A kutatók főbb eredményeit és a Benford-szabály illeszkedését az adatokon (a d-faktor átlagos értékeivel) az alábbi ábrán láthatjuk: Két gyanús eset egyértelműen felmerült: Oroszország és Irán. Ezen autokrata rezsimek COVID-számai a fenti vizsgálatban igen furcsa eltéréseket produkáltak. Irán esetében például a 2-es számnál van egy nehezen magyarázható kiugrás a napi számokban, ami 42 százalékos d-faktort eredményez. De az összesített számokban már mégis úgy tűnik, hogy megfelelnek a Benford-szabálynak. Az eredmény esetükben ezért nem teljesen egyértelmű. Oroszország ebből a szempontból jóval érdekesebb, ugyanis náluk a teljes esetszám növekedése sem követi a Benford-szabályt. Sőt, a számok közel egyenletes valószínűséggel fordulnak elő, ami igen furcsának nevezhető a kutatók szerint. Amennyiben egy-egy nem várt értéknél lenne csak nagyobb az eltérés, az még annyival esetleg magyarázható lenne, hogy éppen ott tart a számláló. De az oroszok esetében nem ezt látni. A szerzők végső következtetése szerint a Benford-szabály – a meghatározott érzékenységen belül – érvényesülni látszik a legtöbb vizsgált országnál, de a két említett helyen – az oroszoknál és az irániaknál – a számokat lehet, hogy manipulálták.
Az Állami Gyógyszerellenőrzési Hivatal (ŠÚKL) kivonja a forgalomból az Accuzide nevű vérnyomáscsökkentő készítményt. Fotó: Pixabay - illusztráció Ennek oka a megengedett határérték feletti azid-szennyeződés jelenléte a hatóanyagban. Erről a ŠÚKL a honlapján tájékoztatott pénteken. A visszahívás az összes gyártási számú Accuzide 10, Accuzide 20 és Accuzide 30-ra vonatkozik, a 30-100 tablettás kiszerelésekre is. A ŠÚKL a közleményben hangsúlyozza, hogy a gyógyszert szedő pácienseket nem fenyegeti akut veszély, ezért nem kell hirtelen megszakítaniuk a kezelést, annak további módosításáról a kezelőorvossal kell egyeztetni. (TASR)
Bővebben itt olvashatsz a termékről. Promóció Kitért az esetleges harmadik oltásra is, amely szerinte a krónikus - például onkológiai, vérképzési betegségben szenvedő - vagy immunszupresszív kezelésben részesülő - betegeknél lehet fontos, de erre nincsenek még klinikai vizsgálatok, és egységes szakmai álláspont sem alakult ki. Hangsúlyozta: a legfontosabb az első oltások beadása, hiszen ott, ahol alacsony az átoltottság, kialakulhatnak a vírusnak olyan mutánsai, amelyek a fejlettebb országokban élők életét is megkeseríthetik. A rektor az oltások keveréséről úgy fogalmazott: az eltérő mechanizmusok szélesíthetik a védettség spektrumát. Leginkább az adenovírus- és az mRNS-vakcina kombinációját vizsgálták, az adenovírus-vakcináknál azonban az ugyanolyan harmadik oltás nem megoldás, hiszen a gyors immunválasz a vivővektort is megsemmisítheti - tette hozzá. Kiemelt kép: Getty Images Fontos összefüggésre derült fény az influenzaoltás és a Covid-19 szövődményei között Egy friss tanulmány szerint az influenzaoltás védhet a Covid-19 súlyos következményeitől.
A Benford-szabály egy széles körben elfogadott módszer arra, hogy a hétköznapi élet során előforduló számok eredetiségét teszteljük. Nagy, több nagyságrenden átívelő, vagy sokféle különböző forrásból származó adatok esetében a kezdő számjegyek nagyobb valószínűséggel vesznek fel kicsi értéket, mint nagyot. A tízes számrendszer esetében például az következik a Benford-szabály alkalmazásából, hogy az 1-essel kezdődő számok előfordulási valószínűsége durván 30% körül van, míg a 9-esé már az 5%-ot sem éri el. Hangsúlyozandó, hogy természetes, emberek által nem manipulált számok esetében. Hogy ez a megállapítás egész pontosan hogyan szól, ki találta ki, és miért érvényesül a világban, arról ebben a cikkünkben írtunk korábban. Az alábbiakban pedig most a Benford-szabály egy különösen releváns alkalmazásáról fogunk beszámolni: a hivatalos COVID-esetszámok megbízhatóságáról. Mit mond Benford? Egy nemrég megjelent kutatás (Anran Wei és Andre E. Vellwock munkája) ugyanis annak eredt utána, hogy vajon látszik-e bármiféle manipuláció az egyes országok által közölt COVID-esetszámokban.
A hangsúly elsősorban a biológiai tényezőkön van a modellben, és kevésbé veszi figyelembe a szociokulturális tényezőket, a környezeti hatásokat, amelyek szintén előidézői lehetnek az eltérő fejlődésmenetnek, továbbá az orvosi tényezők nem minden esetben képesek magyarázni az eltérő fejlődés jellemzőit ( Gereben, 2004). (2) A komplex gyógypedagógiai-pszichológiai modell nem deficitorientált, hanem elsősorban a humanisztikus emberképen alapszik. Mindez azt jelenti, hogy az egyént nem betegnek, hanem pszichológiai, biológiai és szociális egységnek tekinti, és a probléma megismerését az egyén pszichológiai profiljának megismerésén keresztül tartja lehetségesnek.
A diagnosztikus folyamatban többféle megközelítésmód létezik, melyek a probléma jellegétől függően, illetve a vizsgáló szakemberek vagy mások által feltett kérdésektől, a szakmai felkészültségtől, továbbá a körülményektől függően alkalmazható. A diagnosztikus munka alapfeltétele, hogy olyan zavartalan körülmények között vizsgáljuk az egyént, amelyben a képességei maximumát nyújthatja, és megismerhessük, hogy mely képességterületei segítik vagy hátráltatják a társadalmi beilleszkedését ( Gereben, 2004). 1. Mérés – Wikipédia. 1. ábra: A diagnosztikus megközelítési lehetőségek (forrás: Gereben, 2004; 94. o. ) Az ábrán jól láthatók az egyes diagnosztikus megközelítési módok, melyeket a továbbiakban Gereben (2004) alapján ismertetünk: Státusdiagnosztika Az aktuális állapot megismerése, feltárása, megfogalmazása egy adott időszakban Lehetőség a fejlettségi szint komplex megítélésére egy bizonyos életkorban (pszichológus, orvos, logopédus, fejlesztőpedagógus számára) Részképesség, részteljesítmény (pl.
Jegyzet. (Ganz Műszer Zrt.