A nyugati régészek hozzáférését azonban az idő nagy részében korlátozták, de amikor a korlátozásokat megszüntették, sok ősi emléket tártak fel. De a Nagy Fehér Piramis nem volt köztük, és a régészek már kezdtek gondolkodni egy mítoszon, valódi lefedettség nélkül. Maxim Yakovenco orosz kutatónak azonban sikerült azonosítania azt a piramist, amely az évek során a szakemberek szeme láttára került. Ez a Liangshan-hegy, mintegy 80 kilométerre Hszian városától. Úgy tűnik, hogy a Nagy Fehér Piramis valóban hegynek tűnik, csak egy tapasztalt szem képes megkülönböztetni a megkönnyebbülés természetes formáját és az emberi kéz által létrehozott formát. Miért építették a piramisokat?. " Gaussman elmondta, hogy a gép műszaki hibái miatt le kellett csökkentenie a magasságot, és a szeme előtt csodálkozva nézte a képet, mint egy mesét - egy fehér piramisot. Úgy vélte, hogy az épület felülete fémből vagy fehér kőből készül. Meglepte az épület mérete, de nem tudott leszállni. 1912-ben két utazási iroda - Fred Meyer Schroder és Oscar Maman elmondta, hogy egy hatalmas, mintegy 1000 méter magas és körülbelül 1500 méter hosszú épületet láttak Kína egyik területén.
Nagyon elégedett vagyok az egész sorozattal, ez a rész is igényes, érdekes. Megint egy "zseb utazás": szeretek olyan dolgokat látni amiket jó eséllyel másképp sohasem fogok. Miért Piramisok és Egyiptomi Múmiák?. Történelemtanár férjemnek is izgalmasabb volt így, elmerülni a részletekben és megszemlélni, mint az egykor tanult száraz adatok. A maja mítoszok minden esetre lényegesen kevésbé fognak lelkesíteni eztán, hogy tudom, mire használták. És továbbra is a buddhistákkal szimpatizálunk. De nagyon érdekes volt az összefoglaló a különböző típusú piramisokról és használati módjaikról. A núbiai királyokra meg már egyáltalán nem emlékeztem így külön érdekes részlete volt számomra a filmnek.
Az ókori Egyiptomban több mint egy évezreden át építettek piramisokat az elhunyt fáraók nyughelyéül. A piramisos temetkezés Dzsószer fáraó uralkodási idejétől (i. e. 2630-2611), I. Jahmesz fáraó haláláig tartott (i. 1550-1525). Ezek az ikonikus piramisok a fáraók hatalmát, gazdagságát és vallási meggyőződését hirdették. Az egyiptomi fáraók számára a piramis azért volt fontos, mert a túlvilágra való felemelkedés és átalakulás helye volt. Röviddel az Újbirodalom kezdete után az ókori egyiptomiak abbahagyták a piramisok építését. A fáraók ezután Théba, a mai Luxor közelében található Királyok-völgyébe temetkeztek. A sziklába vájt legkorábbi sírhely, az 1504-1492 között uralkodó I. Thotmesz fáraóhoz köthető. Elődje, I. Amenhotep szintén a Királyok Völgyében építtethette sírját, bár ez vita tárgya az egyiptológusok között. Az nem teljesen világos, hogy a fáraók miért hagyták abba a piramisok építést, de a biztonsági aggályok is közrejátszottatok benne. " Rengeteg elmélet létezik, de mivel a piramisokat elkerülhetetlenül kifosztották, a királyi temetkezések elrejtése egy távoli, sziklába vájt völgyben, feltehetően rengeteg nekropoliszőrrel, biztosan szerepet játszott " – mondta Peter Der Manuelian, a Harvard Egyetem egyiptológus professzora a Live Sciencenek. "
Még mielőtt felhagytak a királyi piramisok építésével, a sírkarmát már nem a piramis alá helyezték el. Az utolsó királyi piramis – I. Jahmesz piramisa Abüdoszban – sírkamrája több mint 0, 5 km-re volt, mögötte, mélyebben a sivatagban " – ezt Aidan Dodson, a Bristoli Egyetem egyiptológus professzora árulta el a folyóiratnak. Luxor domborzata, amely az Újbirodalom (Kr. 1550-1070) idején Egyiptom fővárosává vált, szintén szerepet játszhatott a piramisépítés visszaszorulásában. A terület túl kicsi és építészetileg túl nagy kihívást jelenthetett ahhoz, hogy új piramisok otthonául szolgáljon. A vallási változások is szerepet játszhattak, mivel azok a sírok földalatti építését hangsúlyozták. Az Újbirodalom idején rendkívül népszerűvé vált a király alvilági éjszakai utazásának koncepciója, és ez megkövetelte a földalatti sziklába vájt sírok kifinomult terveit. A Királyok Völgyébe vájt földalatti sírok pedig jól illeszkedtek ebbe az elképzelésbe.
