Szándékosság állhat Péni István doppingbotránya mögött A márciusi indiai Világkupaversenyen – amelyen Pekler Zalán és edzője is részt vett – Péni István vitaminjába doppingszert tettek. A Magyar Sportlövő Szövetség két napja felfüggesztette Sidi Péter versenyzői jogát. Nem nehéz kitalálni, hogy a két esemény között szoros összefüggés lehet – szúrta ki a Bors. A roppant kényes ügyben a főszereplők közül eddig Sidi Péter nyilatkozott, aki döbbenetesnek és rágalomnak nevezte a történteket. A Borsnnak sikerült elérnie Pekler Zalán edzőjét, Kisvárdai Istvánt. Pekler Zalán szintén ott volt az indiai VK-versenyen. Az edzője, Kisvárdai István a következőket mondta: A három-három férfi és női versenyzőn kívül Péni István édesapja és az egyik lány apukája tartózkodott Indiában. ORIGO CÍMKÉK - Sidi Péter. A szerdai elnökségi ülésen, amin én is ott voltam, lejátszották a szállodai folyosón készült videót. Ezen egy pólót, rövidnadrágot viselő férfi látható, akinek a derekára egy magyar válogatott felső van kötve, és bemegy Péni szobájába.
A felvételből egyértelműen kivehető, hogy ki az illető. Az ülésen elhangzott az is, hogy Péni B-vitaminjába kerülhetett dopping. A honi szövetség rendőrségi feljelentést tett. A felvételt megküldi a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökségnek és a Nemzetközi Sportlövő Szövetségnek, utóbbit Sidi felfüggesztéséről is tájékoztatta. Sidi Péter korábban az én tanítványom is volt, fantasztikus karrier áll mögötte. Sajnálom, hogy egy ilyen csúnya üggyel érhet véget a pályafutása. Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport vezetője megerősítette, hogy egy magyar sportlövő az indiai verseny folyamán pozitív mintát produkált. A Nemzetközi Sportlövő Szövetség a minta gazdája, ő jár el, ő is folytatja a meghallgatást. Amint határozat születik, mi is megkapjuk a hivatalos értesítést. Ezután tudom elmondani, hogy milyen doppingot találtak a magyar sportoló szervezetében – mondta. Péni istván sidi peter paul. Annyit mondhatok, hogy ezt a szert bárhol a világon be lehet szerezni. Fontos kiemelni, hogy van egy doppingügy és van egy fegyelmi eljárás, amit a honi szövetség kezdeményezett.
"Alacsonyan tudtam tartani végig a pulzusomat, koncentrált, összeszedett, magabiztos versenyzést mutattam be, minden összeállt. A döntőben először az érem megszerzése volt a célom, aztán amikor az már sikerült, akkor az aranyat vettem célba. Volt egy nehezebb része a finálénak, de mindig tudtam váltani, kijöttem ezekből a kisebb hullámvölgyekből. Eddig is az ötkarikás esélyesek között tartottak számon, de ezzel nem foglalkozom. Már 11 éve úgy készülök, hogy egyszer majd minél jobban szerepeljek egy olimpián. Ugyanazt a munkát fogjuk folytatni edzőmmel, Oroszi Edittel Tokióig, amit eddig is, és meglátjuk, hogy mire lesz elég. " "Ha valaki kidolgozza a belét az alapversenyben, az általában nem egy jó taktika, de más választásom nem volt, mert az olimpiai kvóta volt a fő cél" - fogalmazott Sidi Péter. Sportlövő vk-döntő: Péni István arany-, Sidi Péter bronzérmes légpuskában - SportFaktor. "Az új szabályok büntetik azokat, akik jól lőnek az alapversenyben. A döntőben hamar kiestem, de most az volt a lényeg, hogy megszerezzem a tokiói ötkarikás indulás jogát. A világcsúcs sem volt messze az alapversenyben, de általában világkupákon szoktak világrekordot lőni, nem kontinensviadalokon.
A Mohácsi síkon az egykori széles, folyó menti mocsártól nyugatra fekvő, újonnan felfedezett, mintegy öt kilométer hosszúságú, északnyugat-délkeleti irányú egykori folyóvölgy, árok kapcsolja szerkezeti egységbe az ütközet ismert jelenségeit: a már feltárt tömegsírokat Sátorhelynél, az egykori eszék-budai hadiutat, az oszmán győzelmi emlékművet, valamint a csata néphagyomány által megőrzött helyszíneit. Pap elmondása szerint a kulcs a vízrendszer vizsgálata volt. Felidézte, hogy a mohácsi csata kutatásának 130 éves történetében az első évtizedekben Sátorhely és a Törökdomb környezetét vélték az ütközet centrumterületének. Az 1926-os megemlékezésekre készülve a korszak meghatározó kutatói elvetették ezt, és a Borza-patakon túl, a nyugati teleplépcsőn keresték a mohácsi csata történetének magyar krónikása, Brodarics István püspök leírásában Földvárként megjelölt települést. Pap Norbert szerint azonban döntő bizonyíték nem került elő arról, hogy a Földvár Majs térségében vagy attól délkeletre lett volna, a Majsról előkerült hadirégészeti leletmennyiség ráadásul két nagyságrenddel ritkább előfordulású, "mint amit a csatatértől elvárnánk".
