Vigyázzon, ne okozzon saját magának hallójárati gyulladást vagy dobhártyasérülést!
(A hallójáratunkban maradt vizet egyébként soha nem szabad drasztikusan, például hajszárítóval "kiszárítani", célszerű óvatosan, egy puha törölköző sarkával felitatni. ) A fülzsír feloldására szolgáló készítményeket azonban kizárólag akkor szabad becseppeneteni, ha ép a dobhártyánk, nincs fülgyulladásunk, és nem műtötték hallószervünket - hívja fel rá a figyelmet LeWine. Ha semmit nem szeretnénk a fülünkbe cseppenteni, ám szükségét érezzük, hogy időről időre megtisztítsuk ezt a testrészünket is, válasszuk a legegyszerűbb és legtermészetesebb megoldást: fürdés közben langyos vízzel, az ujjunkat használva óvatosan mossuk meg fülünket, majd egy törölköző sarkával vigyázva itassuk fel belőle a vizet.
Fülészeti betegségek Fülészeti betegségek: Halláspanaszok: Halláscsökkenéshez számos betegség, ill. állapot vezethet. A legbanálisabb, legismertebb, amikor a hallójáratot fülzsír (cerumen) tömíti el. Eltávolítása legtöbbször "házilag" nem lehetséges, a próbálkozás komoly sérülés forrása lehet. Ilyen esetben forduljon fül-orr-gégész orvosához. A hallójárat-gyulladás (otitis externa) leggyakrabban nyáron, de alapvetően bármely évszakban előforduló betegség. A fülzsírt mivel lehet eltávolítani/megszünetetni, hogy ne legyen látható, és.... Sokszor komoly kellemetlenséggel, fájdalommal jár. Elégséges lehet a panaszmentességhez, ha a hallójáratba átmenetileg nem jut víz, nedvesség, de gyakran a végleges ellátáshoz fülészeti beavatkozásra, kezelésre van szükség. A gyulladás kapcsán keletkező váladék gondos eltávolításával és megfelelő antibiotikus kezeléssel biztosítható gyógyulás. A gyermekeknél tapasztalható halláscsökkenés hátterében legtöbbször megnagyobbodott orrmandula által okozott fülkürt működési problémák találhatók. Leggyakoribb tünet, hogy a gyerek hangosan hallgatja a TV-t, nem figyel, ha szólnak hozzá és gyakran visszakérdez, mert nem érti, amit mondanak neki.
Azt a sok marhaságot meg tessék szépen elfelejteni!
Van, akinél a tünetek néhány nap elteltével elmúlnak, de van példa arra is, hogy tartóssá válnak, és a fertőzést követően is megmaradnak. Az ambulancia vezetője szerint ha a szaglásvesztés- vagy változás több, mint 3 hétig fennáll, érdemes orvoshoz fordulni. A Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikán működő Szaglás Ambulancia egyelőre heti háromszor, kedden, szerdán és csütörtökön fogad betegeket, de szükség esetén a rendelési időt bővíteni fogják. A páciensek fül-orr-gégészeti szakrendelésről vagy háziorvosi beutalóval érkezhetnek, emellett az egyetem post COVID-ambulanciái is küldhetnek ide betegeket. Postcovid vizsgálatok. Az első lépés dr. Kraxner Helga szerint post-COVID és egyéb eredetű szaglásvesztés esetén is a részletes fül-orr-gégészeti vizsgálat. Ennek során felmérik, hogy van-e olyan mechanikai akadály – orrnyálkahártya duzzanat, krónikus arcüreggyulladás, orrpolip vagy valamilyen egyéb elváltozás – amely miatt azért romlott a szaglás, mert a levegő nem éri el a szaglóhámot. Ennek érdekében endoszkópos vizsgálatot, ha szükséges képalkotó-, CT- vagy MR-vizsgálatot is végeznek.
