A belgrádi fedett pályás atlétikai világbajnokságon az utolsó magyar induló, Nguyen Anasztázia (MTK Budapest) a 13. helyen végzett 639 centis második kísérletével a női távolugrás vasárnapi fináléjában. MAGYAR ÉRDEKELTSÉGŰ VERSENYSZÁMMAL kezdődött a belgrádi fedett pályás atlétikai világbajnokság harmadik, utolsó versenynapja, Szeles Bálint a 60 méteres gátfutás harmadik előfutamában állt rajthoz. Jól rajtolt, de gondjai akadtak a második gáttal, így nem tudta megközelíteni 7. 69 másodperes egyéni csúcsát, és 7. 81-es eredménnyel ötödik lett a futamában, összesítésben pedig a 35. helyet szerezte meg. Reggel még úgy tűnt, a délelőtti program fő eseménye a férfi magasugrás fináléja lehet, amelyen az oroszok és a fehéroroszok kizárása miatt nem volt igazán erős a mezőny, de az olimpiai bajnok, a tehetsége mellett drámai vénával is megáldott Giamnarco Tamberi indulása garancia volt a jó versenyre és a közönségszórakoztató előadásra egyaránt. Az olasz atléta egyébként együttérzése jeleként jobb vállára ragasztotta az ukrán zászlót, és ukrán riválisai, Bohdan Bondarenko és Andrij Procenko nevét írta alá, akiknek hazájában háború dúl, miután megtámadta Oroszország.
Ambrus Gábor, az MTI különtudósítója jelenti: Nguyen Anasztázia nyolc centiméterrel lemaradt a női távolugrás döntőjéről vasárnap a tokiói olimpián. A vasárnapi selejtezőben az MTK ugrójának a három kísérletéből egy volt érvényes, 6, 52 méteres eredménye pedig kevésnek bizonyult a fináléba jutáshoz, amelyhez ezúttal 6, 60 méter is elég volt. A világbajnoki 12. helyezett Nguyen összesítésben a 16. helyen zárt. "Nem ugrottam rosszul, bár két érvénytelen kísérletem volt, de annak örülök, hogy ezek ellenére sikerült egy jó eredményt elérnem" - mondta az MTI-nek a 28 éves atléta, aki korábban sprinterként versenyzett. Hozzátette, sajnos mostanában jellemző rá, hogy sok az érvénytelen ugrása. Megjegyezte, bosszantó, hogy nyolc centiméteren múlott a döntőbe jutás. "Főleg azért, mert képesnek érzem magam egy 6, 60-as ugrásra. Minden megtettem, most így sikerült" - összegzett Nguyen Anasztázia. Borítókép: MTI/Czeglédi Zsolt
Nguyen Anasztázia a 12. helyen végzett távolugrásban vasárnap a dohai atlétikai világbajnokságon. Az MTK versenyzője a szombati selejtezőben harmadikra 6, 54 métert ért el, amivel a 11. helyen jutott tovább. Megelőzve többek között az olimpiai és négyszeres világbajnok amerikai Brittney Reeset, akinek 6, 52 méteres legnagyobb ugrása csak a 13. helyhez volt elég és kiesett. A döntőben elsőre belépett a magyar atléta, másodikra 6, 26 méterig repült, de láthatóan nem volt ezzel elégedett. Harmadikra ugrotta a legnagyobb, de ezúttal is belépett, így a 12. helyen zárt. Nguyen Anasztázia a női távolugrás döntőjében a dohai atlétikai világbajnokságon Forrás: MTI/AP/Nariman El-Mofty Női távolugrásban utoljára a 2005-ös vb-n jutott be magyar versenyző a döntőbe, akkor Vaszi Tünde kilencedik lett. "Az első, érvénytelen ugrás nem tett jót a lelkemnek, másodikra inkább a biztonságra törekedtem, a harmadikra pedig, ami nagyobb lett volna, mint a második, már kockáztattam" - nyilatkozott Nguyen Anasztázia.
