A bodrogközi Borsi várkastélya nem csak építészetileg értékes: 1676 március 27-én emeleti sarokszobájában született II. Rákóczi Ferenc. A sokáig romosodó épület felújítása ezekben a hónapokban fejeződik be. A várkastély főkapuja az egykori vizesárokkal. Képek forrása Sátoraljaújhely központjától alig pár kilométerre, a határ túloldalán fekszik Borsi. A falu szélén, egykor vízesárokkal körülvett szigeten áll a várkastély. Az épületet a fejedelem dédanyja, Lórántffy Zsuzsanna építette át fényűző reneszánsz kastéllyá, de rezidenciaként sosem használták. Rákóczi is csak véletlen folyamán született itt, Zrínyi Ilona épp úton volt Munkácsról Regécre. A Rákóczi-kastély felújítása – Borsi – Országépítő. A kastély mindenesetre e véletlen miatt fontos szerepet játszik a magyar emlékezetben. A "kuruc fészek" a XVIII. századtól főként gazdasági célokat szolgált, de egyre rosszabb állapotba került, a XX. század elején egyik szárnyát le is bontották. A már szinte romos épület helyreállítása 2000-ben kezdődött, majd 2018-ban kapott nagyobb lendületet, mikor jórészt a magyar, kisebb részben a szlovák kormány finanszírozásában 1, 6 milliárd forintos projekt keretében elkezdték a felújítást.
Rákóczi Ferenc Nonprofit Szervezet igazgatótanácsának tagja az Északnak elmondta: a polgári magyar kormány már a kétezres évek elején felismerte a hely történelmi jelentőségét, akkori is magyar forrásból újították fel a tetőt megmentve ezzel a fénykorát a 17. században élő épületegyüttest a további pusztulástól. A mostani beruházás pedig nemcsak olyan zarándokhellyé teszi a magyar függetlenségi és szabadságharcok talán legismertebb alakjának szülőházát, ahová mindenkinek egyszer el kell látogatnia, de illeszkedik a magyarországi kastély- és várprogramhoz is. Megemlítette, hogy Abaújban és Zemplénben található sárospataki, a boldogkői, a regéci és füzéri vár, valamint a füzérradványi kastély mellett borsi is komoly turisztikai vonzerővé válhat – fogalmazott. Hozzátette: a Bodrog-parti kikötő tervezett megépítése a két fontos Rákóczi-fészek, a sárospataki vár, valamint a borsi várkastély folyami turisztikai összekötését teszi lehetővé, és épül még egy játszótér is gyerekeknek. Zarándokvonat II. Rákóczi Ferenc szülőházához | Borsi Rákóczi-várkastély, Miskolc, BZ | March 27, 2022. Az építési munkákat a számos történelmi épület – például a sárospataki vár, a bélyi kastély és a Sárospataki Református Kollégium – felújításában részt vevő sárospataki Épszer Zrt.
Holnap Dénes napja lesz. Aktuális Közérdekű Gazdaság Kultúra Közélet Sport Turizmus 2022. január 31. Forrás: Hegyalja Tv Adatvédelmi tájékoztató
A március 28-i adás tartalmából. Március 27-én volt II. Rákóczi Ferenc születésének 346. évfordulója. A jeles napon zarándokvonat indult Budapestről a szülőhelyére, a felvidéki Borsiba. A szerelvényt a vezérlő fejedelem arcképével és jelmondatával díszített mozdony húzta, a kocsiban kuruc zene szólt. Mire odaértek, ráhangolódhattak a Rákóczi három születése című kiállításra is, amely a tavaly felújított várkastélyban látható. HAON - Potápi Árpád: ma legfőbb feladatunk, hogy kiálljunk a béke és a biztonság mellett. Bizonyára sokan voltak, akik látták a helyet romló állapotában, és most új fényében is. Mi is ott voltunk, amikor a csúcsra járt a felújítás, és megnéztük akkor is, amikor elkészültek vele. A Hely – Kossuth Rádió – március 28., hétfő, 11:07 Műsorvezető: Farkas Erika Szerkesztő: Vágner Mária Tovább a műsoroldalra >>>
13:30 – koszorúzási ünnepség, melyen részt vesznek a Kárpát-medence különböző tájékairól érkezett gyermek-néptánccsoportok népviseletbe öltözött táncosai. Az ünnepség után svédasztalos ebéd a kastély éttermében és a művelődési házban, valamint a Rákóczi három születése című kiállítás és a kastély megtekintése a felújítást tervező mérnök vezetésével. 17:00 – a vonat visszaindul Borsiból, és a felszállási helyeken megállva (Sátoraljaújhely 18:00, Szerencs 18:30, Miskolc 18:50, Füzesabony 19:55, Vámosgyörk 19:50) 21:20-kor Budapestre érkezik. A vonat 80 fős vasúti kocsikkal közlekedik. Budapesttől Sátoraljaújhelyig a Rákóczi jelmondatával díszített, 480 007 pályaszámú TRAXX villanymozdony vontatja a szerelvényt. // Részvételi díj: - 19 500 Ft/fő (budapesti, vámosgyörki, füzesabonyi felszállással) - 17 500 Ft/fő (miskolci, szerencsi felszállással) A részvételi díj tartalmazza a különvonatos utazás költségeit, a zenét a vonaton, Borsiban a fogadó italt és pogácsát, az ebédet és a belépőjegyet a kastélyba.
