November 5-én ünnepli a zenészvilág a magyar származású zongoristalegendát, Cziffra Györgyöt, akinek bőségesen jutott az életében mindazokból a mélységekből és magasságokból, amelyeket a 20. század fel tudott vonultatni. Csodagyerek, cigányzenészek leszármazottja, bárzongorista, hadifogoly, kényszermunkás, zongoravirtuóz, ünnepelt sztár, fiatal tehetségek támogatója – elég címszavakban áttekinteni Cziffra György életét, hogy egyértelművé váljon: olyan művészre emlékezhetünk, aki tehetségét heroikus küzdelemben, a legnagyobb nehézségek árán tudta csak kibontakoztatni. Az 1921. Eötvös györgy halálának oka. november 5-én született Cziffra már gyermekként sokat nélkülözött, ám épp ennek köszönhető, hogy a közönség igen korán hallhatta muzsikálni. Mielőtt nyolcéves korában felvették a Zeneakadémiára, a helyi cirkuszban improvizált népszerű témákra, hogy családja megélhetését segítse. Bár Dohnányi Ernő a felvételin egy különleges gyémánthoz hasonlította, az ifjú virtuóznak anyagi okok miatt félbe kellett hagynia tanulmányait, hogy a pesti éjszakai életben keresse meg a kenyérrevalót.
A nézőknek akart beszélni arról és csak arról, ami van. Más nem érdekelte. Aztán, idén januárban egy adás végén néhány rövid szóval elbúcsúzott, azt mondta, fáradt, kezelésre és pihenésre van szüksége. Ezek voltak élete bizonyosan legszemélyesebb nyilvános mondatai. Semmi dráma. Elfáradt. Pihen. Csont és bőr volt már. Idejétmúlt jelenség volt az "igazság utáni" korban. Az újságírás Don Quijotéje a fake news világában. Vitte, ameddig vihette, aztán letette a fegyvert. A mai nap szimbolikusan a szeriőz újságírás halála is Magyarországon. Vagy legalábbis átmeneti elhallgatása. Mert ifjú szívekben él majd mindig tovább, mindenféle "oldalaktól" függetlenül. Példát mutatott és példát mutatni igazából nem más, mint életet adni és reményt. Kárpáti György lett a Nemzet Sportolója | 24.hu. Lesz kinek a nyomába lépni. Lesznek utódai és lesz majd helyük, ahogy neki is volt. Így lesz emléke áldás. Fonassék be lelke az élet kötelékébe. Baló György 1947. június 14-én, Budapesten született. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-angol-német szakon.
Kodály Zoltán és felesége, Péczely Sarolta Alapadatok: Tárgy neve: Kodály Zoltán és felesége, Péczely Sarolta Szerző: Vámos László Leltári szám: 77. 25 Gyarapodási naplószám: 1/1977 Általános adatok: Példányszám: 1db Készítés ideje: 1962 Állapot: jó Beszerzés: ajándék - Vámos Lászlóné Leírás: Kodály Zoltán és felesége montázsolt portréja. Péczely Sarolta jobb keze helyére Kodály Zoltán könyvet tartó kezét montírozta a szerzõ. Péczely Sarolta arcképe éles, Kodály Zoltán montírozott portréja életlen. Irodalom: Vonatkozó irodalom: -Kodály élete képekben (Eõsze László szövegével) Bp. 1971; 1982-ben francia, angol, orosz, német nyelven -Itzés Mihály: Kodály kiállítás (Magyar Rádió, 1977. nyár) Szõnyi Erzsébet: V. L. Kodály felvételei (Kecskemét 1977. március) -Szegedi Emil: Kodály pillanatai. V. fotói a Fészekben -Fotó, 1977. ám, 194-197. Címke: Kodály Zoltánné Péczely Sarolta | HIROS.HU. oldalon, Kodály Zoltán életébõl (egy képpel) - Film, Színház, Múzsika, 1977. II. 26. ; 21. old. -Emberközelben, III/5. kép Megjegyzés: A fotó hátoldalán kék színû gumibélyegzõ: Minden jog fenntartva!
Kodály Zoltán és Péczely Sarolta Ha Kodály Zoltán szerelemi élete nem is hajlott tragédiába, de akadt számos érdekes pontja házasságainak. Első felesége – akárcsak Bartók Béla második felesége – a tanítványa volt. Schlesinger Emma azonban csaknem húsz évvel volt idősebb Kodálynál. 1905 és 1906 között volt Kodály tanítványa, és állítólag maga Bartók is udvarolt neki, ám ekkor még Gruber Henrik felesége volt. 1910-ben, miután elvált férjétől, hozzáment Kodály Zoltánhoz, akivel 1958-ban bekövetkezett haláláig élt. Támogatta munkájában, részt vett a népzenegyűjtésben, és számos ballada, valamint népdal szövegét fordította le németre. Zeneszerző volt ő is, főként zongoraműveket alkotott. Első felesége halála után alig egy évvel, 77 évesen Kodály feleségül vette tanítványát, az akkor 19 esztendős Péczely Saroltát. A Zeneművészeti Főiskola énektanár szakos hallgatója volt Sarolta, ám félbehagyta tanulmányait, amikor hozzáment Kodályhoz. „Minden ötezer évben történik ilyen” – kultúra.hu. Házasságuk közel tíz évig, Kodály Zoltán 1967-ben bekövetkezett haláláig tartott.
