A lehetséges célországok/célintézmények listáját, illetve az egyes mobilitási programok feltételeit és részleteit az alábbi linkre kattintva ismerhetik meg. Gyakorlati helyek listája itt található. Ezen kívül más helyeket is lehet választani, ahol előzetes megbeszéléssel fogadják a hallgatót. (pl.
Sinayné Tar Judit • 2022. április 6. A "Best Ever New Entrepreneurs Fit for Work" című Erasmus+ projektünk keretében iskolánk 8 tanulója Görögországban, Thessalonikiben járt a múlt héten. Vendéglátónk, a 15th Gymnasium of Thessaloniki összesen nyolc tanárt és 28 diákot fogadott Törökországból, Olaszországból és Magyarországról. A találkozó témája "A munkaerő piaci követelmények, szakképzettségek" volt. A találkozón iskolánk tanulói angol nyelvű prezentációjukban ismertették az intézményünkben folyó képzéseket. Előzetes feladatuk volt az is, hogy egy képzeletbeli vállalkozást hozzanak létre és mutassák be a résztvevőknek. A tanulók ötletes és igényes prezentációjukkal mutatkoztak be. Ennek elkészítésében Mogyorósiné Végh Zsuzsanna tanárnő és Demény András tanár úr segített. Erasmus debreceni egyetem v. A tanulók számos szakmai programon is részt vettek a hét folyamán. Megismerkedhettek a Makedóniai Egyetem képzéseivel, az Amerikai Farm Iskola ökogazdálkodásával és a borkészítés technológiájával egy bormanufaktúrában.
Aktuális információk a oldalon elérhetőek. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK AZ ERASMUS+ RÓL Az Erasmus+ az Európai Unió új programja, mely az oktatást, a képzést, az ifjúsági területet és a sportot is magában foglalja, több jelenleg futó programot (köztük az Egész életen át tartó tanulás programot) egyesítve. Az Erasmus+ 2014 és 2020 között 14, 7 milliárd eurót biztosít az európai oktatás, képzés, ifjúsági szakma és sport megerősítésére. Kiknek szól az Erasmus+ program? A program hallgatók, gyakornokok, önkéntesek, fiatalok, tanulók, felnőtt tanulók, tanárok, pedagógusok, egyetemi oktatók, trénerek, ifjúsági munkások, oktatási, képzési vagy ifjúsági területen működő szervezetek munkatársai számára nyújt részvételi lehetőséget. Erasmus debreceni egyetem school. A pályázatokat intézmények, szervezetek nyújthatják be, az egyéni részvétel ezeken keresztül valósulhat meg. Milyen pályázati kategóriákat tartalmaz az Erasmus+ program? Az Erasmus+ a szinergiák kihasználását és a szektorközi együttműködéseket ösztönzi az oktatás, a képzés és az ifjúsági munka különböző területein: megszűnnek a mesterséges határok a különböző pályázattípusok és projektformák között, nagyobb hangsúlyt kap az új résztvevők bevonása a munka világából és a civil szférából, valamint erősödnek az együttműködések új formái.
Spanyolországban, Valenciában jártak kollégáink az Erasmus + Örökségünk a szivárvány színeiben (Our heritage in the colours of the rainbow) című projektünk tanári projektindító szakmódszertani megbeszélésén 2021. november 24-28-ig. A spanyol koordinációval Magyarország, Portugália, Olaszország és Görögország iskolái dolgoznak együtt a projektben. A Debreceni Egyetem Kossuth Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskoláját Farkasné Pécsi Éva, Kálmánchelyi-Papp Hajnalka és Zólyominé Hajnal Angéla képviselték. A projekt fő prioritása az, hogy fejlesszük tanulóink alap és transzverzális képességeit, beleértve az információs és kommunikációs technológiákat (IKT) és az idegen nyelveket, mindezt innovatív módszerrel. Erasmus+ | Debreceni Egyetem. Feladatai a színek keretében széleskörű tematikára fókuszálnak. Magába foglalja mind a művészeti, ökológiai, egészségügyi, történelmi, jogi, turisztikai, kulturális és egyéb szempontokat. A projektpartnerek kiemelten tanuló-központú módszereket alkalmaznak, amelyek közül a gamifikáció alapszerepet játszik.
