Életed úgy folyjon szépen, Mint patak a medrében, Virágok közt folydogáljon, Névnapodra ezt kívánom. Szeretnék csók lenni édes ajkadon, napsugarad lenni minden hajnalon, beragyogni neked az egész világot, de most csak Boldog Névnapot Kívánok! E szép napon Neked kel fel a nap, felhőkön át simogatja arcodat csak Neked nyújtja sugarát, s velem együtt: Boldog Névnapot kíván! Névnapodra írom e sorokat, Azt kívánom élj boldog napokat. Legyen életed a virágok gyöngye azt kívánom, légy boldog örökre. Azt csicseregték a madarak, ma van a neved napja. Ez úton kívánok neked nagyon boldog Névnapot. Ha én most jó tündér lennék a világon, Te lennél a legboldogabb ezen a világon. Jó tündér nem vagyok, de verset írhatok, Hogy kívánjak neked boldog névnapot. Neved napjára kívánok sok szépet, legyen számodra boldogság az élet. Mint gyöngy virág az erdő közepén, úgy virúljon az életed, névnapod ünnepén! Nézz fel éjjel a csillagokra. Látod rád nevetve ragyogva. Boldog névnapot karolyne. Apró fények, régi álmok, Boldog névnapot kívánok Változik az élet, mint egy gondolat, nincs állandó benne, csak egy pillanat.
Ez sajátosan egybeesett azzal, hogy új barátságokba és szerelmekbe keveredtem, a favorizált sci-fin kívül más könyveket is olvasni kezdtem, s mindez kibillentett korábbi meggyőződésemből. Magyarságom ekkor hirtelen mindennél fontosabbá vált: otthagytam az egyetem fizika karát, hogy egy évvel később magyar nyelv és irodalomra jelentkezzem, megszakítottam laboránsi munkaviszonyomat és sikerült "anyanyelvi vonalon", a kijevi tankönyvkiadó ungvári magyar szerkesztőségében elhelyezkednem. De figyelmem ekkor és a következő tíz évben is inkább a jelen problémáira, a kárpátaljai magyar irodalom lehetőségeire, nemzetiségünk kilátásaira koncentrálódott, a hagyományok, a nemzeti múlt, az "évezredes magyar sors" kevéssé foglalkoztatott – apránként mégis rám ragadtak az ismeretek, részben az egyetemnek is köszönhetően, ahol például Fodó Sándor a bécsi testőrírók ürügyén vagy két évszázad históriáját is előadta, emellett, ha csupán néhány órás szűk keretben, de Magyarország történetét is tanultuk a szép emlékű Váradi-Sternberg János keze alatt.
Márai Sándor
Egyszerűen nem érdekelt. (Magyarország történetét mint tantárgyat csak a rendszerváltás után vezették be iskoláinkban. Károly (január 28., november 4.). ) Eminensként ugyan bebifláztam, amit kellett, ám a dátumok, nevek, helyszínek azonnal ki is hullottak a fejemből, az összefüggések megértéséig pedig el sem jutottam. Jó beszélőkémnek köszönhetően ez nem derült ki a vizsgákon. Mindezzel együtt, ha se szovjet, se magyar, se másmilyen történelmi tudatom nem is alakult ki, elég sokáig olyan önérzetes szovjet állampolgárnak tekintettem magam, aki magyarságát büszkén gyakorolja – nyelvi értelemben legalábbis. Leérettségizvén fizikusnak készültem, híres csillagász vagy atomtudós szerettem volna lenni, és bár voltak az egyetemen nyelvi problémáim, ezeket hamar leküzdöttem és úgy gondoltam, a galaxisok vagy az elemi részecskék szempontjából tökéletesen közömbös, hol lakom és milyen nyelvet beszélek, azt meg igazán fölösleges tudnom, mikor volt a kulikovói vagy a muhi csata. Az első fordulatra akkor került sor, amikor a korábban csak passzióból, kedvtelésből írt verseim 1979-ben kötetben megjelentek, s szembesülnöm kellett az írói felelősséggel.
A türelmi idő meghosszabbítása a házi vízigényt kielégítő és a mezőgazdasági öntözési célú fúrt kutakra egyaránt vonatkozik. Magyarországon több százezer ingatlantulajdonost érint az engedély nélkül, de ettől még nem feltétlenül jogszerűtlenül létesített és működő fúrt vagy ásott kutak utólagos engedélyeztetése, vagyis működtetésükhöz a használatba vételi engedély kérése a helyi önkormányzat jegyzőjénél - írták a posztban. 1992 előtt ugyanis nem kellett engedély, illetve bejelentés kútfúráshoz. Maga az engedélyezési eljárás illetékmentes, a megadásához azonban kell a kút összes lényeges paraméterét rögzítő szakvélemény képesített és hivatalosan regisztrált vízmérnöktől vagy kútfúrótól. Ennek ára helyszíntől és vállalkozótól függően 50 ezertől akár 150 ezer forintig terjedhet. Engedély nélkül fúrt vagy ásott kutak engedélyeztetése. / infostart
A törvénymódosítás célja: az állampolgárokat sújtó felesleges adminisztratív terhek csökkentése és az ellenőrzés hatékonyságának növelése. 2018. augusztusában az Országgyűlés által elfogadott előbb részletezett törvénymódosítási javaslatot az Alkotmánybíróság elutasította. Indok: az adminisztrációs terhek csökkentése más módon is elérhető, ez a javaslat túl nagy kockázatot jelentene a hazai ivóvízbázisra nézve. Tehát érvényben maradt a korábbi szabályozás: miszerint 2018. december 31-ig kellett volna bejelenteni és fennmaradási engedélyt kérni az engedély nélkül létesült kutakra. A NAK 2018. októberében kezdeményezte, hogy a fennmaradási engedély kérésének határidejét tolják ki 2020. végéig, illetve ne társuljon hozzá bírság. A javaslatot elfogadták. júliusában döntöttek arról, hogy 2023-ig lesz lehetőség az illegális kutak fennmaradási engedélyeztetésének lebonyolítására. novemberében a vízgazdálkodási törvény módosítását irányozták elő a maximum 50 méter mély talajvízkutak engedélyezési kötelezettségének eltörléséről, illetve a fennmaradási engedélyek bírságmentes igényléséről, melyet most, december 16-án fogadott el a Parlament.
03. ) Megjegyzés: új jogszabály Kapcsolódó cikkek 2022. április 8. Nemzetközi konferencia a bírói tanácsokról Az igazságszolgáltatás függetlensége jogállami alapérték és alapkövetelmény. A bírói függetlenség intézményi megoldásai országonként változatos képet mutatnak, melyben az igazságügyi vagy bírói tanácsok eltérő súllyal szerepelnek. Ezzel a kérdéskörrel foglalkozó nemzetközi kerekasztal beszélgetést szervezett a Velencei Bizottság a római La Sapienza és a Barcelonai Egyetemmel együttműködésben, "A bírói tanácsok kialakítása a kortárs kihívásoknak megfelelően" címmel. A részben jelenléti, részben online részvétellel, 2022. március 21-22-én szervezett konferencián – a témakör kiemelt fontosságára tekintettel – a Kúria is képviseltette magát. Eltérés a közös egyezségtől A bírói egyezségtől a felek közös megegyezéssel – a szerződésmódosítás szabályai szerint – eltérhetnek, arra azonban az egyezséget jóváhagyó végzés anyagi jogerőhatása miatt nincs mód, hogy a fél (társasház) az abban foglaltakat a közgyűlés kötelmet keletkeztető határozatával vitássá tegye – a Kúria eseti döntése.