2022. 04. 08. Péntek Dénes napja Jelenleg a TV-ben: Napi aktuális Következik: Radar ráadás 00:00 Külföld 2022. március 05., szombat 06:38 | MTI Észak-Korea újabb, idén már a kilencedik rakétakísérletet hajtotta végre, minden valószínűség szerint ballisztikus rakétával - tudatta szombaton a japán kormány. A dél-koreai hadsereg tájékoztatása szerint Phenjan azonosítatlan fegyvert lőtt ki a Japán-tenger irányába. Újabb rakétakísérletet hajtott végre Észak-Korea. A szöuli vezérkar erről szöveges üzenetben értesítette a sajtót, részleteket nem közölt. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa megtiltotta Észak-Koreának, hogy ballisztikus rakétákkal kísérletezzen, de csak idén ez már a kilencedik hasonló kilövés volt. Fotó: MTI/EPA/KCNA MTI Top10 - Térjünk a lényegre!
Kína gazdasági reformokat kezdeményezett és egyre integráltabbá vált a világban Deng Xiaoping alatt; ez az Észak-Korea egyre elszigeteltebb. Amikor a Szovjetunió 1991-ben összeomlott, Kim és Észak-Korea csaknem egyedül álltak. A milliomos hadsereg megőrzésének költségei miatt Észak-Korea elszomorodott. 1994. július 8-án Kim Il-Sung 82 éves elnöke hirtelen szívrohamban halt meg. A fia, Kim Jong-il, hatalomra tett szert. Azonban a fiatalabb Kim nem formálisan "elnök" címet viselt, hanem Kim Il-Sungot Észak-Korea "örök elnöke" -nek nyilvánította. Ma Kim Il-Sung portréi és szobrai állnak az egész országban, és a balzsamizált teste egy üveg koporsóban található, a Pyongyangi Kumsusan Palotában. Interkontinentális rakétát fejleszt Észak-Korea. Forrás: Koreai Népi Demokratikus Népköztársaság, Kim Il Sung életrajzvezető, elérhető december 2013-ban. Francia, Paul. Észak-Korea: A Paranoid-félsziget, Modern történelem (2. kiadás), London: Zed Books, 2007. Lankov, Andrei N. Sztálinról Kim il Sungra: Észak-Korea megalakítása, 1945-1960, New Brunswick, NJ: Rutgers University Press, 2002.
Az Egyesült Államok indiai- és csendes-óceáni parancsnoksága szerdán közleményt adott ki, amelyben elítélte a rakétaindítást, és arra szólította fel Észak-Koreát, hogy tartózkodjon minden olyan lépéstől, amely tovább gyengítheti a biztonsági helyzet stabilitását a térségben. A közleményben egyértelműen ballisztikus rakétaként említették a kilőtt eszközt. Leszögezték azt is, hogy a kísérlet az Egyesült Államokra és szövetségeseire nem jelentett veszélyt.
2022. 03. 16 | Szerző: VG/MTI Észak-Korea feltehetően újabb rakétakísérlettel próbálkozott szerda reggel, de az sikertelenül végződött – derül ki a dél-koreai hadsereg és a japán média közléséből. Japán védelmi minisztériumi forrásra hivatkozva a tokiói sajtó jelentette először, hogy Phenjan feltehetőleg ismét fellőtt egy rakétát. A dél-koreai védelmi tárca nem sokkal ezt követően közölte, hogy a lövedéket az észak-koreai főváros közeléből, egy légi támaszpontról indították el, de a kísérlet rögtön az indítás után sikertelenül be is fejeződött. A dél-koreai hírügynökségnek egy védelmi forrás később azt mondta, hogy a lövedék a levegőben felrobbant. Fotó: Jung Yeon-je / AFP Dél-Korea és az Egyesült Államok azzal gyanúsítja Észak-Koreát, hogy egy új rendszerű interkontinentális ballisztikus rakétával kísérletezik. Phenjan ráadásul az idén fokozta tesztjeinek gyakoriságát, ez már a tizedik kísérlet lett volna. Észak-Korea a legutóbbi fellövésekkor azt állította, hogy műholdak fejlesztéséhez szükséges teszteket végzett.
A keserű harcok hónapjai követték, de a kínaiak visszatértek Phenjanban decemberben. A háború 1953 júliusáig húzódott, amikor a félszigeten patthelyzet véget ért, és ismét a 38. párhuzamon oszlott el. Kim arra törekedett, hogy újraegyesítse Koreát az uralma alatt. Épület Észak-Korea: Kim Il-Sung országát a koreai háború pusztította el. Megpróbálta újjáépíteni mezőgazdasági bázisát azáltal, hogy kollektiválta az összes gazdaságot, és létrehozta az állami tulajdonú, fegyvereket és nehéz gépeket gyártó üzemeket. A kommunista parancsgazdaság felépítésén túl meg kellett erősíteni saját erejét. Kim Il-Sung olyan propagandát rakott ki, amely (túlzott) szerepét ünnepli a japánok elleni küzdelemben, elmondta, hogy az ENSZ szándékosan elterelte a betegségeket az észak-koreaiak körében, és eltűnt minden olyan politikai ellenzék, aki ellene szólt. Fokozatosan Kim létrehozott egy sztálinista országot, amelyben minden információ (és félretájékoztatás) az államtól származott, és a polgárok nem merték a legcsekélyebb hűtlenséget megjeleníteni vezetőiknek, attól tartva, hogy egy börtön táborba kerülnek, soha többé nem láthatók.
