2021 december végén elérkezett a világkiállítás programsorozatának záró rendezvénye, az FCI Európa Kutyakiállítás. Az eseményen 57 országból mintegy 16 ezer eb vett részt. Az "Egy a Természettel" Vadászati és Természeti Világkiállításhoz kapcsolódóan országszerte 1500 program valósult meg, ezekre mintegy 1, 5 millió látogató volt kíváncsi. Vadászati és Természeti Világkiállítás
Mi nem foglalunk állást a vadászatról, valójában a szükségességét akarjuk bemutatni, de nem akarjuk bebizonyítani, hogy ez jó dolog, de azt sem, hogy rossz lenne. Egyszerűen felhívjuk a figyelmet arra, hogy szükség van rá. És már megy is tovább, mint ahogy mi is. Megnézzük az egytonnásra is megnövő legnagyobb dunai halat, a vizát – ott köröz a hatalmas, félmillió literes akváriumban, kísértetiesen emlékeztet a cápára, de hát ez is porcos hal... Lemaradtál? Ilyen volt az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás. A rengeteg kitömött állat – oroszlánok, medvék, kafferbivalyok, farkasok, pézsmatulkok, vízilovak, orrszarvúak – nem hoznak lázba, inkább elszomorodom a látványuktól, hiszen ezeket a gyönyörű, mondhatni fenséges élőlényeket egyszer le kellett lőni ahhoz, hogy kitömhessék őket. (Nota bene, az egyik standon az állatpreparátorok munkáját mutatják be... ) A következő pavilonban a nagy magyar vadászok – pontosabban vadász-írók – portréi és életrajzai a falakon, Gróf Széchenyi Zsigmondtól Fekete Istvánon és Maderspach Viktoron át Kittenberger Kálmánig.
A vadászok éves seregszemléjén az "Egy a Természettel" Vadászati és Természeti Világkiállítás standjánál (207/B) egyaránt 2021 forintért lehet majd hozzájutni Kittenberger Kálmán három (Vadász- és gyűjtőúton Kelet-Afrikában, A megváltozott Afrika, A Kilimandzsárótól Nagymarosig), valamint Studinka László szintén három (Örök vadászmezők, Minden nap vadásznap, Egy marék vadászemlék) könyvéhez. Az ismert Afrika-kutató kötetei nemcsak azért fontosak számunkra, mert a világkiállítás jegyében működő Nimród Vadászújság hasábjain az általa hagyott örökséget igyekszünk lapszámról lapszámra tovább vinni, hanem azért, mert eme könyvek eredeti, első kiadásai már csak antikváriumok és könyvtárak polcain, esetlegesen a hétvégi piacok kínálatában találhatók meg, így pedig kevés fiatalhoz juthat el az a Kittenberger-féle útmutatás, életfelfogás, amelyet oly sokan megismertek a vadászattal való első találkozások alkalmával. De térjünk is vissza a könyvkiadáshoz, mert ennyivel azonban nem elégszünk meg!
Iskolánk 3/11. D osztálya 2021. október 5-én tanulmányi kirándulás keretén belül utazott Budapestre, a világ legnagyobb természeti kiállítására, a nagy sikerű "Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállításra". A diákok önfeledten kalandoztak a vadászat virtuális világában, festészeti és szobrászati kiállítást, valamint látványos horgászati-és vadászati bemutatókat tekintettek meg. Részt vehettek az ország védett kétéltűinek és hüllőinek bemutatóján, solymász-, agarász bemutatókon. 4200 négyzetméteren megcsodálhatták azokat a trófeákat, amelyek Magyarországról és a nagyvilág különböző helyeiről kerültek a kiállítói standokra. Első vadászati világkiállítás budapest. A programokat preparátorok bemutatói színesítették, emellett nagy tetszést nyertek el a látogatók körében a SEUSO-lelet vadászjelenetes darabjai is. A diákok és kísérő tanáraik rengeteg élménnyel és hasznos tudnivalókkal gazdagodva érkeztek vissza Győrbe.
A szócikk szerkeszthető (közösségi) változata: Definíció: A szellemi kulturális örökség (angolul intangible cultural heritage, franciául patrimoine culturel immatériel) fogalma az intangible/immatériel szóval fejezi ki megfoghatatlan voltát, nem tárgyiasult jellegét. A szellemi kulturális örökség hagyomány os és élő egyszerre, folyamatosan újraalkotott és szóban, gyakorlatban továbbadott közösségi identitás. Nemzeti Jegyzék elemei. A szellemi kulturális tevékenység soha nem statikus, hanem olyan tudás, mely generációról generációra való vándorlás során alakul ki és létezik tovább. A szellemi kulturális örökség a közösségekben él, annak tagjai az örökség gyakorlói és hordozói, egyben ők a megőrzés letéteményesei is. Ebben az esetben tehát nem helyszínekről, rögzült vagy élettelen tárgyi emlékekről, hanem a mindennapokban élő közösségi megnyilvánulásokról van szó. A tevékenység célja: A szellemi kulturális örökség fogalma az UNESCO égisze alatt létrejött kulturális örökség egyezményben került meghatározásra. Az egyezmény létrehozásával az UNESCO ösztönözni kívánja a szellemi kulturális örökség megőrzését, az érintett közösségek szellemi örökségének elismerését, az örökség jelentőségének tudatosítását helyi, nemzeti és nemzetközi szinten.
