Szigeti Ferenc, Gidófalvy Attila és DJ Rákász Béla retro történetei - 05. 30. - YouTube
Rovat Rovatok – 0 db találat
Főoldal Életstílus A Forevert csak csinálni kell Gidófalvi Attila üzletről, kocsikról, karrierről Életstílus 466 megtekintés 2019. 10. 29. Előző Chairman's Bonus találkozó Bu... Következő Biztonság, kiszámíthatóság, luxus-... Kapcsolódó cikkek Gyertek el a XXIX. Természetgy... Huszonöt éve a Foreverben, öt... Vendégünk Horváth Elemér Emi h... Chairman's Bonus Képzés...
Elég csak ha az általa kreált, de a valóságban soha sem létezõ Guszev kapitány történetére gondolunk, aki 1849-ben átállt volna a magyar forradalom oldalára. Ez a mesemondás olyan tökéletesre sikeredett, hogy a mai Nádor utca, a kommunista években végig Guszev kapitány nevét viselte. Mindentõl függetlenül ezt a Honfoglalás c. filmet szívesen megnézném újra (ha másért nem hát már csak a kiváló színészek miatt is, de a történelem iránti érdeklõdésem kielégítése végett is). Remélem, hogy elõpbb-utóbb az MTV3 csak mûsorára tûzi ezt a filmet! te szerencsétlen, nemtudom ki vagy de ez a tõrténelem valóságát mutatja mindig a kommunizmust emlegessétek, ennek a filmnek semmi köze a propagandához. a hadsereg kikiáltott hõsei, az propaganda, tanúld a tõrténelmet, ne az amerikait, mert azok show mûsort csinálnak a valóságból. ORIGO CÍMKÉK - kiugrási kísérlet. LajtaJ 2013 ápr. 21. - 13:20:43 Kommunista propaganda film, amelynek semmi köze sincs a történelmi tényekhez! Elég ha azt nézzük, hogy a nagy "mesemondó" orosz katonatiszt Illés Béla könyve alapján készült a film.
Az 1945. február 11-én este nyolc órakor... Sikerülhetett-e volna Magyarország kiugrása a második világháborúból? Általánosan elfogadott tétel, hogy a történettudományban nincsen helye a mi lett volna ha? – kérdés feltevésének. Kiugrási kísérlet | 24.hu. Pedig nem csak a jelenben, hanem a múltban is a politikai döntéshozók mindig több lehetőség közül választhattak. Kísérletet teszünk, hogy megnézzük: egy sorsdöntő helyzetben milyen valós alternatívák álltak az egykori döntéshozók előtt, és mik voltak azok a szempontok, ami alapján végül döntöttek, történelemmé téve elhatározásuk következményeit. Magyarország újkori történetében ilyen drámai sorsfordulónak számítanak az 1944. októberi események, amikor Horthy Miklós kormányzó megkísérelte az ország kivezetését a háborúbóól.... Történelmi titkot fedett fel Horthy Miklós utolsó élő testőre Farkas Ernő volt magyar királyi lövész-testőr szakaszvezető, az egykori elitegység, a magyar királyi testőrség utolsó élő tagja, sorsfordító történelmi események részese volt 1944 októberében, amelyről 2017 őszén, a sikertelen kiugrási kísérlet évfordulóján exkluzívan, a szemtanú hitelességével nyilatkozott az Origónak.
A második világháborúban hetvenöt éve, 1944. szeptember 23-án lépett a trianoni határok közé szorított Magyarország területére a szovjet Vörös Hadsereg. Az akkor érvényes magyar határt egy hónappal korábban, 1944. augusztus 27-én lépte át a szovjet haderő, a székelyföldi Sósmezőnél. Magyarország 1941. június 27-én lépett be a német Harmadik Birodalom oldalán a második világháborúba, öt nappal azután, hogy a hitleri hadigépezet megindult a Szovjetunió ellen. A döntéssel a magyar vezetés nemcsak a hallgatólagos német elvárásoknak akart eleget tenni: egyfelől úgy vélte, a sikeres revíziós politika folytatásának feltétele, hogy időben csatlakozzon a győzteshez, másfelől abban is reménykedett, hogy ily módon maga szabhatja meg a harci cselekményekhez való hozzájárulás mértékét. Magyar katonák a keleti fronton (Fotó: MTI-Reprodukció) E számítások hibásnak bizonyultak: a háború menete a sztálingrádi csatával végleg megfordult, a hadászati kezdeményezés a szovjetek kezébe ment át. A doni áttörés 1943 januárjában a magyar hadtörténet legnagyobb vereségét hozta, a 207 ezres második magyar hadsereg néhány nap alatt katasztrofális vereséget szenvedett.
A kiáltvány utalt a németek által az ország megszállása előtt és után elkövetett törvénytelenségekre, rablásokra és rombolásokra. "Minden becsületesen gondolkodó magyar embert felhívok, hogy kövessen a magyarság megmentésének áldozatos útján" – zárult a kormányzói proklamáció. Ennél is súlyosabb zavart okozott azonban az, hogy a vezérkar nem küldte ki a csapatokhoz Horthy hadparancsát az átállásról. A három hadsereg parancsnoksága ehelyett olyan értelmű utasítást kapott, hogy a kormányzói proklamációt nem szabad fegyverszünetként értelmezni, vagyis a harcot folytatni kell. Ennek lett következménye, hogy a kiugrás csúfos kudarcot vallott. [3] Az 1. hadsereg parancsnoka, Dálnoki Miklós Béla, vezérkari főnökével, Kéri Kálmánnal együtt, de csapatai nélkül ment át az oroszokhoz; a 2. hadsereg parancsnokát, Dálnoki Veress Lajost pedig, aki Horthy segítségére akart sietni, a németek letartóztatták. Remény és bizonytalanság [ szerkesztés] "Horthy egész hosszú életében nem volt olyan népszerű, mint abban a nyúlfarknyi időben, amennyi a proklamáció elhangzása és a nyilas bemondó színre lépése között eltelt.