Váradi Aranka (1923) Versényi László (? ) Vízvári Gyula (1905) Vízvári Mariska (1928) Zilahy Gyula (? ) Zolnay Zsuzsa (1989) m v sz Az Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia 1914-ben oklevelet szerzett hallgatói Bajor Gizi • Bánky Judit • Bodnár Jenő • Cziglán István • Dénes Amália • Fodor Lajos • Földényi László • Kozma Béla • Lányi Juliska • Lengyel Vilmos • Mikovényi Attila • Molnár Mária • Péchy Blanka • Rádai Dénes • Thury Serák Alice • Völcsei Rózsi Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 77707884 OSZK: 000000000066 NEKTÁR: 229312 PIM: PIM42682 LCCN: n84030937 ISNI: 0000 0000 7903 3593 GND: 1031660054
Első főszerepe Gárdonyi Géza Annuskája, majd átvette Csiky Gergely A nagymama című darabjában Márta szerepét tanárától, Csillag Teréztől. Ambrus Zoltán igazgatása alatt a Nemzeti Színházban a fiatal rendezőké lett a főszerep, akik felismerték Bajor Gizi tehetségét. A fiatal fővárosi színésznő kitűnően helytállt Móricz Zsigmond Pacsirtá jában mint parasztasszony. Bródy Sándor Dadá jában Erzsébet alakjának megformálását vitte sikerre. Varsányi Irén a Vígszínház kiváló színésznője korábbi szerepének ifjú megformálójáról rendkívül kedvezően nyilatkozott: "színes, bájos és mély érzésű ez a fiatal lány! Egész alakítása – felfogásban, megérzésben – végtelenül tetszett nekem! " E sikernek köszönhetően kapta meg minden fiatal színésznő álomszerepét, Shakespeare Júliáját. Az előadásról Kosztolányi Dezső elismerő szavakkal emlékezett meg: "Bayor Gizi helyes és ép ösztönnel játssza Júliát, egésznek és egészségesnek, hívőnek és túlzónak, egy délszaki olasz nőnek, eleinte huncutul, süldő kacérsággal, később azzal a sötétséggel és tragikai elszántsággal, mellyel csak a nagy-nagy fiatalság képes. "
Bajor Gizit rengeteg legenda, titok övezi. Ennek a mítosznak a vonzásába kerülhetünk, ha végigsétálunk az egykori villában. Bajor Gizi (egykori) budai neobarokk villája a színésznő halála után egy évvel, 1952-ben lett múzeum. Az érdem Gobbi Hildáé, akinek volt elég szakmai és politikai befolyása ahhoz, hogy ezt az akkori döntéshozóknál képes legyen elérni. Azt mondják, hogy a színészet egy múlékony műfaj, csak aznap este létezik. Gobbi, aki valódi megszállottja lett ennek az ügynek, ez ellen akart tenni. Emléket szeretett volna hagyni a pályatársaknak. Óriási tett a részéről, hogy évtizedeken át sikerült gyarapítani a gyűjteményt, újabb és újabb színésztárgyak kerültek be a múzeumba. Mindenkinek megvan a kedvence. A névadó külön emlékszobát kapott. Személyes tárgyak, rajzok, festmények idézik fel az ünnepelt színésznő alakját. A folyosón és több helyen is megjelennek a vele kapcsolatos emlékek. A magánéletére is találunk utalásokat. Férje Germán Tibor fül-orr gégész imádta feleségét, a tenyerén hordozta.
