A kormány arra kérte a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, hogy vizsgálja meg, miként lehetne véglegesen Kelenföldre költöztetni a Déli pályaudvar utas- és vonatforgalmát. A Népszabadság szerint az értékes területen álló Déli pályaudvar elköltöztetése 70 éve rendszeresen felmerül, most azért kapott aktualitást, mert a január 31-i alagútomlás óta Kelenföld minden probléma nélkül el tudja látni a Déli feladatát. Ugyanakkor a Déli alagútjának helyreállítása megkezdődött, a Gradex Mérnöki és Szolgáltató Kft. Index - Fortepan - Az elfeledett Déli pályaudvar is szép volt. kedden átvette a munkaterületet, és a vállalásuk szerint az alagút április második felétől ismét használható lesz. Ugyanakkor a MÁV illetékesei szerint Kelenföld nincs felkészülve a szolgáltatási feladatok átvételére, szükség lenne egy napi 20-25 ezer utas kiszolgálására alkalmas létesítményre, de nem elegendőek a peronok, a mostani átcsoportosítás miatt túlterheltté váltak a vágányok, és nincs a szerelvények tárolására, javítására helyben lehetőség. Mindez pedig csak több milliárd forintos költséggel valósítható meg, ráadásul szükség lehet a 4-es metró aluljáróinak átépítésére is, hogy a távolabbi vágányokra érkező utasok is közvetlenül érhessék el a metrót.
A Kortárs Építészeti Központ múlt vasárnapi "Othernity" sétájának helyszíne és így sorozatunk legújabb állomása a gyerekkori balatoni nyaralások várakozásokkal teli kezdetét és könnyes végét jelentő Déli pályaudvar. Ikonikus barna üveg, körpénztár és azok a véget nem érő lépcsősorok – sajnos, ma már rendkívül rossz állapotban. 13:45 – eszelős napsütés. A pályaudvar előtti félköríves téren a séta szervezői és résztvevői szépen felsorakoznak a vékony felső perem nyújtotta árnyéksávban. A nyomtatott archív képekkel teli, sorvezetőnek szánt papírok legyezőkké válnak. Még egy cigi, egy utolsó korty víz, aztán Mónus Noémi építész, sétánk vezetője a téren virágszerű alakban rendezett székek egyikére állva mesélni kezd. A Déli pályaudvar története képekben. A Vérmező mellett, az Alkotás utca és a Krisztina körút találkozásánál épült Déli pályaudvar elődje, a Buda állomás 1861. április elsején nyitotta meg kapuit az utasok előtt. Mai nevét 1873-ban kapta az állomás, no nem földrajzi fekvése miatt, hanem sokkal inkább az alapító vasúttársaság, a bécsi székhelyű Déli Vasút elnevezésére utalva.
Déli pályaudvar (1861-2016) - kepek budapest 2016. március 11., péntek 19:30 Csütörtökön jelent meg az a kormányhatározat, ami szerint minden tiltakozás ellenére végül mégis beszántják a Déli pályaudvart, hogy a helyét az egyre nagyobb Testnevelési Egyetem hasznosíthassa. Az elődje, a Buda állomás 1861-ben nyílt meg a Déli Vasút tulajdonában, tehát az állomás 1 55 év után szűnik meg. Az 1960-as évekig ideiglenes létesítmények voltak itt, majd 1962-ben új üvegcsarnokot emeltek a vágányok végén, ideiglenes perontetővel. Aztán Kővári György építész 1968–1974 között készült tervei alapján 1970-ben elindult a pályaudvar átépítése, a mostani pénztár- és a várócsarnok nyugati fele néhány lépcsővel 1973-ban, a 2-es metró átadásával egyszerre nyílt meg. A teljes épületkomplexum 1975-re készült el. Ilyen volt a Déli pályaudvar kezdetlegesen békeidőben, romokban a háborúban, frissen felhúzott modern épülettel a szocializmusban, és romosan, beázva, szakadtan a XXI. században. Ezen az 1865 körüli felvételen a Krisztina tér, a Krisztinavárosi plébániatemplom és a környéke látható.
Fontos az óvatosság ezen új építészeti stílustörekvés minden ismérvének tudományos igényű jellemzése terén, (már csak azért is, mert egy most zajló folyamatról beszélhetünk) de néhány vezérelem már most is azonosítható. Ezek között megjelenik a külsőségeiben a vélt vagy valós dicső múltat akár nulláról is visszaépítő historizmus, a reprezentáción túl alig értelmezhető funkciók, alulhasznosított terek, modern gépészet és szint alatti megastruktúrák. A kulissza építészet mesterfokozata, a faszádizmus meghaladása, a nemzetközi műemlék-rekonstrukciós elvek háttérbe szorulása, városszerkezeti alapvetések figyelmen kívül hagyása a funkciók megválasztásakor. A múlt fontosabb mint a jövő. Ami a várban (a palotában és a polgárvárosban) történni akar, az közlekedési, műemlékvédelmi és urbanisztikai katasztrófa. Ami a Városligetben, az múzeumtechnikai és zöldfelületi. A hatalom csúcsán azonban ezek a szakmai ellenvetések a negligálásukon kívül eddig egyetlen reakciót tudtak csak kiváltani: a kompenzálást.