Szabó Péter: Az erdélyi fejedelemség (Kulturtrade Kiadó Kft., 1997) - Lektor Kiadó: Kulturtrade Kiadó Kft. Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1997 Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés Oldalszám: 163 oldal Sorozatcím: Tudomány-egyetem Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 24 cm x 15 cm ISBN: 963-906-918-3 Megjegyzés: Néhány fekete-fehér térképpel. Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó "Teher alatt nő a pálma" - szól az ókori mondás. A magyar történelemben a szállóige igazságát talán az erdélyi fejedelemség históriája bizonyítja leginkább és a legváltozatosabban.
Előzetes tudás Tanulási célok Narráció szövege Kapcsolódó fogalmak Ajánlott irodalom Ehhez a tanegységhez tudnod kell, hogyan következett be Magyarország három részre szakadása, milyen hatalmi helyzet vette körül országunkat a XVI. században, milyenek a feudális viszonyok, a rendiség. Ebből a tanegységből megtudod, mikor és hogyan kezdődött az Erdélyi Fejedelemség önálló története, milyen tényezők tették lehetővé, hogy szerepet játsszon térségünk életében. Megismered a kor legjelentősebb történelmi szereplőit is. Tündér. Ha meghallod ezt a szót, biztosan a mesék jóságos, varázserővel bíró, a főhőst segítő szépséges nőalakja jut eszedbe. Talán még a Vörösmarty által alkotott népszerű keresztnév is: Tünde. De tudod-e, mit jelentett a szó a régi magyar nyelvben? Olyan lényt neveztek így, amelyre a hirtelen feltűnés, eltűnés, alakváltás a jellemző. Nem véletlen, hogy ha azt mondjuk, Tündérország, e kettős jelentés alapján a szépséges és változékony Erdély jut eszünkbe, Móricz Zsigmond nagyszabású regényének egyik helyszíne.
Igazán hiánypótló kiadványt jelentett meg az Országház Könyvkiadó azzal, hogy egy átfogó műben mutatják be a 16-17. századi erdélyi országgyűlések szerepét és helyét a magyar parlamentarizmus történetében. A Buda eleste után a Magyar királyság keleti részeiből mint-egy három évtized alatt kiformálódott erdélyi fejedelemség országgyűléseinek története kétségtelenül részét képezi a magyar parlamentarizmus történetének. Az új állam megörökölte a középkori Erdély sajátos társadalmi-rendi struktúráját, így korszakunkban is a három nemzet – a magyar nemesség, a székelyek és a szászok közössége – alkotta az országgyűléseken politikai jogokat gyakorló rendeket – minderről az Országház Könyvkiadó legújabb művében olvashatnak az érdeklődök, amiben a 16-17. századi erdélyi országgyűléseket veszik elemzés alá. Középkori előzmények Oborni Teréz könyvéből kiderül, hogy a magyar alkotmányosság hagyományaira, az erdélyi jogszokásokra, valamint a királyság országgyűléseinek a 16. század elejére kialakult működési rendjére épült erdélyi rendi gyűlések betöltötték történelmi szerepüket, a fejedelmi hatalom és a rendek küzdelmének teret adva biztosították a törvényalkotás lehetőségét, azonban az állam mintegy másfél évszázados fennállása alatt mindvégig megmaradtak az Európában akkoriban ismert legegyszerűbb szervezeti és működési keretek között.
A tordai országgyűlésen megjelenve az említett vármegyék rendjei ugyanis kinyilvánították, hogy a továbbiakban az erdélyi rendek országgyűlésén fognak részt venni, és elismerik uralkodójuknak azt a Szapolyai II. János Zsigmond választott királyt, akit egyébként a szultán jelölt ki a keleti országrész számára. A fejedelemség területének meghatározását is magában foglaló speyeri egyezmény szerint Erdélyen és a Temesközön kívül a fejedelemséghez tartoznak a Magyar Királyságtól ide csatlakozott Részek (Partes ill. a fejedelem fentebb említett titulusából vett elnevezéssel: Partium) amelynek alkotóelemei ekkor Máramaros, Bihar, Kraszna, Közép-Szolnok megyék voltak. Bár a szerződésben Zaránd megye, a Lugosi és a Karánsebesi kerületek nincsenek feltüntetve, természetes módon ezek is a fejedelemség részét képezték. A fejedelemség területe így a történeti Erdélyhez (kb. 57 ezer km2) csatlakozó Partium és Temesköz változó nagyságú területével együtt kb. 100 ezer km2-re gyarapodott. Oborni Teréz–Nagy Béla Fájlnév: erdé Fájlméret: 332.
