A Balkán-tanulmányok mesterképzési szakot a Történeti Intézet gondozza, együttműködve a délkelet-európai nyelveket és kultúrákat oktató filológiai tanszékekkel. A képzés célja olyan szakemberek kibocsátása, akik ismerik a térség sajátosságait, képesek arra, hogy az eltérések és hasonlóságok okait kutassák, megértsék és megértessék, s akik képesek a térségre vonatkozó ismereteket közvetíteni és a gyakorlatban is alkalmazni. A szak lehetőséget ad a nyelvtanulásra, s a diploma birtokában a térség szakértőjeként jó elhelyezkedési lehetőségeket kínál a felsőoktatásban, kutatóintézetekben, médiában, a köz- és versenyszférában egyaránt.
FIGYELEM! Régi típusú főiskolai vagy egyetemi diplomákkal is érdemes jelentkezni, a Kreditelismerési Bizottság tudja megállapítani az elvégzett tanulmányok kreditértékét. Elte nemzetközi tanulmanyok . Akkor is jelentkezhetsz, ha csak 30 kredittel rendelkezel a kért 50-ből, de vállalod, hogy 1 éven belül megszerzed a Bizottság által előírt krediteket. Amennyiben felsőfokú végzettséggel rendelkezel, de a mesterszakra való bejutásodhoz nem ismerhető el megfelelő számú kredit, és nem vagy az Egyetem hallgatója, az előtanulmányok elvégzése céljából – külön felvételi eljárás nélkül – önköltséges részismereti képzésben is részt vehetsz. Erről bővebb információ ITT olvasható. * A kreditelismerési kérelmeket a tavaszi szorgalmi időszak végéig lehet benyújtani, tehát még a tavaszi tantárgyfelvételkor is van lehetőséged a választott mesterszakhoz szükséges kreditek beszerzésére. Az elmúlt év felvételi ponthatára: 80 Önköltséges képzés esetén: 375 000 Ft / félév A felvételi vizsga követelményei az aktuális felvételi információkat tartalmazó oldalunkon található.
Ma ünnepli 98. születésnapját a világ legidősebb olimpiai bajnoka, Keleti Ágnes. Miután 2018 februárjában meghalt Sir Durward Knowles, a magyar tornász olimpikon lett a legidősebb a nyári olimpiák még életben lévő aranyérmesei között. A Nemzet Sportolója címmel kitüntetett, ötszörös olimpiai bajnok magyar tornász a magyar tornasport legeredményesebb versenyzője, aki 46 alkalommal nyert magyar bajnokságot, és hétszeres csapatbajnok - nála többször senki nem nyert tornászbajnokságot Magyarországon. Keleti Ágnes a Nemzeti Torna Egylet színeiben kezdte meg a sportpályafutását, és már 18 éves volt, amikor bemutatkozott válogatottban. 1940-ben nyerte első magyar bajnoki érmét. A háborút hamis papírokkal vészelte át. 1946-ban Balkán-játékokat nyert. Az 1948. évi nyári olimpiai játékokon a válogatott csapat tagja volt, de egy szalagszakadás miatt nem vehetett részt a versenyen. 1949-ben az Istvánmezei út 3-5. alatti Nemzeti Sportcsarnokban - ma Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok. Fotó: Fortepan/Kovács Márton Ernő Keleti Ágnes az 1952-es helsinki olimpián egy arany-, egy ezüst- és egy bronzérmet nyert, az 1956-os melbourni olimpián pedig négy aranyat és két ezüstöt szerzett.
Meglátogattuk Keleti Ágnest, az élő legidősebb olimpiai bajnokot. Az 1956-ban Melbourne-ben szerzett Olimpiai diplomája a Maccabi World Union zsidó sportmúzeumba kerül!
A Nemzetközi Nőnap alkalmából a Tokió olimpia 2020 a márciusi hónapban reflektorfénybe helyezi azokat a női sportolókat, akik megváltoztatták a sport és az egész társadalom arcát a múltban és a jelenben. Keleti Ágnes, a világ legidősebb élő olimpiai bajnokának inspiráló története és munkássága is ezek közé tartozik, aki nemrég töltötte be a 100. életévét. "Szívből gratulálunk és fogadja jókívánságunkat születésnapja alkalmából. A története valóban inspiráló. " Ezeket mondta a NOB elnöke, Thomas Bach születésnapi üzenetében Keleti Ágnesnek, az ötszörös aranyérmes és legidősebb olimpiai bajnoknak. Keleti Ágnes története Keleti Ágnes hihetetlen története jóval azelőtt kezdődött, hogy részt vett volna a játékokon. Élete az Olimpiai Szellem diadalát jelenti a legnagyobb nehézségekkel szemben. 1921. január 9-én, Budapesten született. Először akkor került előtérbe, amikor 16 évesen megnyerte az országos torna bajnokságot – ezt a bravúrt még kilencszer megismételte, mielőtt 1956-ban visszavonult a nemzetközi versenyzéstől.