Félig süketen is színpadra lépett Bajor Gizi élete során összesen háromszor ment férjhez, ám utolsó házassága ebbe a szörnyű tragédiába torkollott. Harmadik férje Germán Tibor fül-orr-gégész specialista lett, aki a saját feleségét is kezelte, mivel Bajor Gizi élete utolsó éveiben állítólag megsüketült az egyik fülére. Kolléganője, Gyurkovics Zsuzsa elmondása szerint ez nem akadályozta meg abban, hogy a színpadra lépjen, az egyik fellépése során például tükröt tartott maga elé, és így a háta mögött álló száját figyelve tudta nyomon követni, hogy hol tart éppen az előadás. A végzetes napon Germán Tibor a szokásos vitamininjekció helyett halálos adag morfiumot adott be feleségének, mivel egy ideje már betegesen rettegett attól, hogy Bajor Gizi teljesen megsüketül. Egy másik elmélet szerint a színésznőnek halálos agydaganata lehetett, férje pedig így akarta megkímélni a rá váró fájdalomtól. Bármi is az igazság, további három nyugtalanító körülmény bonyolítja ezt az esetet. Gyanús búcsúüzenetet írt Az egyik, hogy Germán Tibor állítólag agykéregsorvadásban szenvedett a halála előtt, mely súlyos mentális zavarokkal járt együtt, a zavarodott férfi pedig emiatt többször emlegette az öngyilkosságot is.
Péntek, 18. 30 - kb 21:30 Helyszín: Bajor Gizi Színészmúzeumban Részvételi díj: 4800 ft / Fő Időpont: 2018. 30 - kb 21:30 Helyszín: Bajor Gizi Színészmúzeumban A sétát csak 14 éven felüli látogatóinknak ajánljuk! (Csak erős idegzetűeknek ajánlott) A program REGISZTRÁCIÓHOZ kötött! csoportlétszám max. 25 fő Részvételi díj Kapunyitás: Július 06 péntek 18:30 Kapuzárás: Július 06 péntek 21:00 4 800 HUF / db Elfogyott
A vezérkari főnök és a bárónő házasságából született édesapám, Magyaróvárott 1849-ben, menekülés közben, mert nagyszüleim Németországba emigráltak. Papa kint végezte az egyetemet, hallatlan művelt volt. Famíliám élettörténetét meg is írta valaki odakint egy Wetterwolken (Viharfelhők) című regényben, amely 1910-ben jelent meg Berlinben, Károly Curtius kiadásában. " És íme a közvetlen folytatás: "Apám jó családból származik, tudniillik nagyapám Beyer Rudolf, Görgeynek volt a vezérkari főnöke. Hegedüs Lóránd színpadra is vitte Kossuth-darabjában, amelyet a Nemzeti Színházban játszottak, de nekem nem volt benne szerepem. (…) Apám negyvenöt éves korában nősült, olasz leányt vett el: az anyámat. Én a mamámhoz hasonlítok, de természetem a papáé. (…) Imádtam egyébként az apámat, aki a legkülönösebb, legérdekesebb, legragyogóbb ember volt. Későn házasodott meg, sokkal idősebb volt anyámnál, nekünk gyerekeknek nem is apánk, hanem nagyapánk lehetett volna. (…)Édesapa bányamérnök volt, utóbb barátai furcsa vállalatba (vállalkozás) vitték be, a Kálvin téren emeletes kávéházat épített, amelyet lebontatott a Közmunkatanács azon a napon, amikor épp kész lett.
A darab a barokk olasz festőművész, Caravaggio életét és életművét járja körül. A szent és a profán kapcsolatát mutatja be, amely – a látszattal ellentétben – egyáltalán nem egyértelmű. Caravaggio vallásos témájú festményeit zseniálisként tartják számon, amelyek megerősítenek a hitben. Jóllehet Caravaggio, aki mecénásai körében nemcsak festményeivel, hanem megdöbbentő durvaságával is hírnévre tett szert, önmaga is két végén égette a gyertyát, soha nem habozva, ha bármilyen elképzelhető bűn elkövetéséről szó volt. Többször tartózkodott homályban, mint fényben – úgy a vásznon, mint a magánéletében. Bűnös és szent egyszemélyben, akinek a festészet volt az egyetlen igaz létezése – lelkének kizárólagos menedéke. Létezhet-e ilyesfajta nem megszokott aszkétizmus? Nem titkolt kegyetlenség és fenséges szépség – hogy fér meg mindkettő egy emberben? Milyen titkos szövedék köti össze az ördögi gonoszságot a mennyei jósággal?