Az egyezmény meghatározza, milyen lépéseket tesz a világszervezet a szellemi kulturális örökség védelme érdekében nemzetközi szinten. Három nyilvántartást indított útjára 2009-ben, amelyre az egyezményhez csatlakozott részes államok adhatnak be felterjesztéseket. A nemzetközi reprezentatív listán már négy magyarországi örökség is helyet kapott, 2009-ben a mohácsi busójárás, 2012-ben a matyó népművészet és egy közös felterjesztés révén a magyar solymászat. Ezenkívül 2011-ben a táncház módszer felkerült a legjobb megőrzési gyakorlatok regiszterére. Magyarország 2006-ban a XXXVIII. kihirdető törvény megalkotásával lehetővé tette a dokumentum ratifikálását, melynek eredményeképpen hazánk harminckilencedikként csatlakozott az egyezményhez. Magyarországot a részes államok első közgyűlésén, 2006-ban, majd 2014-ben is megválasztották négy évre a Kormányközi Bizottságba. Szellemi Kulturális Örökség | Magyar UNESCO Bizottság. A kihirdető törvény értelmében annak megvalósításáért a kulturális örökség minisztere teszi meg a megfelelő intézkedéseket. Az egyezmény végrehajtását irányító akkori Oktatási és Kulturális Minisztérium (ma Emberi Erőforrások Minisztériuma) megbízásából 2009 áprilisától a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum koordinálja az egyezmény állami végrehajtásához kapcsolódó szakmai feladatokat, melynek során a múzeum szervezeti egységeként létrejött a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság.
Ezt a nyilvános színvallást gyakran a lánykérés követte. A magyar paraszti életben az udvarlás, a házasságkötések és lakodalmak legfőbb ideje a farsang időszakára esett. Nem véletlen, hogy ez az időszak lehetőséget nyújtott arra is, hogy a vénlányokat és vénlegényeket – azokat az egyedülállókat, akik az adott közösség szerint már túllépték a házasságkötés ideálisnak tartott életkorát – kicsúfolják. Nem tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, ez a szokás a mai kontextusban már nem aratna osztatlan sikert. Új örökségelemek kerültek a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe. Fontos megemlíteni a farsanghétfőn megrendezett asszonyfarsangot is, amely a nők körében népszerű táncmulatság volt. Ezen a napon a hölgyek korlátlanul fogyaszthattak alkoholt, nótázhattak és férfi módra szórakozhattak. Ezután húsvétig már tilos volt a mulatozás, a tánc, sőt, esküvőket sem lehetett tartani. Kezdődjön a farsangi eszem-iszom! A farsangi időszak alatt nagy lakomákból sincs hiány. Ilyenkor kerülnek az asztalra a gazdag, húsos levesek, a gulyás és a babgulyás. A főételek közül a borral sült, "részeges" húsok számítanak tipikus farsangi fogásnak.
A halottas játékoknak, temetési paródiáknak különös jelentőségük volt a farsangi időszak végén, hiszen összekapcsolódtak a tél temetésével. Húshagyó kedden sok helyen szalmabábut (kiszét) vagy koporsót égettek, ezzel jelképesen is lezárták a farsangot. Természetesen a maskarák és a hozzájuk kötődő szokások tájegységenként nagyon eltérők: a Csallóközben élő legények például csoportosan járták az utcákat, női ruhát viseltek, katonának, koldusnak vagy menyasszonynak öltöztek. A fejükre harisnyát húztak, vagy bekormozták, belisztezték az arcukat. A házaknál nagy felfordulást csaptak, és közben egy kis ételt is próbáltak elcsenni a lakóktól. Világörökségi értékünk: a mohácsi busójárás Ha a farsangi alakoskodásokról van szó, sokunknak a mohácsi sokácok busójárása jut rögtön az eszébe. Ez a mulatság régen farsangvasárnap reggelétől húshagyókedd estéjéig tartott, de az érdeklődők népes tábora miatt már 3 nappal korábban, csütörtöktől elkezdődnek a programok, idén ez február 24-re esik. Szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzéke. Ilyenkor tartják a kisfarsangot, amikor a Jankelék, a "busónövendékek", beöltözve járják a várost, és riogatják a járókelőket.
2022. március 25., Péntek 2022. március 24., Csütörtök 2022. március 23., Szerda Dísz helyett ehető növények a balkonokon Egyre népszerűbb a balkonkertészkedés, a dísznövényeket fokozatosan felváltják a kis helyen is könnyen és eredményesen termeszthető kompakt, kis növésű haszonnövények, amelyek révén akár a mindennapi reggelihez saját termésű koktélparadicsomot, paprikát, 2022. március 22., Kedd Gondolatok a víz világnapján A víz három drámája – a szennyezett víz, a sok víz és a kevés víz drámája – valójában az emberiség drámája.