"Az 1526-os mohácsi csatatér régészeti kutatása" című workshop A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja és a Pécsi Tudományegyetem konzorciuma "Mohács 1526-2026 – Rekonstrukció és emlékezet" címmel támogatást nyert a Magyar Tudományos Akadémia 2017-es Kiválósági Együttműködési Programja keretében. A kutatási terv hat területen irányoz elő vizsgálatokat. Ezek - a csata környezetének történeti földrajzi rekonstrukciója; - az ütközet lefolyása, a kapcsolódó események helyszíneinek rekonstrukciója, a politikai következmények; - a régészeti kérdések tisztázása; - emlékezet és emlékezetpolitika; - a "második" mohácsi csata; - a mohácsihoz hasonló sorsfordító csaták; A workshop, melyet az MTA BTK, a PTE és a JPM rendez, elsődlegesen a régészeti kérdések tisztázásához kíván hozzájárulni. Az 1526-os mohácsi csata kutatásának egyik alapvető problémája, hogy a források – bár szemtanúktól is maradtak fenn – az egyes résztvevők szemszögéből mutatják be az eseményeket, és nem adnak rálátást a teljes eseménysorra.
Jól meghatározhatóvá válhat a mohácsi csata helyszíne a Pécsi Tudományegyetem kutatásai alapján - közölte Pap Norbert, az intézmény történetiföldrajz-professzora az MTI-vel. Elmondta: egy 1700-as datálású térkép, más írott források és a közelmúltban elvégzett műszeres vizsgálatok eredményei alapján esély nyílik az 1526-os ütközet helyszínének megtalálására. A PTE Szentágothai János Kutatóközpont Történeti és Politikai földrajzi Kutatási Centruma vezetőjének tájékoztatása szerint a helyszín meghatározásában szerepet játszó, a mohácsi síkságon egykor és ma fekvő településeket érintő földrajzi névelemzés és egy újabb környezetrekonstrukciós vizsgálat is lezárult a közelmúltban. A kutatók között egy évszázada folyik a vita arról, hogy pontosan hol zajlott a sorsdöntő küzdelem. A megoldást hátráltatta, hogy nem sikerült meggyőző bizonyítékok alapján meghatározni a harcmező értelmezése szempontjából kulcsfontosságú, legkésőbb 1704-ben elnéptelenedett Földvár falu elhelyezkedését - mondta Pap Norbert.
Az eredmény szerint az eddig feltételezettnél néhány kilométerrel északabbra zajlott az ütközet, ott, ahol jelenleg a mohácsi emlékpark van. "A mi bizonyítékaink arról szólnak, hogy valóban itt zajlott az ütközet" - szögezte le Fodor Pál. A kutatás nemcsak a csata helyszínének felderítésére irányult, hanem a környék történetének időben közeli történetét is vizsgálták, tehát a Jagellók korától Buda elfoglalásáig terjedő időszakot kutatták. "Rehabilitáljuk a Jagelló-kort, erre azért van szükség, hogy igazságot szolgáltassunk" - mondta el Fodor, szerinte ugyanis messze nem volt annyira rossz az ország helyzete és működése, csak Moháccsal más "fénytörést" kaptak az események. Az 1526-os mohácsi csata helyszíneinek pontos meghatározását lehetővé tévő, mára már feltöltődött ősi Duna-medret fedeztek fel a környezetrekonstrukció módszerével a szigetvári Szulejmán-sírkomplexumot feltáró szakemberek. Régóta keresik a csata pontos helyét A távirati irodának nyilatkozó Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) történeti földrajzprofesszora, a kutatócsoport vezetője elmondta, 1889 óta keresik a mohácsi csata pontos helyszínét, a táborokat, az összeütközés centrumát és azt, hogy a Mohácson elpusztult jóval több mint 20 ezer katonát hova temették.
Jól meghatározhatóvá válhat a mohácsi csata helyszíne a Pécsi Tudományegyetem kutatásai alapján – közölte Pap Norbert, az intézmény történetiföldrajz-professzora. Elmondta: egy 1700-as datálású térkép, más írott források és a közelmúltban elvégzett műszeres vizsgálatok eredményei alapján esély nyílik az 1526-os ütközet helyszínének megtalálására. A PTE Szentágothai János Kutatóközpont Történeti és Politikai földrajzi Kutatási Centruma vezetőjének tájékoztatása szerint a helyszín meghatározásában szerepet játszó, a mohácsi síkságon egykor és ma fekvő településeket érintő földrajzi névelemzés és egy újabb környezetrekonstrukciós vizsgálat is lezárult a közelmúltban. A kutatók között egy évszázada folyik a vita arról, hogy pontosan hol zajlott a sorsdöntő küzdelem. A megoldást hátráltatta, hogy nem sikerült meggyőző bizonyítékok alapján meghatározni a harcmező értelmezése szempontjából kulcsfontosságú, legkésőbb 1704-ben elnéptelenedett Földvár falu elhelyezkedését – mondta Pap Norbert.
A szakemberek megállapították, a keresztény seregek Mohácson és környékén táboroztak. A fő összecsapások a mély, Duna menti mocsár és a nagy árok találkozásánál, a középkori Földvár, a mai Sátorhely közelében zajlottak, és a sátorhelyi kiemelkedés lehetett az a domb, amiről Brodarics István krónikás beszámolt. Pap Norbert hozzátette, a kutatócsoport munkája egy százéves vitát zár le, és egyben rehabilitálja a mohácsi kutatás XIX. századi úttörőinek elképzelését.