Majd a mai üvegcsarnok felé vesszük az irányt. Egy MÁV-dolgozó siet elénk, és szabadkozik az üvegfalat pótló OSB-lapok miatt. Elmondása szerint elrepedt az egyik üveg, ezért volt szükség erre a megoldásra. Kicsit csalódunk, de belépve konstatáljuk, a mindenki által jól ismert panoráma – a Krisztina körúttal és a Várral – legalább a régi. Mónus Noémi elmondta, a Délire az adott korban propaganda-pályaudvarként tekintettek. Minden bizonnyal ennek is köszönhető a csarnokban kialakított – korábban pálmákkal kiegészült – elegáns tér a panorámával, a fehér márvány használata, a rézkorlátok és a szépen kidolgozott – sajnos, mára sok esetben a üzlethelyiségek mögé rejtett –, ma is izgalmas beton díszítő elemek. Az Utasellátó Blaski János és Miskei László képzőművészek által fémjelzett faldekorációját nagy bánatunkra nem csodálhattuk meg a sétánk során, ugyanis az éttermet jelenleg tatarozzák, de valamelyest kárpótolt bennünket az aluljáró szinten található postahivatal belső falán ma is fellelhető zöldeskék Zsolnay kerámiaburkolat.
Átmenő rendszerű pályaudvarok A XIX. században Budapesten is, ahogy Európa legtöbb fővárosában úgy épült ki a vasúti rendszer, hogy az egyes vonalak külön-külön közelítették meg az adott irányból a beépített részt, és valahol ennek a szélén létesítettek egy végállomást, ahonnan nem mentek tovább a sínek. (Ennek az elrendezésnek sokszor az volt az egyik oka, hogy független magáncégek hozták létre a vasutakat. ) A magyar fővárosban három ilyen fontos, máig meghatározó végállomás, fejpályaudvar alakult ki: a Nyugati, a Keleti és a Déli. Az oda vezető vonalakat később persze összekötötték, de távolabb, a külvárosokon át, így a zsákutcák zsákutcák maradtak. Mi a baj a fejpályaudvarral? A fejpályaudvari rendszernek többféle hátránya is van. Az utas gyakorlatilag nem választhat, a belváros egyetlen pontján szállhat le, onnan legfeljebb más eszközzel utazhat tovább. A fejpályaudvarokon szükségszerűen meg kell fordítani a vonatokat, ráadásul hagyományosan, még a gőzmozdonyok korából örökölten sok más technológiai, előkészítési, karbantartási funkció is a fejpályaudvaron kap helyet, hatalmas belvárosi területeket elfoglalva.
Az ágynemû ehhez is jár. A konyha teljesen felszerelt és tartozik hozzá egy étkezõsarok. Gáztûzhely, hûtõ, mikró, kávéfõzõ, teafõzõ, kenyérpirító, edények, poharak, evõeszközök mind mind megtalálhatóak. Az ételt Ön hozza, mi pedig a tippek et adjuk! Az amerikai konyhával és étkezõvel teljesen egybefügg a tágas nappali, amely a közösségi élettér színtere. A nappaliban egy nagyasztal, táblajátékok, rádió illetve TV több száz csatornával várja a kedves szórakozni vágyó vendégeinket. A fürdõszoba szép tiszta, amelyben található mosdó, zuhanyzó illetve toalett. A törölközõt és az alapvetõ tisztálkodó szereket biztosítjuk. A vendégház udvara pedig az alábbi lehetõségeket kínálja: A félig fedett terasz on kerti bútorok (székek, asztal, hintaágy) teszik kényelmesebbé a pihenést a szabadban. A kialakított bográcsozóhely a szabadtéri lakomázás ideális színtere. A tûzrakóhelyen kívül a bográcsot és a sütõnyársakat is biztosítjuk. A garázs épülete fából készült, szintén nádfedeles, egyelõre tároló funkciót tölt be.
Egyszerű ügyintézés Egyszerűen vásárolhat bútort interneten keresztül. Több fizetési mód Több fizetési módot kínálunk. Válassza ki azt a fizetési módot, amely leginkább megfelel Önnek. home Bárhol elérhető Vásároljon bútorokat a bolt felesleges felkeresése nélkül. Elég párszor kattintani.