Gondolj csak arra, hogy például a települések, csatornák megépítése, a mezőgazdasági művelés, a bányászat mennyire megváltoztatja a Föld felszínét! A kőzetek kitermelésének, a külszíni bányászatnak, meddőhányók (a nem hasznosítható meddőkőzet felhalmozódása) kialakulása, kisebb dombok elhordása lett a következménye. De elég, ha csak a XIX. század legnagyobb felszínalakító munkájára, a folyószabályozásra gondolunk. A gátak hosszú sorának megépítésével, az időszakosan elöntött területek csökkentésével, a folyók gátak közé szorításával nagyban hozzájárult az ember a táj arculatának átalakításához. Külszíni bánya A földfelszín változása A belső és külső erők egyidejű, de ellentétes irányú munkájának eredménye a földfelszín állandó változása. Ez a változás szemünkben igen lassúnak tűnik, alig észrevehető, de évmilliók alatt már jelentős méreteket ölthet. Így válik majd a mai lánchegységek felszíne a mai röghegységekéhez hasonlóvá, s így fog tovább töltődni az Alföld területe a folyók hordalékszállítása, és a középhegységek lepusztulása révén.
A földfelszín változásai by Csaba China
A Földfelszín változása by janka fógli
Okostankönyv
Talán ezt elégelhette meg a Pentagon stratégája, Andrew Marshall, aki az utóbbi időben nagy erőfeszítéssel kutat a klímaváltozás homályos kérdéseinek megválaszolásával kapcsolatban. A Fortune szerint a 82 éves Marshallt a hadügyi tárca Yoda mestereként tartják számon, ugyanis 1973 óta jelentős szerepet játszik a védelmi politikában. Marshall átfogó tanulmányt íratott a környezeti változások lehetséges következményeről. Ebben az éghajlati fordulat kezdetét a közeli jövőre, 2010-re teszi. Eszerint a globális felmelegedés következményei az alábbi forgatókönyv szerint alakulhatnak: amennyiben az észak-atlanti Golf áramlat megszűnik, Európa hőmérséklete olyannyira lehül, hogy jéghegyek jelennek meg Portugália partjainál, s a jelenlegi szibériai hőmérséklethez hasonló uralkodik majd az egész földrészen. Európa hirtelen befagyhat. A tanulmány szerinti másik lehetőség, hogy a Golf leállása csak átmeneti lesz, s ekkor egy "kis jégkorszak" következik be, a kemény telek, hatalmas viharok és kíméletlen szárazság időszaka. A Pentagon forgatókönyve szerint affelől nincs kétség, hogy 2020-ig valamilyen drasztikus környezeti változás történik, emiatt földrészenként konkrét jóslásokba is bocsátkoznak.
Áder János köztársasági elnök akkor felhívta a figyelmet, hogy a Földön ma már ötből két ember vízhiányos régióban él, és a szennyvizek 80-90 százaléka tisztítatlanul kerül vissza a természetbe. Nagyon durva hőhullám érkezhet - Blikk Rúzs. A napokban tárgyal a kolumbiai Medellínben is több mint 750 szakértő a biodiverzitás válságáról rendezett konferencián. A rendezvényen azt vizsgálják, hogyan előzhetők meg a klímaváltozás élővilágra gyakorolt, tragikus hatásai. "Válaszúthoz érkezett a világ" – fogalmazott az ENSZ által támogatott Biodiverzitás és Ökoszisztéma Bizottság elnöke. A szakértők vasárnapra javaslatcsomagot nyújtanak be az érintett régiók kormányainak.
– Az átlaghőmérséklet növekedésének hatására vírusok, baktériumok, kórokozók és azok hordozóinak elterjedése, aktivitási időszakuk meghosszabbodása (például szúnyogok, rágcsálók által terjesztett vírusok, szalmonella), valamint új allergén növények megjelenése prognosztizálható – jósolták. Az elkövetkező évtizedek felmelegedését a nagyvárosokban lehet majd a legnehezebben elviselni / MTI / Szigetváry Zsolt A Greenpeace előrejelzése szerint az egész életmódunk veszélybe kerülhet. Koronavírusos lett Hajdú Péter - Blikk. – Magyarországot az átlagosnál is jobban fogják érinteni az extrém időjárási jelenségek. Pár évtizeden belül az Alföld egy száraz, sztyeppés területre fog leginkább hasonlítani – mondta korábban a Blikknek Nyitray Dániel, a Greenpeace klímakampány felelőse. A környezetvédelmi szervezet által publikált cikk szerint eltűnnek a fenyőerdők tűnnek el, ahogyan a bükköseink, és a gyertyános tölgyeseink is. "Az ország közel kétharmada száraz sztyeppévé válhat, olyanná, mint például Törökország száraz területei. Nemhogy kukoricát és egyéb táplálékainkat jelentő növényeket nem fogunk tudni termelni, de még a legeltetés is kétségessé válik a nyári aszályos időszakokban " – írták.