Ezzel azonban nem volt vége a szenzációs eredményeknek, mert a délutáni versenyprogram elején az amerikai gátfutó, Grant Holloway a 60 méteres versenyszám középdöntőjében 7. 29-es idővel célba érve robogott végig a rekortánon, beállítva saját, tavaly felállított világcsúcsát, amivel több mint két tizedet vert a mezőnyre, ezzel is jelezve, kirobbanó formában van és az ő vitrinjében lenne a legjobb helye a világbajnoki címnek. És jól gondolta, mert hihetetlen magabiztossággal, rontás nélkül futott le mindenkit a fináléban, majdnem egy méterrel ért célba a mezőny előtt, és nyerte meg a szabadtéri után a fedett pályás világbajnoki címet is. A női távolugrás fináléjában az utolsó magyar induló, Nguyen Anasztázia a 13. helyen végzett 639 centis második kísérletével, a számot 706-os ugrásával a hazai pályán versenyző szerb Ivana Vuelta szerezte meg, aki tavaly szeptemberig Ivana Spanovics néven indult a világversenyeken. Rajta kívül a mezőnyben senki sem ugrott hét méter felett, a csarnok közönsége őt ünnepelte a legjobban.
Másodikra sem lett érvényes a kísérlete – edzője bosszankodott is a nézőtéren ülve –, harmadikra viszont elrepült a kalapács 66. 48-ra. Ám ez is messze áll a 70. 77-es idei legjobbjától és főleg a 72. 70-es egyéni csúcsától, de még az olimpia előtti utolsó versenyén, a Gyulai István Memorialon dobott 69. 80-tól is. A korábbi ifjúsági világbajnok, junior vb-ezüstérmes a csoportjában a 12. helyen végzett, és mivel 12-en jutnak a döntőbe, már a második selejtezőcsoport első dobásával eldőlt, hogy Gyurátz nem jut tovább – a 26. helyen végzett. "Csalódott vagyok, mert sokkal jobb állapotban voltam, mint ami ezen a versenyen látszott – szomorkodott Gyurátz. – Úgy érkeztem, hogy az aznapi legjobbamat szeretném megdobni, úgyhogy innen fel kel állnom. Az edzéseken technikailag sokkal jobban dobtam, nyilván meleg volt, de egy hete itt táborozunk, ezért nem zavart nagyon, ráadásul jól ébredtem. Nekem kéne felnőnöm már ahhoz, hogy ezeket a visszatérő technikai hibákat kijavítsam… Az zavar a legjobban, hogy edzésen megy, ott mindig tudtam javítani az eredményen is.
A vietnami származású sprinter felkészülését többek között az olimpiai bajnok Carl Lewis és Leroy Burrell segíti, ennek ellenére hiányzik neki, hogy eddigi edzője, Szabó Dezső mindennap megkérdezze tőle, mi volt az iskolában.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Bővebben: Magyar mitológia Alkategóriák Ennek a kategóriának csak egyetlen alkategóriája van. M Magyar betegségdémonok (2 L) A(z) "Magyar mitológia" kategóriába tartozó lapok A következő 27 lap található a kategóriában, összesen 27 lapból. Ősmagyar vallás A Ármány Az Árpád-ház eredetmondái B Bákász Boldogasszony (vallás) Botond-monda Cs Csillagmonda Csodaszarvas E Égig érő fa Emese (Álmos anyja) F A fehér ló mondája G Garabonciás (mitológia) H Hadak Ura Hun–magyar rokonság Hunor és Magor K Krónikáink és a magyar őstörténet L Lidérc M Magyar tündérmitológia Markoláb Mókár Mumus N Nimród (király) Ö Ördög (mitológiai lény) Sz Szélanya T Tógarma Turáni átok Turul (madár) A lap eredeti címe: " ria:Magyar_mitológia&oldid=24443399 " Kategória: Magyar kultúra A magyarok története az államalapításig Magyar néprajz Mítoszok
A temetőket megfigyelhetően vízen túlra telepítették, a sírokat pontosan betájolták, kelet felé fektették a sírba a halottakat, akikkel együtt temették el mindennapi használati tárgyaikat és személyes holmijaikat. Mindezek fontos tipológiai jellemzők lehetnek az összehasonlító vizsgálatok során. Kategória filozófia Nyoma van a krónikáinkban bizonyos totemisztikus mítoszoknak: nevezetes a turulokhoz hatalmas, sashoz hasonló madár kapcsolódó történet szerint az Árpád-házi uralkodócsalád ősanyja egy turulmadártól esett teherbe. Egy másik mítosztöredék a csodaszarvast üldöző testvérpár, Hunor és Magor történetét, feleségszerző kalandját, vagyis a nemzetségalapítás eseményeit mondja el. Az égi eredetű a mitológiai világkép jellemzői motívuma pedig megjelenik a sok ősi mitologikus elemet tartalmazó regösénekekben is. A magyar mondák mitikus állatai - felfedes.hu. Mi a 30 nézet Mitikus világkép[ szerkesztés] Gízai piramisok A mitikus világkép alapjai egy társadalom mítoszainak összessége, azaz a mitológia. Oxigén koktél és látás Recenzió: Worldview in vk.