A januárban 101. életévét betöltő Keleti Ágnes, a világ legidősebb olimpiai bajnoka a sport mellett a családra koncentrált a legtöbbet. Bíró-Keleti Rafael, az ötszörös olimpiai aranyérmes tornászlegenda ritkán látott fia az M5 Magyar nők című műsorában korábban elmondta, hogy édesanyját örök optimizmusa, életszeretete és küzdeni akarása segítette át élete legnehezebb pillanatain. Ezt a pozitív világnézetet pedig minden hozzátartozójának átadta. " Hagyott nekünk teret, hogy azt csinálhassuk, amit szeretünk. Persze emellett nem szabadott megfeledkezni a napi teendőkről sem, a feladatokat el kellett végezni, jól kellett tanulni, de mindez nem volt elvárás. Mondjuk úgy, hogy eléggé laza szülő volt " – mondta Bíró-Keleti Rafael, Keleti Ágnes kisebbik fia. A divattervezőként dolgozó Rafael azt is elárulta, hogy édesanyja legendássá vált optimizmusát a testvérével együtt ő is örökölte: "A genetika biztosan átadta, ez egyértelműen tőle származik. A pozitív hozzáállás rendszeresen be volt építve a nevelésbe is" – folytatta, majd hozzátette: édesanyjuk sosem kötelezte őket a sportra, de a mozgás iránti szeretetét átadta nekik, így mindkettőjük aktív életet él. "
Bementem tanítani, csak visszafelé éreztem, hogy tényleg nagy zűr lehet, mert alig tudtam hazamenni. A lakásunk közelében kevés merénylet volt, áldozatokat, sebesülteket ugyanakkor annál többet láttam. Akkor persze beleborzongtam, feltolultak bennem a háború kegyetlenkedései is" – nyilatkozta az Indexnek még 2006-ban. Egy visszatérő álma van, az egykori, lebombázott háza körül jár, és nem találja. A versenyek, a hibái, az élményei már nem jönnek vissza. Keleti Ágnes Magyarországon él, amennyire teheti, aktívan mozog, a spárgára a mai napig képes. 99. születésnapján, január kilencedikén köszöntötték Izraelben, az Egyesült Államokban, Olaszországban egy karikatúrával kedveskedtek neki, és természetesen Magyarországon is ünnepelték.
Keleti Ágnes hat érmet, négy aranyat nyert, ami nemcsak azt mutatta meg, hogy teljesen felépült az egy évvel korábbi sérüléséből, de azt is, hogy továbbra is a világ legjobbjai közé tartozik. Helsinkiben nyert először Az 1952-es, Helsinkiben megrendezett játékok máig a magyar sport legeredményesebb olimpiájának számítanak. Keleti Ágnes számára is emlékezetes, hiszen itt nyerte első olimpiai bajnokságát, méghozzá talajon, a verhetetlennek hitt Marija Gorohovszkaját legyőzve. Ezzel elérte ugyan az álmát, olimpiai bajnok lett, sőt, további három érmet is nyert, mégsem volt teljesen elégedett és hallani sem akart a visszavonulásról. Ennek okát a következőképpen fogalmazta meg az életéről szóló könyvben: Hogy miért folytattam ezután is a tornát, amikor már harmincegy éves is elmúltam, nem tudom pontosan megfogalmazni. Talán azért, mert a gerendán csak negyedik lettem, pedig úgy éreztem, hogy az én gyakorlatom volt a legjobb, de az is lehet, hogy azért folytattam, hogy viszontláthassam Verát Ausztráliában.
Bea "Hálátlan lennék a Sorshoz, ha nem vallanám be, hogy mégiscsak volt három vagy négy maradéktalanul boldog pillanat az életemben, pontosabban a három életem mindegyikében volt egy vagy két boldog pillanat. " ***** "Végre már nem vagyok Juhász Piroska, de nincs hová mennem. " ***** "Huszonnégy éves elmúltam, amikor újra komolyan kezdtem tornázni. Ha ezt ma valakinek elmondom, az nagyon csodálkozik, mert a lányok manapság tizenhét-tizennyolc éves korukra már abba is hagyják. " ****** "A másnapi versenyen nem voltam izgatott, sőt a talajgyakorlatot kimondottan élveztem. A gyakorlat befejezése után - szokásomhoz híven - nem néztem meg, hogy hány pontot kaptam. Csak akkor ocsúdtam fel, amikor a lányok hozzám rohantak és boldogan kiabálták, hogy első lettem a talajon. Ez volt életem harmadik boldog pillanata. "