Szerencsére másként történt, a gyászév letelte után, 1959. december 18-án ismét házasságot kötött. Második feleség, Péczely Sarolta ekkor a Zeneművészeti Főiskola másodéves növendéke volt; Kodály öt éves kora óta ismerte. Sárika valósággal bearanyozta Kodály utolsó éveit. 58-59. - (A világ legnagyobb zeneszerzői sorozat) Lásd a katalógusban>> Péczely Sarolta (Kodály Zoltánné) énekművész, 1940. november 5-én született Dombóváron. Ha gyermeke jövő héten kezdi az iskolát, akkor máris van benne valami közös Sarolta cambridge-i hercegnővel : HunNews. Iskolai tanulmányait az Orsolya rend dombóvári tanintézményeiben kezdte. A középiskolát Pécsett végezte, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán énektanár és karvezető szakon tanult. 1972-1980 között Berlinben a Hans Eisler Hochschule für Musik-ban magánének szakon tanult. A Színház- és Filmművészeti Főiskola és a Liszt Ferenc zeneművészeti Főiskola tanára, egyetemi docens. Magyarországon kívül főképpen Németországban, Olaszországban, Finnországban, az Egyesült Államokban és Japánban tart rendszeresen dalesteket, mesterkurzusokat. A Nemzetközi Kodály Társaság tiszteletbeli elnöke, a jyvaskylai egyetem díszdoktora.
Kodály Frigyes (Kodály Zoltán édesapja) 1853. február 9-én Pesten született Kodály Ferdinánd hadnagy és a csehországi Hel Magdolna házasságából. A győri bencés gimnázium kitűnő eredményű diákja volt. 1870. augusztus 6-án lépett munkába először Kőbányán. A következő év márciusában került Kecskemétre. Itt látta meg Jaloveczky Paulinát (Kodály Zoltán édesanyját) akivel 1879 június 4-én házasságot kötött. Paulina 1857. április 5-én született Fehértemplomban Jaloveczky Ferenc és Arendt Paulina első szülött gyermekeként. Forrás: "Szívébe fogadott Kecskemét: Kodály és szülővárosa / Heltai Nándor. – Kecskemét: Kecskemét város tanácsa, 1982. – p. 7-14. Lásd a katalógusban>> A messzi tájakról - Flandriából, Lengyelországból - eredő gyökerek végül is Kecskeméten, ebben a színmagyar városban kapaszkodtak össze: Kodály Frigyest a vasutas sors ide vetette egy rövid időre. Megismerkedett Jalovetzky Paulinával és 1879. június 4-én feleségül vette. A kecskeméti Nagytemplomban tartott esküvő után azonban két évig Budapesten éltek, mivel az ifjú férj ekkor a MÁV egyik fővárosi irodájában dolgozott.
Első gyermekük, Emília is itt született 1880. március 31-én. A következő évben azonban visszaköltözhettek Kecskemétre, mert Kodály Frigyest ide nevezték ki, s az állással szolgálati lakás is járt az állomás egyik épületében. Majd itt születik meg 1882. december 16-án, Kecskeméten az állomás egyik, azóta már lebontott épületében Kodály Zoltán. Ezt követően Galántán 1886. június 29-én megszületik Pál, a Kodály házaspár harmadik gyermeke. Forrás: Kodály Zoltán életének krónikája / Eősze László. –, bő – Budapest: EMB, 2007. 7-12. Lásd a katalógusban>> Kodály Zoltán 1905. februárjában ismerte meg Kodály Gruber Henrikné Schlesinger Emmát, a zenében jártas, roppant műveltségű asszonyt, aki a kor híres művészei számára szalont tartott fenn otthonában. Új tanáraként került Emma asszony közelébe. Kodály a tanárból lassan válik szerelmes férfivá. Öt éves ismeretség után összeházasodtak. Bartók Béla nászajándéka az op. 9. Vázlatok zongoraciklus "Emmának és Zoltánnak" ajánlott 3. darabja volt. Emma asszony - tisztelői így nevezték - roppant műveltség, emberismeret és tapintat birtokában segítette Kodály zeneszerzői, tudományos és pedagógiai tevékenységét.
Ezek a "sütik" nem követik nyomon az Ön más weboldalakon folytatott tevékenységét. Az általuk gyűjtött információkban lehetnek azonban személyes azonosító adatok, amelyeket Ön megosztott. Célzott vagy reklám "sütik": Ezek segítségével a weboldalak az Ön érdeklődési körének leginkább megfelelő információt (marketing) tudnak nyújtani. Ehhez az Ön kifejezett belegyezése szükséges. Ezek a sütik részletes információkat gyűjtenek böngészési szokásairól. 5. Tartalmaznak a "sütik" személyes adatokat? A legtöbb "süti" nem tartalmaz személyes információkat, segítségével nem azonosíthatók a felhasználók. A tárolt adatok a kényelmesebb böngészésért szükségesek, tárolásuk olyan módon történik, hogy jogosulatlan személy nem férhet hozzájuk. 6. Miért fontosak a "sütik" az interneten? A "sütik" szerepe, hogy kényelmesebbé tegyék a felhasználók számára a böngészést, hiszen a böngészési előzmények révén állítja be a felhasználóknak a reklámokat, tartalmakat. A "sütik" letiltása vagy korlátozása néhány weboldalt használhatatlanná tesz.
Egy hely ahol gyorsan át lehet szaladni a legfrissebb magyar híreken. Egyenlőre egy automatikus Index RSS feed küldi be a posztokat. --------------------------------------------------- Hungary, News, Magyarország, Hírek