Ím mostan bizonyos postát küldött gubernátorunk hozzám, ki ötödnapra jött ide, s Vincen voltál, mégis nekem semmit nem írattál, én pedig ez óráig minden héten legalább két levelet, de bizony némely héten négyet is írtam és küldtem. " (Bethen Gábor levele Károlyi Zsuzsannának; Pozsonyszentgyörgy melletti tábor, 1621. augusztus 17. ) A kiváló diplomáciai képességekről is tanúságot tevő Bethlen szerezte meg 1604-ben a Porta jóváhagyását Bocskai István fejedelemmé választásához, majd Bocskai halála után Báthori Gábor uralmához. Báthorival azonban annak zabolátlan életmódja miatt szembefordult, és 1612-ben ismét török földre menekült. 1613-ban török támogatással lett Erdély fejedelme, ennek ára Lippa várának átengedése volt – Bethlen maga verte ki onnan saját katonáit. Bethlen merkantilista gazdaságpolitikája fellendítette az ipart, a bányászatot és a kereskedelmet. Külföldi iparosokat telepített be, tilalmakat és monopóliumokat alkalmazott, jövedelmei a korábbi időszakok kétszeresére nőttek.
Az UNESCO Kulturális Világörökség listáján, Romániából megtalálható 7 Dél-Erdélyi Erődtemplom: melyből 6 evangélikus szász templom - Berethalom (Biertan), Nagybaromlak (Valea Viilor), Kelnek (Calnic), Szászfehéregyháza (Viscri), Szászkézd (Saschiz) és egy unitárius, magyar templom Székelyderzs (Dârjiu). II Géza, magyar király, az 1200-as években, attól való félelmében, hogy a Bizánci Birodalom terjeszkedése veszélyt jelenthet a Magyar Királyságra, a déli határvidéken élő székelyeket - akik könnyűlovas harcosok voltak és nem rendelkeztek nehéz lovas harcmodorral, páncélos lovagsággal - észak keletebbre telepítette és helyükre a mezőgazdasághoz, különböző mesterségekhez és várépítéshez értő nyugati telepeseket hívott. A XII század második felében érkeztek az első szász ( német ajkú) telepesek a Rajna és Mosel vidékéről, letelepedve Erdély déli részére, amit Szászföldnek vagy Királyföldnek neveznek. A szászok szívesen jöttek, mert a magyar királyok kiváltságokat biztosítottak számukra, szabadon használhatták a környező erdőket és vizeket, kereskedőiknek nem kellett vámot fizetniük, peres ügyeikben, pedig egy általuk választott bíró ítélkezett.
Miután az oszmánok az 1543-45. évi várfoglalások során tovább szélesítették a magyarok által hódoltságnak nevezett török területeket, Ferdinánd 1547-ben a status quo alapján békét kötött Szulejmánnal és vállalta, hogy a kezén lévő országrészért évi 30 ezer forintnyi – szemérmesen ajándéknak nevezett – adót fizet. I. Ferenc halála (1547) és a szultán keleti lekötöttsége a perzsiai hadjárat miatt (1548) kedvező alkalmat teremtett a két országrész egyesítésére. Bár az 1549-ben Nyírbátorban kötött egyezményt utóbb Izabella felrúgta, János király egykori hű emberének, az egység első harcosának, Utyeszenics vagy Martinuzzi Fráter Györgynek 1551 nyarán sikerült kikényszerítenie a gyermek II. János és Izabella lemondását. A keleti területek átvételére küldött Habsburg csapatok azonban gyöngének bizonyultak az időközben felvonult török seregekkel szemben, s a kísérlet 1552-ben nagyszabású török hadjáratot provokált: ekkor került török kézre Veszprém, Drégely, Temesvár, Lippa és Szolnok. S bár az egri védők Dobó István vezetésével hősiesen helytálltak, az 1552. évi hadjárat ismét az oszmánok erejét bizonyította.