Márton-napi népszokások, kézműveskedés, borkóstoló, koncertek és meseelőadások várják a látogatókat a 19. alkalommal megrendezett Szent Márton Újborfesztivál és Libatoron a Skanzenben, ebben az évben a PajtaKult programmal együttműködésben. A Mihály naptól Katalin napig (szeptember 29. – november 25. ) tartó kisfarsang a bálok, lakodalmak őszi időszaka és a gazdasági év lezárásának ideje. Legismertebb jeles napja a Márton-nap, amelyhez számos népszokás, hiedelem, az újbor kóstolása és a libalakoma szokása kapcsolódik. A Márton-napi mulatságok és népszokások hangulatát a mosonmagyaróvári Lajta Néptáncegyüttes eleveníti meg a múzeumban, de bepillanthatnak az érdeklődők a vidám őszi társas munkák, a tollfosztás, kukoricamorzsolás légkörébe is. Márton nap - Programok :: ProKultúra Sopron. Megismerhetik Szent Márton életét, érdekességeket tudhatnak meg a liba-kultusz eredetével és vadhajtásaival kapcsolatban. Kézműves borászatok kínálata mellett az idei szüret újborait is megkóstolhatják a vendégek. Lesz verses borműhely és sommelier gyorstalpaló.
Márton-napi népszokások, kézműveskedés, borkóstoló, koncertek és meseelőadások várják a látogatókat a 19. alkalommal megrendezett Szent Márton Újborfesztivál és Libatoron a szentendrei Skanzenben november 13-14-én, ebben az évben a PajtaKult programmal együttműködésben. A Mihály naptól Katalin napig (szeptember 29. – november 25. ) tartó Kisfarsang a bálok, lakodalmak őszi időszaka és a gazdasági év lezárásának ideje. Az időszak legismertebb jeles napja a Márton-nap, amelyhez számos népszokás, hiedelem, az újbor kóstolása és a libalakoma szokása kapcsolódik - közölte a szabadtéri múzeum. A Márton-napi mulatságok és népszokások hangulatát a mosonmagyaróvári Lajta Néptáncegyüttes eleveníti meg a szabadtéri néprajzi múzeumban, de bepillanthatnak az érdeklődők a vidám őszi társas munkák, a tollfosztás, kukoricamorzsolás légkörébe is. Megismerhetik Szent Márton életét, érdekességeket tudhatnak meg a liba-kultusz eredetével és vadhajtásaival kapcsolatban. Kézműves borászatok kínálata mellett az idei szüret újborait is megkóstolhatják a vendégek.
A Mihály-naptól Katalin-napig (szeptember 29. – november 25. ) tartó kisfarsang a bálok, lakodalmak őszi időszaka és a gazdasági év lezárásának ideje. Legismertebb jeles napja a Márton-nap, amelyhez számos népszokás, hiedelem, az újbor kóstolása és a libalakoma szokása kapcsolódik. Márton-napi népszokások, kézműveskedés, borkóstoló, koncertek és meseelőadások várják a látogatókat a 19. alkalommal megrendezett Szent Márton Újborfesztivál és Libatoron a Skanzenben, ebben az évben a PajtaKult programmal együttműködésben. A Márton-napi mulatságok és népszokások hangulatát a mosonmagyaróvári Lajta Néptáncegyüttes eleveníti meg a múzeumban, de bepillanthatnak az érdeklődők a vidám őszi társas munkák, a tollfosztás, kukoricamorzsolás légkörébe is. Megismerhetik Szent Márton életét, érdekességeket tudhatnak meg a libakultusz eredetével és vadhajtásaival kapcsolatban. Kézműves borászatok kínálata mellett az idei szüret újborait is megkóstolhatják a vendégek. Lesz verses borműhely és sommelier gyorstalpaló.