"Az új helyszínen a tevékenység nagyon korai jeleit látjuk, beleértve egy új épület építését, egy másik épület javítását. " –írta Lewis és Schmerler. "Észak-Korea jelentős mennyiségű fát használ fel a helyszínen mind épületek építéséhez, mind az alagutak betonozásához. Ezek a változások csak az elmúlt néhány napban történtek". – tették hozzá. Ez azt jelzi, hogy Észak-Korea döntést hozott a helyszín állapotáról, és valószínűleg azt tervezi, hogy újra készen áll a nukleáris kísérletek folytatására – mondták az elemzők. "A kísérleti telep sok hónapra, ha csak nem évekre van attól, hogy Észak-Korea készen álljon arra, hogy nukleáris robbantásokat hajtson végre ott" – írták. Hozzátették: " Az, hogy mennyi időbe telik, amíg Észak-Korea újra megkezdi a robbantásos kísérleteket a helyszínen, az alagutak sérülésének mértékétől függ, amit nem tudunk biztosan. Az is lehetséges, hogy Észak-Korea egy másik helyszínen folytatja a nukleáris kísérleteket". Egyes dél-koreai elemzők szerint Észak-Korea a következő hónapokban esetleg újrakezdheti a nukleáris teszteket, hogy mozgásba hozza a Biden-kormányzatot, amelyet jelenleg leköt Oroszország fokozódó ukrajnai inváziója és a Kínával való regionális konfrontáció.
két középkori kanonokház egybeépítésével alakult ki, s a török kiűzése után püspöki palotaként működött. 1741-ben felújították, az udvar felé bővítették. Miután a püspök új palotába költözött, ez az épület tanintézetként élt tovább, később az angolkisasszonyok zárdája nyert benne elhelyezést, majd katonai célokra használták. 1802 -ben Cházár András itt alapította meg az ország első intézetét siketek és némák számára, és a ház azóta is ezt a célt szolgálja. [1] Az iskola története [ szerkesztés] Cházár András alapítványokból tartotta fenn iskoláját. Az adományozók nevét a bejárati előcsarnokban lévő márványtáblákon lehet elolvasni, köztük olyan nevekkel, mint, I. Ferenc osztrák császár vagy Draveczky Ferenc esztergomi püspök). I. Ferenc például 5000 Ft-ot és az akkor üresen álló váci püspöki palotát rendelte intézet létesítésének céljára. A váci intézet 1878-ig az ország egyedüli siketeket oktató iskolája volt, ekkor nyílt meg Budapesten az izraelita siketoktatási intézet. A megnyitás évében 3 tanerő oktatott 20 tanulót.
A jövőre életbe lépő közoktatási törvény egyik nagy erénye a pedagógusok becsületének visszaadása - jelentette ki Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár a váci Cházár András Többcélú Közoktatási Intézményben szerdán tartott megyei tanévnyitó ünnepségen. Mindeközben a Societas Baloldali Ifjúsági Mozgalom tagjai kartonfigurákat állítottak fel az iskola bejáratánál. Az államtitkár a fogyatékos gyermekeket is oktató intézmény tanévnyitóján arról beszélt, hogy ha vannak is kudarcok az iskolákban, ha nap mint nap fáradtan térnek is haza a pedagógusok, mindig képesnek kell lenniük az újrakezdésre. Hozzátette: ez az erő már csak azért is fontos, mert ha az iskolákban rend, fegyelem és kemény munka tapasztalható, akkor Magyarország ismét dolgos, eredményes és virágzó ország lesz. A kereszténydemokrata politikus kiemelte: e cél jegyében látott hozzá a kormány tavaly nyáron az új közoktatási törvény kimunkálásához, majd bejelentette: szerda délelőtt elfogadták a törvény alapkoncepcióját. Az ünnepségen összegyűlt pedagógusoknak címezve mondandóját úgy fogalmazott: bizonyára kíváncsiak rá, hogy mi fog történni jövő szeptembertől, az új törvény életbelépése után.
Cházár András csak 1803 májusában látogatott el Vácra és láthatta saját szemével ötletének megvalósulását. A közélettől visszavonulva 1816-ban bekövetkezett haláláig Rozsnyón élt, a népi babona a sokat olvasó embert az ördög cimborájának tartotta. Ezt a képzetet halála után is erősítette, hogy temetésének napján iszonyatos, ritkán tapasztalt heves vihar vonult át a településen. Sírjára szent borzadállyal tekintettek, s évtizedekkel később fel is dúlták, maradványai szétszóródtak. Kiemelt kép: Wikipedia
Cházár András Fotó: Wikipedia Emberséges gondolkodását a legjobban az a levél mutatja, amelyet az 1790-es országgyűlés rendjeihez intézett a "szántó-vető népesség" életkörülményeinek javítására. Negyvennégy cikkelyben foglalta össze a jobbágyok sérelmeit és azoknak orvoslási módját. 1793-ban, amikor I. Ferenc királyi jognak nyilvánította a könyvvizsgálatot, Cházár András feliratban tiltakozott ez ellen. Személyi és politikai ellentétek is kísérték pályáját, és ezek együttesen közrejátszottak abban, hogy 1794-ben a korábban oly népszerű, több megye színeiben sikeres táblabírát a megyei rendek nem jelölték újra a tisztségre. Ekkor Cházár visszavonult, elsősorban gazdálkodással töltötte az idejét – vidékén egyebek között meghonosította a burgonyatermesztést. Az ördöggel cimborált? Nevét az első siketnéma intézet létrehozásának ösztönzésével írta be a magyar történelembe. 1799-ben Bécsben tartózkodott, és egy séta alkalmával felfigyelt egy siketnéma iskolára. Meglátogatta az igazgatóját, bizonyos May Józsefet, akivel elmagyaráztatta a siketnéma gyerekek nevelési és tanítási formáit.
Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Siketek Országos Intézete - Vác Az intézmény honlapja Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Fekete Károly Gáspár Árpád