A Mészáros Márta rendezte Ők ketten -ben Vlady egy munkásszálló igazgatónőjét alakítja, akit épp az általa befogadott fiatal anya (Monori Lili) férjének alkoholtól fűtött brutalitása, ám kitartó szerelme ébreszt rá arra, hogy saját, tökéletesnek gondolt házasságából mennyire hiányzik a szenvedély. Marina vlady házastárs - PDF fájlok és e-könyvek ingyenesen letölthetők. A filmben Viszockij is feltűnik egy rövidebb szerepben, s Vlady később úgy emlékezett vissza a forgatásra, mint ami pillanatnyi megnyugvást hozott a viharos szerelmükben. A hetvenes évek végén a színházban és filmen egyaránt (majd a televízióban is egyre gyakrabban) ünnepelt Marina Vlady írónőként is bemutatkozott (illetve szintén az évtizedben készített egy hanglemezt a férjével is). Első könyvét a nővéreivel írta ( Babouchka), 1987-es, a szovjet bárddal való házasságának történetét elmesélő regénye pedig magyarul is megjelent ( Szerelmem, Viszockij), ahogy 2001-es Az én cseresznyéskertem című, csehovi ihletésű, s voltaképp a harmadik, legviharosabb házasságát újra elmesélő regénye is. Viszockij halála után titokban újra férjhez ment.
Ez a szerep a fiatal színésznőt nagy sikerhez és hihetetlen népszerűséghez juttatta a Szovjetunióban. Francia színésznő volt, és egzotikus képet adott szovjet közönségének. De ez valami saját, kedves. Franciaországban Vlady új típusgá válik, aki ugyanakkor ötvözi a törékenységet és a rugalmatlan életvágyat. Marina Vlady, akinek filmográfiája több mint 100 filmet tartalmaz, joggal lehet büszke alkotói karrierjére. Ez a szerepszám elképesztő és megerősíti, hogy Marina Vlady mennyire tehetséges színésznő. Az életrajz sajnos kissé rosszul mesél szerepeiről, és csak a színésznő leghíresebb műveit említi a moziban. Marina Vlady, akinek életrajza tele van érdekes tényekkel, mindig erős benyomást tett a férfiakra. Nem volt benne Carmen halálos szépsége, őt angyali, súlytalan külsejű szépsége vonzotta: ragyogó szemek, aranyszínű haj, érzelmesség és ugyanakkor törékenység. Ez volt az első alkalom, hogy Marina Robert Osseint, a színésznőt, akit hazánkban Angelica-ról szóló filmsorozattal ismernek.
• Giordanio Bruno (középpont nélküli végtelen világegyetem • Ticho de Brache (Galilei mestere) 1546-1601, az első obszervatórium megalkotója; • Georgius Agricola (1494-1555) ásványtan és metallurgia megalapítója; • Paracelsus 1493-1541 között: orvos, botanikus, kémikus; • Servet Mihály (1511-1553) orvos (Genf) a vérkeringés felfedezője (Kálvin megégetteti);Torricelli, a barométer alkotója. A nagy földrajzi felfedezéseket lehetővé tevő műszaki találmányok: • puskapor használata, ágyú, puska; • tájoló (kompassz); navigációs műszerek (keresztbot=Jákob botja, gnomon, asztrolábium); • a part menti hajózás átalakul távolsági tengeri hajózássá; • új típusú vitorlázat; a hajó végén mélyen vízbe nyúló kormánylapát; • új vitorláshajó-típusok (caravella); • ételtartósítási eljárások (kétszersült, szárított-sózott hús, szárított zöldség); • Peter Henlein (1500) a zsebóra feltalálása; • Leonardo da Vinci (1452-1519) szivattyú, esztergapad, hidraulikus sajtó stb. • Johann Gutenberg (kb. Földrajzi felfedezések. 1400-1467): mozgatható fémbetűkkel való könyvnyomtatás nyomtató sajtóval, kétoldalas nyomás vászonrongyból készült papírra; • iránytű; térképek; ingaóra; távcső; hőmérő.
A XV. század végére az európai világ túljutott a XIV-XV. századi nagy válságon. "Hosszú XVI. századnak" nevezik az 1450-es évek végétől a XVII. század elejéig tartó időszakot, amely alatt átalakult az európai gazdaság és társadalom, megnövekedett a népesség, s új világgazdasági rendszer jött létre. Kolumbusz Kristóf 1492-ben felfedezi Amerikát, a portugálok Indiába hajóznak, és megindul a gyarmatosítás. A nagy felfedezőutak a XV. század végétől sokasodtak meg. A fejlődő európai gazdaságnak számos olyan árucikkre volt szüksége, amelyeket a hagyományos utakon-módokon nem tudtak megfelelő mennyiségben és kedvező feltételekkel megszerezni. A felfedezésekkel együtt járó terjeszkedés és az új jövedelemforrások az uralkodó és a nemesség érdekeit is szolgálták, hiszen a XIV-XV. A nagy földrajzi felfedezések okai, menete és következményei! – Érettségi 2022. században csökkentek a jobbágyoktól behajtható földesúri jövedelmek. A terjeszkedésre való hajlandóságot fokozta az európai népesség nagyarányú növekedése: Európa lélekszáma 1600-ban már 89 millióra nőtt. Az első nagy felfedező utak Portugáliából és Spanyolországból indultak ki.