Kilenc ilyen terület létezik. 1. Gröndland, ahol a jégtakaró eltűnése fenyeget, ez hét méterrel emelné meg a tengerek szintjét. 2. Észak-amerikai és a szibériai permafroszt felolvadása, ami az üvegházhatású gázok mennyiségét növeli meg az atmoszférában 3. A Golf-áramlat leállása a fentebb vázolt hatásokkal 4. Az északi erdők változása, ami északon a tundra előretörését, délen a kiszáradását eredményezi. 5. Az amazonasi őserdők kiszáradása 6. A nyugat-antarktiszi jégtakaró eltűnése 7. A nyugat-afrikai monszunerdők északi része a több eső miatt terjednek, miközben délen a kiszszáradás fenyegeti őket, ezzel átalakítva a Száhel-övezet klímáját 8. Az indiai monszunerdők változása 9. A Nagy-Korall-zátony pusztulása Lehet, hogy néhány helyen említettek közül, már meg is történt a fordulópont átlépése, például az antarktiszi vagy a grönlandi jégmezőkön, az amazonaszi esőerdőkben, a szibériai permafroszt területeken. Hétfőn teszik közzé a Kormányközi Klímatestület új jelentését, amely a várakozások szerint a klímahelyzet rosszabodásáról fog szólni.
Ha beáll az egyensúly, leáll a mozgás Nézzük akkor, hogyan rombol mindebbe a klímaváltozás: A felmelegedéssel olvad a jégtakaró, és a klímaváltozás hatására az Atlanti-óceán északi részén több lett a csapadék. Az áramlat északi, leszálló ágánál tehát egyre több édesvíz kerül a tengerbe, ezáltal csökken a sókoncentrációja, míg a délről kiinduló meleg vízé az erős párolgás miatt egyre nagyobb – magyarázza a -nak Mika János éghajlatkutató, az Eszterházy Károly Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára. Egy idő után a sűrűség észak-déli irányú eltérése kiegyenlítheti a hőmérsékletből adódó különbséget, mert a híg hideg víz nem tud a sósabb, ezért sűrűbb meleg alá bukni. Az áramlat lassul és elméletben le is állhat, de a professzor szerint, ha ez egyáltalán megtörténik, az sem ebben az évszázadban lesz. Jelenleg a Golf-áramlat leállása csak elméleti lehetőség, ám a szállítószalag gyengülését, lassulását közvetett bizonyítékokra támaszkodva tényként kezelhetjük. A gigantikus szállítószalag leállása pedig katasztrofális következményekkel járhat.
Bár a csapadék mennyisége nem változott jelentősen, mégis egyre nagyobb probléma az aszály: az eső ugyanis hirtelen zúdul le, gyakran áradásokat okozva. A hőség miatt osztott vizet isszák járókelők Budapesten 2018. július 31-én, a rendkívüli hőség miatt országosan életbe lépett a hőségriadó, a vörös kód idején / MTI / Balogh Zoltán A kormányzati anyagban szereplő előrejelzések szerint ez még mindig csak a kezdet. Mire a most iskolába járó gyermekeink nyugdíjasok lesznek, az éves átlaghőmérséklet további 3, 5 fokkal növekszik. Ha most elviselhetetlenül forrónak találjuk a nyarat, hűsítsük magunkat a gondolattal, hogy ennél hidegebb már nem lesz, sőt, 2070-re akár négy fokkal is növekedhet a nyári átlaghőmérséklet. – A következő évtizedekben várhatóan 3, 6-10 nappal, míg a távolabbi jövőre 14-20 nappal növekszik a hőhullámos napok átlagos évi száma. A legnagyobb mértékű melegedéssel az ország keleti és déli területein kell számolnunk – áll a jelentésben. Az előrejelzések szerint a tél két hónapra zsugorodik (41-64 fagyos nap), a nyár csaknem kétszer olyan hosszú lesz, mint a rendszerváltás környékén (107-120 nyári nap), a hőhullámos napok száma pedig évente 18-23 lesz majd: ez a 6-7-szerese annak, amit a nyolcvanas években el kellett viselnünk.