Mély benyomást tett édesapjára a Dunán, hajókon megrendezett esti körmenet. Édesapja másik kiemelkedő élménye volt a 250 ezer ember részvételével megtartott éjféli szentségimádás a Hősök terén. Pacelli bíboros pápai legátusként vett részt a budapesti Eucharisztikus Világkongressszuson, aki aztán XII. Piusz pápaként vonult be a történelembe. Pacelli bíboros Rómába való visszatérése során különvonatával megállt Siófokon is és köszöntötte a tiszteletére egybegyűlteket. Skerl atya is jelen volt ekkor a vasútállomáson. Egy rózsafüzért kapott ajándékba, amelyet a háború ellenére is megőrzött és később az 50-es években ajándékozott egy őt segítő családnak az Egyesült Államokban. Az Eucharisztikus Világkongresszusról kiadott emlékalbum képei alapján Skerl atya felidézte, hogy milyen gyönyörű és hatalmas megmozdulás volt. Egészségügyi problémái ellenére tervezi, hogy Budapestre utazik és részt vesz a szeptemberben megrendezésre kerülő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson. Az interjúban szó esett arról is, hogy a diaszpóra magyar plébániaközösségeiről is.
Skerl atya ezzel kapcsolatban felidézte Erdő Péter bíboros egy évtizeddel ezelőtti látogatását Chicagóba és a Közép-Nyugatra. Ekkor a bíboros felkereste többek között Kelet-Chicago, St. Louis, South Bend magyar közösségeit is. E látogatásai során a bíboros megrendülve mondta, hogy micsoda kincsek vannak itt elrejtve, amiről egyáltalán nem tudnak Magyarországon. Miklósházy Attila püspök halála után Cserháti püspök pedig ennek jegyében kíván hidat építeni a diaszpóra és az anyagország között. 90 éves kora ellenére is Skerl atya tovább folytatja a helyi magyar katolikus közösség lelkipásztori ellátását: alkalmanként a chicágói Szent István plébánián mutat be szentmisét és felkeresi a híveket. Interjú Skerl Alphonse atyával az 1938-as budapesti eucharisztikus kongresszusról
A gyümölcsös töltelékkel készült édességet cukrászdákban is kínálják majd. Új sütemény született a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus tiszteletére: Karl Zsolt cukrászmester pozsonyi tésztába csomagolt gazdag, gyümölcsös töltelékkel készült édessége nyerte a Magyar Cukrász Ipartestület pályázatát – írta az MTI a szervezet közlése alapján. A zsűri értékelése szerint a nyertes sütemény jól ötvözte termékében a magyar cukrászhagyományokat "a Bibliában is megjelenő alapanyagokkal". A győztes alkotásban a narancsos ízvilág mellett megjelenik a mandula, a füge, a datolya, a szilva, a sárgabarack és a méz is. Az összegzés felidézi, hogy a magyar cukrászok, az 1938-as eucharisztikus világkongresszushoz hasonlóan, ismét bekapcsolódtak a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészületeibe. A katolikus világesemény tiszteletére a Magyar Cukrász Ipartestület Vojtek Éva ötletgazda kezdeményezésére pályázatot hirdetett a kongresszus süteményének megalkotására. A verseny kiírását hosszas egyeztetések előzték meg, amelybe a szakmai testület bevonta Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érseket, aki egyházi szempontok meghatározásával segítette a verseny előkészítését.