Mindkét ország uralkodói fő vállalkozóként támogatták a felfedezéseket. Mindkét ország rendelkezett az Atlanti-óceánra nyíló kikötőkkel, ahonnan a széljárást és a tengeráramlatokat kihasználva könnyű volt nyugati és délnyugati irányban kihajózni és visszatérni. A felfedező utak összefonódtak az újonnan megismert területek kifosztásával és gyarmatosításával. Az ázsiai kikötőkbe Afrika megkerülésével érkező portugálok kisajátították az Indiai-óceán fő hajózási útvonalait. Nyugat felé Indiába | zanza.tv. Hajóhaduk védelmében kereskedelmi telepeket és támaszpontokat létesítettek. A tengeri kereskedelem fölötti uralom így is óriási haszonhoz juttatta a portugálokat. Közép- és Dél-Amerika – a mai Brazília kivételével – a spanyol hódítóknak jutott. A spanyol betörés jelentős spanyol népesség betelepülésével társult. A közvetlen kifosztás időszaka után megszervezték a gyarmati közigazgatást és gazdaságot. A kényszermunka különböző formáira alapozták az ültetvényes gazdálkodást és a bányák művelését. Miközben az érintett területeket a spanyolok gyarmattá szervezték, szétzúzták Közép- és Dél-Amerika korábbi társadalmi szerkezetét.
Több árút tudnak előállítani, olcsóbban tudják eladni. Nincs szűkség szaktudásra. Kézzel dolgoznak (manu facere) és speciális szer-számokkal. 3. Bekerítés: – Angliában és Németalföldön a gyapjú iránti kereslet arra ösztönözte a földbir-tokosokat, hogy földművelés helyett juhtenyésztéssel foglalkozzanak. Elvették a paraszti földeket és közhasználatú legelőket, a területet bekerítették, a parasz-tokat elkergették. A földjükről elkergetett parasztok és a manufaktura ipar mi-att tönkrement céhek bérmunkásként találtak megélhetést. – A kereskedelem a Földközi-tengerről az Atlanti-óceánra tevődik át. – Meggyorsul a feudalizmus bomlása és a kapitalizmus kialakulása. Forrás:
Periféria: Közép-európa, Baltikumi területek • ipara továbbra sem fejlődött, • de mezőgazdasága a centrum nyersanyagellátójává vált • haszon miatt a földesurak erőteljesen növelték majorságaikat, • több robotot és fuvart követeltek, • paraszti árutermelés a periférián is megindul, • de a földesúri árutermeléstől akadályoztatva. • az Elbától keletre megerősödtek a feudális formák (második jobbágyság), • jobbágyok személyes függése (röghöz kötés). • később: ez hátráltatta a centrumhoz történő felzárkózást • rövid távon jelentkező előnyök hosszabb távon hátrányokká váltak.
Azután még három utat tett meg, de a behozott arany nem elégítette ki a monarchia nemesércéhségét és Kolombusz kegyvesztetté vált. (1506. Május 10-én halt meg. ) Amerikát Amerigo Vespucciról nevezték el, aki több újvilági hajóúton is részt vett. A kor utolsó nagy utazója Fernando Magellán portugál születésű férfi volt, akinek öt hajóból álló flottája 1519. augusztusában indult el Sanlucar kikötőjéből, hogy megkerülje a Földet. A cél: megtalálni az átjárót a fűszertermő keleti szigetek és Európa között. Öt hajóból egy tért vissza (Victoria) 18 emberrel a földkörüli utazásról 1522 szeptemberében. A hajóút történetét hajónapló őrzi, hajónaplóvezetője Pigafetta volt. (Dél – Amerika, Tűzföld, Csendes – óceán, Fölöp – szk., Indonézia) 1494 → Tordesilles – i szerződés: megtörténik a világ első felosztása: az Atlanti – óceán közepétől keletre portugál, nyugatra spanyol gyarmatosítás. A bennszülöttek eleinte szívesen fogadták a hódítókat. (Cortez –1519, Pizzaro – 1531) Mikor azonban világossá vált, hogy kincseikre törnek, fegyverrel fordultak szembe a rablókkal, de alulmaradtak.