Az állatok, azaz régi magyar nyelven "lelkesek" sokkal fontosabb szerepet töltöttek be őseink tudatában, mint napjainkban. "Régi nyelvünkön az állatoknak lelkes neve már a felőlök magasb és méltóbb fogalomra utal. " – írta I polyi Arnold "Magyar Mythologia" című könyvében. Ez azt jelenti, hogy őseink többet éreztek, tudtak az állatokkal kapcsolatban, mintsem néhány más nép, avagy manapság mi gondolunk felőlük. Ezt a magasabb fogalomszintet jól kifejezi a latin animal szó is, szemben a Best, besto, bestia stb. 11 mitológiai lény, amely az emberiség legelemibb félelmeit testesíti meg » Múlt-kor történelmi magazin » E-folyóirat. elnevezésekkel. A "lelkesek" közelebb állnak az emberhez, mint a csupán bestiák, azaz oktalan állatok. Az emberiség réges-régen sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonított nekik, mint napjainkban. Minden nép teremtésmítoszában szerepelnek, vagy mint teremtők, vagy mint teremtőtársak, de legalábbis kulturhéroszok, azaz az embereket segítő hős állatok. Például kiszabadítják őket a földalatti helyekről, és elhozzák számukra a Napot, vagy tüzet, és megtanítják a földművelésre, vagy valami hasznos dologra.
Ez volt tehát a kraken – a tenger legnagyobb és legveszélyesebb teremtménye. A felszínre emelkedve akár tíz egymás mellett álló hadihajónyi hosszra is ki tudott nyújtózni. Hatalmas karjaival egy egész hajót le tudott húzni a mélybe legénységével együtt, azonban még ha békén is hagyta az emberek tengeri járműveit, óriási mérete akkora örvényt hozott létre újbóli elmerülésekor, amely képes volt egy egész flottát a tenger alá szippantani. A skandináv forrásokban már a 13. századból vannak leírások a tengerben lakozó óriási lényről. A legendás izlandi hős, Örvar-Oddr a róla elnevezett saga szerint egy alkalommal szigetnek nézett egy ilyen teremtményt, amely, miután a hős közel merészkedett hozzá, majdnem lenyelte. A kraken azok közé a mitológiai lények közé tartozik, amelyek évszázadok óta megragadják az emberi fantáziát. A kora újkori norvég tengerészek, akikre Pontoppidan hivatkozik, nem biztos, hogy teljes mértékben tévedtek – habár mindmáig nem fedeztek fel olyan lényt a tengerben, amely akkora lenne, mint a legendák krakenje, ott van a világ óceánjainak mélyén az óriás tintahal, amely akár a 300 kilogrammos testtömeget is megközelítheti.
A kereszténység felvétele előtti magyar hitvilág lényeiről, a csodaszarvasról, a fehér lóról, vagy a turulról mindannyian hallottunk már. Ismerkedjünk meg közelebbről eredetükkel, szimbolikájuk jelentésével. A csodaszarvas Feltételezhető, hogy a honfoglaló magyarok magukkal hozták a keleti típusú csodaszarvas mondát, mely később a keresztény Hubertus mondakörrel keveredett. A csodaszarvas sok eurázsiai népnél, és egyes észak-amerikai indián törzseknél is régóta a csillagos ég jelképe. Kézai Simon Gesta Hungarorumában maradt fent az a monda, mely szerint a Hunor és Magor nevű testvérpárt – akiktől a monda szerint a hunok és a magyarok származnak – új, letelepedésre alkalmas területre vezette a szarvas. A regösénekekben szereplő csodaszarvas mindig hím állat. Vas megyében, Bucsun, a századfordulón feljegyzett változat szerint ezer szarva van, szarva hegyén ezer égő gyertya, két veséjén két arany kereszt. A Dozmaton feljegyzett változat szerint homlokán van a fölkelő fényes nap, oldalán a hold, jobb veséjén az égi csillagok.