– Bemutatja, hogy mit kell tenni a fertőzésre gyanús személyeknek, ha megbetegedés tüneteit észlelik magukon, és hova fordulhatnak az egészségügyi ellátórendszeren belül – mutatott rá a tárcavezető. Post Covid-ellátás szaglástréninggel. Post Covid rehabilitációs osztályokat is kialakítanak majd A protokollal kapcsolatban kiemelte, hogy magába foglalja a prognózis és kezelés alapelveit, kitér a képalkotó vizsgálatok alkalmazására, a mintavételi eljárásokra, valamint a laboratóriumi vizsgálatra kijelölt intézmények elérhetőségére is. – A nemzetközi ajánlások figyelembevételével bemutatja többek között az egyéni védőeszközök alkalmazásának helyes gyakorlatát, az egészségügyi személyzet, betegekkel való közvetlen érintkezésének szabályait – közölte. Az eljárásrend jövőjével kapcsolatban elmondta: a Minisztérium Post Covid-19 ambulancia felállítását tervezi az Országos intézetekben, az egyetemek klinikai központjaiban és a megyei kórházakban. – A járvány csökkenése, majd megszűnése idején lesz lehetőség arra is, hogy Post Covid rehabilitációs osztályokat is kialakítsunk – zárta üzenetét a miniszter.
Az EU nemzeti gyógykezelési ajánlásaival összhangban, a betegek és a szakdolgozók folytathatják a nem szteroid gyulladáscsökkentők használatát az elfogadott termékinformáció alapján - írták. A jelenlegi ajánlás alapján az olyan gyógyszereket, mint az ibuprofen, a legkisebb hatékony adagban a lehető legrövidebb ideig kell alkalmazni - tették hozzá. Post covid vizsgálatok. Az EMA közölte, hogy kész támogatni minden olyan kutatást, amely ezeknek a gyógyszereknek a Covid-19-betegekre gyakorolt hatását vizsgálja. Egyúttal a Debreceni Egyetem Klinikai Központjának Belgyógyászati Klinikája is közölt egy listát azokról a vény nélkül kapható gyógyszerekről, melyek hasznosak lehetnek légúti fertőzések kezelésére: -------------------------------------------- Nem javasolja az ibuprofént tartalmazó gyulladáscsökkentő gyógyszerek szedését a koronavírusos tünetekre Christian Lindmeier, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szóvivője - írja az AFP alapján a Euronews. Lindmeier ugyanakkor hangsúlyozta: még ki kell vizsgálni, hogy tényleg van-e kapcsolat a gyógyszer és a betegek állapotának súlyosbodása közt.
Az is előfordulhat, hogy allergia miatt változik a szaglás, így szükség lehet ennek differenciáldiagnosztikájára is. Utóbbit a klinika Allergológiai Szakambulanciáján, előzetes időpontegyeztetést követően, szintén elvégzik. – Ha az anamnézis egyéb problémák meglétére utal, mi is referálhatjuk a beteget társszakmák felé, pl. neurológiai ambulanciára – emelte ki az igazgató. Amennyiben aktuális fül-orr-gégészeti kezelést igénylő elváltozást nem találunk a szaglásvesztés hátterében, szaglástesztet végzünk – mondta el dr. Ezek a panaszok jelentkezhetnek a koronavírusból felgyógyultaknál. Kraxner Helga. A Szaglás Ambulancián alkalmazott komplex mérőeszköz segítségével szaglásküszöböt, szag megkülönböztetést és szag felismerést is vizsgálnak. A körülbelül 45 perces vizsgálat után minden beteg egy ún. TDI-pontszámot (Threshold, Discrimination, Identification) kap, amely alapján besorolják, hogy normál szaglású, csökkent szaglású, vagy szaglását vesztett-e. Utóbbi két esetben szaglástréninget javasolnak a betegnek. A tervezett tréning időszak végén ismételt tesztet végeznek a terápiás eredmény értékelésére.