Való igaz, hogy az alföld finoman szólva "alulreprezentált" volt irodalmunkban, költői ábrázolása szegényes volt Petőfi előtt. Ennek azonban nem az volt az oka, hogy az alföldi költők érzéketlenek lettek volna szülőföldjük szépsége iránt, hanem a közönség érdektelensége, közönye okozta a problémát. Míg a dunántúli Berzsenyi Dániel tájélménye irodalmi közkincsünkké vált, addig Bessenyei, Csokonai, Fazekas Mihály hiába írtak néhány alföld-verset, ezeket a költeményeket csönd övezte. A 18. század végén és a 19. század elején egyszerűen nem érdekelte az embereket az alföld, közömbösen hagyta őket a téma. Ennek oka az, hogy a közvélemény szemében az alföld mint tájtípus egyszerűen unalmas volt. Még Vörösmarty Mihály is, aki Délsziget című művében egy tündérien szép síkságot ábrázolt, a valóságban unottan fordult el az alföld látványától. Az ő romantikus képzelete nem talált benne semmi inspirálót. Egy alföldi utazásáról így nyilatkozott Bajzának írt levelében 1834-ben: "A vidékről nem írhatok, mert az széle táját kivéve… róna és egyenlő mint az unalom…" Vörösmarty és általában a romantikus költők a hegyvidékért lelkesedtek, különösen a hegycsúcsok láncolatáért és a hegycsúcsra épült váromladékokért.
4. 11. versszak Tekintete ismét távolodik – ezúttal a horizont felé: messze, homály, ködoszlop, távoli, halvány…; A látkör kitágul – a végtelen illúzióját kelti. 5. 12. versszak Majd az 1-2. versszakban elkezdett vallomás tér vissza – megfogalmazza kötődését az alföldhöz. Ez jelenti az egész életet számára (születés/bölcső; halál/szemfödél) – a Szózat motívumvilágát idézi.
A csárdánál törpe nyárfaerdő Sárgul a királydinnyés homokban; Odafészkel a visító vércse, Gyermekektől nem háborgatottan. Ott tenyészik a bús árvalyányhaj S kék virága a szamárkenyérnek; Hűs tövéhez déli nap hevében Megpihenni tarka gyíkok térnek. Messze, hol az ég a földet éri, A homályból kék gyümölcsfák orma Néz, s megettök, mint halvány ködoszlop, Egy-egy város templomának tornya. – Szép vagy, alföld, legalább nekem szép! Itt ringatták bölcsőm, itt születtem. Itt borúljon rám a szemfödél, itt Domborodjék a sir is fölöttem. A vers műfaja: tájleíró költemény. Ez a műfaj nemcsak természetábrázolást jelent, mivel a költő rendszerint kifejezi az adott tájhoz való viszonyát is, a saját életérzését, hangulatát, vagy időnként a politikai nézeteit. Petőfi verséből is megtudjuk, hogy az alföld a szülőföldje, és hogy milyen ragaszkodó szeretet fűzi hozzá a költőt. A vers hangulata: kedves derű érezhető benne, Petőfi szinte magához ölelné ezt a tájat és felmutatná, hogy mennyire szereti. A vers stílusa realista.