mesélik, hogy Schubert már három napja ki sem mozdult a szobájából. A "Postakürt" kis zenekara pedig nagyon várja, mert megígérte, hogy ma este eljön, amikor műveit játsszák. A szerző azonban késik.