Alzheimer-kór - a betegségek, az idegrendszer, amely nem gyógyítható, és jellemző a fokozatos szellemi képességek csökkenése (beszéd, memória, logikus gondolkodás). Különösen kedvező korban a fejlődés ezen rettegett betegséget 65 év után. A fő ok a demencia az idősek is tekinthető a betegség kialakulását. Ez az egészségügyi állapota súlyos és váratlan csapás a család és a beteg. Alzheimer-kór okai, amelyek még mindig gyakorlatilag ismeretlen, még a szakember számára a hirtelen fellépő körülvevő a beteg. Jellemzően, a betegség együtt jár egy hatalmas idegsejtek pusztulása, hiányzó szükséges anyagok ingerület átvitel, mérgezés, fejsérülések, hipotireózis, agydaganat és az öröklődés. Tünetei az Alzheimer-kór: Korai szakasz: - felismerésének képtelensége ismerős tárgyak; - feledékenység, képtelen felidézni az eseményeket, amelyek az utóbbi időben (ez végül halad); - depresszió, érzelmi zavarok, szorongás; - közöny mások; - tájékozódási zavar. Alzheimer-kor és demenciai fontos ismérvei és kezelése - Gyöngyösi Öregek Otthona | Villa Rosa Idősek Otthona. Késői szakasz: - felismerésének képtelensége közeli hozzátartozók; - téveszmés gondolatok és ötletek, hallucinációk; - problémák koordinációs mozgások (járás fokozatosan változik a normális "keverés"); - rohamok (de nem az összes); - a veszteség a kapacitás független gondolkodási folyamatok és független mozgását.
Ez az érintett sejtek stabilizációs és szállítási folyamatainak zavaraihoz vezet, amelyek végül az idegsejtek pusztulásához vezetnek. Az idegsejteken kívül és néhány erön belül a fehérjék (amiloid) összetapadnak, úgynevezett plakkok képződnek. Ennek eredményeként az agy energia- és oxigénellátása gátolt, ami az idegsejtek progresszív bomlását eredményezi. Ennek eredményeként hiányzik a hírvivő anyagokból, amelyek segítségével az idegsejtek információt cserélnek egymással. Különösen rosszul érinti azokat az idegsejteket, amelyek a hírvivő acetilkolin segítségével továbbítják a jeleket. Elsősorban az emlékezésért, a gondolkodásért, a tanulásért és a térbeli tájékozódásért felelősek. Az idegsejtek és a hírvivő anyagok elvesztése miatt a bejövő új érzékszervi benyomásokat már nem lehet helyesen feldolgozni és már nem lehet érdemben összekapcsolni a már tanultakkal. Kockázati tényezők: életkor, gének és bizonyos társbetegségek Idős korban normális az acetilkolin termelő agysejtek számának enyhe csökkenése, de az Alzheimer-kór gyorsított agyi lebomlásának pontos oka nem ismert.
Forrás: EgészségKalauz
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. Házi kaszáspók hím P. opilio Rendszertani besorolás Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Osztály: Pókszabásúak (Arachnida) Rend: Kaszáspókok (Opiliones) Alrend: Eupnoi Öregcsalád: Phalangioidea Család: Phalangiidae Alcsalád: Phalangiinae Nem: Phalangium Faj: P. opilio Tudományos név Phalangium opilio Carl von Linné, 1761 Hivatkozások A Wikifajok tartalmaz Házi kaszáspók témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Házi kaszáspók témájú médiaállományokat. A házi kaszáspók (Phalangium opilio) a pókszabásúak (Arachnida) osztályának a kaszáspókok (Opiliones) rendjéhez, ezen belül a Phalangiidae családjához tartozó faj. Tartalomjegyzék 1 Előfordulása 2 Megjelenése 3 Életmódja 4 Szaporodása 5 Forrás Előfordulása A házi kaszáspók elterjedési területe egész Európa és Szibéria, dél felé Észak-Afrikáig. Az állat rendszeresen előfordul, helyenként gyakori. Megjelenése A házi kaszáspók nagysága éppen eléri az 1 centimétert.
Színük többféle lehet, a nőstényekre általában a szürke jellemző. A Phalangiidae családjába tartozó fajok rendkívül hosszú és vékony lábaikról (a második pár láb a leghosszabb) könnyen felismerhetők. Mégis, a Közép-Európában élő, 23, többnyire gyakori fajt a szabadban nem tudjuk meghatározni. Ha megfogunk egy kaszáspókot, könnyen elveszíti egyik lábát. A szexuális dimorfizmus jellemző rájuk; a kisebb termetű hímek 4-6, a nőstények 5–7 mm hosszúak. A hímek csáprágója szokatlanul fejlett. Fájl:Phalangium opilio 250px Életmódja A házi kaszáspók nyáron és ősszel gyakran előfordul füveken, fákon és bokrokon. Városokban a házak falán is megtalálható. Tápláléka korhadó növényi részek és elhalt állatok. Szaporodása A házi kaszáspók párosodása a többi pókéra emlékeztet, mindenekelőtt akkor, ha – amint az gyakran megesik – a megtermékenyítés után a nőstény felfalja a hímet. Ezután a nőstény kaszáspók petéit a talajba, sziklarésekbe vagy fatuskókba helyezi. Májustól novemberig találkozhatunk fiatal kaszáspókokkal.
2012. okt. 21. 500 24 6 beágyazás jelentem Házi kaszáspók (Phalangium opilio) Az összes többi póktól eltérően az előtest és az utótest egyben van, nincs közte befűződés (ez alapján gyorsan és egyértelműen megkülönböztethető a szintén hosszúlábú álkaszáspóktól). Korhadt növényi részekkel, elhullott állatokkal táplálkozik, de nem kiszívja a táplálékot, hanem megrágja. A hím gondozza és védelmezi a nőstény lerakott petéit.